Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-30 / 99. szám
2 KÖZÉLET 2018. április 30. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kalinák emberrabláshoz asszisztált? Fico biztosan nem vonul vissza Pozsony. Robert Fico volt kormányfő a TA3 vasárnapi vitaműsorában kijelentette, esze ágában sincs lezárni politikai karrieijét. „Meg akarjuk nyerni a következő parlamenti választást” -jelentette ki a Smer elnöke. Megerősítette, amit már sejteni lehetett: ő szeretné vezetni pártja parlamenti frakcióját. A posztot jelenleg Martin Glvác, a parlament alelnöke tölti be. „Nagyobb felelősséget akarok a parlamentben, és lehetőséget arra, hogy koordináljam a frakció munkáját a kormányéval. Fel akarom pörgetni a frakciót” - jelentette ki Fico. (TASR) Korruptak a hazai cégvezetők Pozsony. A szlovákiai cégvezetők döntő többsége úgy látja, hogy a visszaélések és a korrupció mindennapos az üzleti életben - derül ki az EY üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég legfrissebb felméréséből, amely szerint Szlovákia a legkorruptabb országok közé tartozik. A szlovákiai cégvezetők 44 százaléka gondolkodás nélkül képes lenne bárkit lefizetni, ha az üzleti érdekei a romló gazdasági kilátások miatt ezt kívánnák - derül ki az EY (korábban Ernst & Young) Globális Visszaélési Felméréséből, ami 55 országból összesen 2550 vezető megkérdezésén alapul. Ennél rosszabb eredményt a vizsgált országok közül csak Szaúd-Arábia és Malajzia ért el, az előbbiben 54, az utóbbiban 46 százalékos a korrupciót a vállalkozás szerves részének tekintő cégvezetők aránya. A szomszédos Csehországban ez 12 százalék, és az elemzésben szereplő 55 ország összesített átlaga is csupán 13 százalék körül mozog. „A szlovákiai cégek tisztában vannak a korrupció veszélyeivel, és a szavak szintjén harcolnak is ellene, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezt többnyire képtelenek átültetni a gyakorlatba” - nyilatkozta Matej Bosfták, az EY vezető szlovákiai partnere. Az EY kutatása szerint a szlovák cégvezetők 82 százaléka karrierjének előmozdítása, jutalom ígérete vagy a cég túlélése érdekében hajlandó lenne etikátlan eszközökhöz (kenőpénz, drága ajándékok, luxuskirándulások) nyúlni. Ebben világelsők vagyunk, a második helyezett Malajzia (76%), a harmadik pedig Indonézia (74%). A kelet-európai országokban átlagosan 40, a nyugat-európaiakban 29 százalék az ilyen cégvezetők aránya. Nem javult a korrupciós helyzet Tomás Kafka, az EY partnere szerint az elmúlt hat évben globális szinten sem. Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte összesen több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Szlovákiában a cégvezetők kétharmada gondolja ugyanezt. (mi, SITA) Trinh Xuan Thanh, az elrabolt vietnami tisztségviselő (SiTA/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyelőre nem tudni, e Moszkvába repülő szlovák kormánygépen tartózkodott-e Trinh Xuan Thanh elrabolt vietnami tisztségviselő, aki 2016-ban Németországban keresett menedéket a vietnami titkosszolgálat elől. A szlovák belügyminisztérium azt állítja, nem tudott Thanh elrablásáról, és ha a hazaiak akaratlanul is részt vettek benne, akkor a vietnami fél megvezette őket. A szlovák belügy állásfoglalásában leszögezi, komoly nyugtalanságra ad okot, ha a vietnami belbiztonsági miniszter tavaly nyári szlovákiai látogatásának más célja is volt a munkatalálkozón kívül. A tárca szerint együttműködnek a német féllel „tekintet nélkül arra, hogy egy olyan ember elrablásának ügyéről van szó, aki ellen Vietnamban 130 millió dollár elsikkasztása és korrupció miatt folyik eljárás”. A minisztérium hozzáteszi: ha a német hatóságok információi igaznak bizonyulnak, az azt jelenti, hogy a vietnami fél súlyosan visszaélt Szlovákia vendégszeretetével, és az ügy komoly csorbát ejt a kétoldalú kapcsolatokon is. A minisztérium szerint a munkatalálkozót standard módon szervezték a vietnami külképviselettel együttműködve. A delegációnak eredetileg Bécsben kellett volna leszállnia, ám végül To Lám miniszter - akit egyébként a német fél az emberrablás fő gyanúsítottjának tekint - Prágába érkezett meg. Tekintettel erre a változásra és arra, hogy a miniszternek a kétórás szlovákiai találkozó után Moszkvában volt programja, a belügy kölcsönadta a kormány gépet a vietnami delegációnak egy Prága- Pozsony, és egy Pozsony-Moszkva útra. A tárca szerint az utaslistán nem volt rajta Trinh Xuan Thanh, ám a neveket egyelőre nem hozta nyilvánosságra. Peter Pellegrini kormányfő a Markíza televízióban vasárnap azt mondta, további információkat fog kérni az esetről az illetékesektől. „A belügyminisztérium a vietnami féllel is kommunikált, hogy megállapítsuk a delegáció összetételét, és hogy volt-e a gép fedélzetén olyan személy is, aki másnak adta ki magát. Nem örülnék, ha Szlovákia ismét rossz fényben tűnne fel” - jelentette ki a miniszterelnök. A vietnami kormány egyébként azt állítja, Trinh Xuan Thanht nem rabolták el, a férfi önként tért vissza hazájába, és jelentkezett a hatóságoknál. A tisztségviselő hűtlen kezelését és korrupcióért életfogytiglani börtönbüntetést kapott. (fm, Denník N, TASR) Drágulhat a hétvégi kocsmázás LAJOS P. JÁNOS Drágulhatnak egyes szolgáltatások vagy náhány bolt inkább bezár hátvágán a holnap áletbe lápő törvénymódosítás miatt. A szociális ügyi minisztérium azonban nem tart a törvény negatív hatásaitól. Pozsony. Drágulhatnak bizonyos szolgáltatások a holnaptól emelkedő bérpótlékok miatt, állítják egyes elemzők. „Nagy a valószínűsége annak, hogy a hotelekben vagy a vendéglőkben a hétvégén többet kell fizetnünk, mint eddig” - állítja Martina Poliaciková, a Ruzicka-Csekes ügyvédi iroda munkatársa. Holnaptól ugyanis nő a kötelező bérpótlék minimális összege a hétvégén, éjszaka és ünnepnapon végzett munkáért. A jogszabályt előkészítő szociális ügyi minisztérium szerint azonban nem kell tartani az intézkedések negatív hatásától.,Maximális mértékben figyelembe vettük a munkáltatók javaslatait, és az intézkedéseket két évre osztottuk el - állítja Ján Richter szociális ügyi miniszter. -Nem fogadhatunk el olyan intézkedéseket, amelyek csak a felső tízezernek jók.” Az eredeti elképzelést valóban felosztották két részre, így a pótlékok emelkedése jövő májusban is folytatódik. A vasárnapi munkáért járó pótlék minimális összege jövő májustól például a minimálbér 100 százaléka lesz. Úgy véli, hogy a pótlékok emelése a munkaadóknak is érdeke, és lesznek olyanok is, akik az eddig „zsebbe” fizetett pótlékot legalizálhatják. Egyes áruházláncok azonban már korábban jelezték, hogy korlátozni fogják a hétvégi nyitvatartást. A COOP Jednota nagyszombati szupermarketjei már januárban is zárva maradtak vasárnap. Más régiók nem jelezték a boltok nagyobb mértékű zárva tartását vasárnap, sok bolt - elsősorban a kisebb településeken - vasárnap már korábban sem nyitott ki. Más láncok nem jelezték, hogy tervezik a hétvégi boltzárat. Az emelkedés vonatkozik az állami és a közszférára is, de az ott dolgozók ezt valójában nem fogják megérezni, mert a legtöbb állami munkaadó már ma is magasabb pótlékot fizet, mint amennyit a munka törvénykönyve előír. A bérpótlék emelkedése május 1-től Szombat nincs előírt minimum a minimálbér 25%-a (0,69 eur) Vasárnap nincs előírt minimum a minimálbér 50%-a (1,38 eur) Éjszaka a minimálbér 20%-a (0,55 eur) a minimálbér 30%-a (0,82 eur) Ünnepnap legalább az átlagkereset 50%-a legalább az átlagkereset 100%-a • Forrás: Ruiiőka Csekes ügyvédi iroda, ú Még nincs megegyezés a képviselői fizetésekről ÖSSZEFOGLALÓ Bár az Alkotmánybíróság múlt héten úgy döntött, hogy a köztisztviselői fizetések befagyasztása alkotmányellenes, határozata csak néhány hivatalvezetőre és minisztériumi alkalmazottra vonatkozik, a parlamenti képviselők, a kormánytagok és az államfő bérére már nem. Pozsony. Míg a parlamenti képviselők fizetése a 2011-es szinten marad, addig a Számvevőszék főnökének és helyettesének, a Nemzetbiztonsági Hivatal főnökének és az ombudsmannak a fizetése emelkedhet, a honatyák az ő bérüket többé nem fagyaszthatják be. A parlamentben idén végleg meg akarják oldani a képviselők fizetésének kérdését, hogy többé ne kelljen a bérbefagyasztásról szavazni. A témát tavaly november elején nyitotta meg Bugár Béla, a Híd elnöke. Mivel nem tudott megegyezni az SNS-szel és a Smerrel, a parlamenti képviselőknek ismét be kellett volna fagyasztaniuk a fizetéseiket. A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy a béreket egy euróval emelték meg, a rendszeres befagyasztást pedig egy, a tisztviselők juttatásait szabályozó komplex törvény váltja fel idén. Azt, hogy mit tartalmaz majd a törvény, egyelőre nem tudni. A képviselőknek már a május 9-én kezdődő parlamenti ülésen kellene megvitatniuk a javaslatot, ám lapértesülések szerint a jogszabály még nem készült el. Az eddig kiszivárgott információk szerint az elképzelés az, hogy a parlamenti képviselők bérét már nem az átlagfizetések, hanem a médián bér alapján számolnák ki. Ez utóbbi olyan matematikai középérték, amely az átlagértéknél reálisabban és pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat. Míg ugyanis az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a médián a valós középértéket mutatja: ennél az értéknél az emberek fele keres többet, pontosan a fele pedig kevesebbet. Ezen kívül összevonnák a képviselők fizetését a költségtérítési átalánnyal, az így kapott összeget adóztatnák meg. Jelenleg ugyanis a képviselők a költségtérítési átalány után nem fizetnek adót. Az utóbbi években a 2011 -ben meghatározott fizetést kapták a parlamenti képviselők, de nemcsak ők, hanem valamennyi közjogi méltóság is, akinek a fizetése a parlamenti képviselőkéhez kapcsolódik. így nem számíthatott magasabb bérre a köztársasági elnök és a miniszterek sem. Kivételt képeztek a bírók és az ügyészek, az ő bérüket nem lehetett befagyasztani. A képviselők fizetését a törvény 1961 euróbán szabja meg, emellett jár nekik átalányköltség, amely a Pozsonyon kívüli lakhellyel rendelkező képviselők esetében 1615 euró, a pozsonyiak esetében pedig 1385 euró. A parlamentben funkciót betöltő képviselők további kiegészítést kapnak. A köztársasági elnök a képviselők fizetésének négyszeresére, 7844 euróra jogosult. Andrej Kiska azonban minden hónapban szétosztja fizetését a rászorulók között. A kormánytag fizetése a képviselői bér 1,5- szöröse, a kormányfő ehhez még havi 746 eurót, helyettesei 497 eurót kapnak. (dem, SITA, TASR)
