Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-25 / 95. szám
www.ujszo.com | 2018. április 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egy postafiók felszabadítása Egy gazdag digitális élet elfogyott tárhelye lfogyott a tárhelye, és hamarosan nem tud majd emai leket küldeni és fogadni, ha nem szabadít fel helyet, vagy nem vásárol további tárhelyet. Ezzel a rózsaszín mezőbe ágyazott üzenettel fogadott a postafiókom a minap, link formájában kínálva a tárhely-felszabadítás, valamint az új tárhely megvásárlásának azonnali lehetőségét. Először az azonnali tárhely-felszabadítás tűnt szimpatikusabb választásnak, hisz mégsem lehet véletlen, hogy hazánkat éppen hetvenhárom éve szabadította fel a szovjet hadsereg. Malinovszkij marsall és cimborái valószínűleg már akkor tudták, hogy engem hetvenhárom évvel később tárhely-felszabadításra fognak inspirálni postafiókilag. Aztán ahogy a tekintetem átbotorkált a pixelek közt a tárhelyvásárlást kínáló linkre, kezdtem beleélni magam a gondolatba, mennyire menő lennék, ha plusztárhelyet vásárolnék. Elmondhatnám magamról, hogy oly gazdag digitális életet élek, hogy bizony időnként plusz tárhelybe vagyok kénytelen invesztálni. Aki pedig invesztál, nem lehet akárki, hiszen a befektetések világa komoly szakértelmet kíván, továbbá ismeretségeket, jövőbe tekintést, egyszóval megfontolt, felelősségteljes és szakmailag felkészült magatartást. Lépcsőházban, ha megállít a szomszéd néni, rákérdezvén, mit cipelek a hátizsákomban, elviccelhetném azzal, hogy most voltam a piacon, ahol jó minőségű, hazai termesztésű biotárhelyre sikerült szert tennem jó áron, a kofa pedig, mivel szimpatikus voltam neki, még rátett egy fél lapáttal a lemért tárhelyre. Bizonyára tárhelytörzsvásárlót akar belőlem csinálni. Miután a két lehetőséget átpörgettem az agyamon, természetesen elbizonytalanodtam, mint anno a menzán, amikor egyszerre volt káposztás knédli köménymagos oldalassal és hortobágyi palacsinta gombamártással. Ilyenkor ismerszik meg a bajba jutott jó barátság kvalitásainak mutatója, így hát tanácsot kértem egy másik ország másik fővárosában lakó ismerősömtől, bízva abban, hogy egy más szempont majd ideális fényben világítja meg a dilemmámat. Az ismerős egy harmadik linket küldött, melyre kattintva egy program segít megtalálni postafiókomban a legtöbb helyet foglaló maileket az elmúlt tizeniksz év termése közt. Persze úgy is Tibor levelei végeznének az első helyen: Tibor néha küld nekem képeket, a nagy felbontású fotók pedig sok tárhelyet foglalnak. Adná magát tehát a lehetőség, hogy ezeket a képeket rostáljam meg, és amelyekről úgy gondolom, nem kellenek már, dobjam ki őket, a tárhelyprobléma pedig megoldódik. Nekem viszont nincs kedvem, se időm képeket rostálgatni, meg hát ez gyakorlatilag egyenlő lenne a felszabadítás verzióval. Még mit nem?! Hogy Malinovszkij marsall röhögjön a markába a túlvilágon? Inkább becsukom a postafiókom, és a probléma hipp-hopp eltűnik. Ráadásul, ha valami folytán a közeljövőben emlékezetkiesésem lesz, mint a szappanoperák szereplőinek, nem is fogok emlékezni soha már arra sem, hogy volt egy postafiókom. F. Egyre több menekült árulja az iratait Egyre több menekült árulja az Európai Unióban kapott hivatalos iratait - írta a Spiegel. A beszámoló szerint virágzik a kereskedelem a menekülteknek vagy oltalmazottaknak kiállított hivatalos iratokkal, főleg az interneten. Leginkább a Németországban élő szíriaiak körében tapasztalható, és az EU-s tartózkodásra feljogosító dokumentumokat általában Görögországban értékesítik. Két típus figyelhető meg: van, aki azért adja el az iratait, hogy pénzt szerezzen a hazatéréshez, mert nem sikerült megvalósítania Németországban a terveit - például a családegyesítést és a munkavállalást és vannak olyan esetek, amikor valaki a papírjai eladása után átszökik Törökországba, és a német külképviseleten új dokumentumokat igényel, hogy visszatérhessen Németországba. A vásárlók jellemzően szíriaiak, akik arra használják az iratokat, hogy légi úton eljussanak Nyugat-Európába. A szövetségi rendőrség tavaly 554 esetben állapította meg, hogy valódi dokumentumokkal próbáltak meg bejutni Németországba illegálisan. Az iratok legnagyobb része, 100 dokumentum Németországból származott, 99 Olaszországból, 52 a francia hatóságoktól, és volt köztük Svédországban, Görögországban vagy Belgiumban kiállított irat is. Az ARD köztelevízió megszólaltatott egy embercsempészt, aki elmondta, újabban több embert juttat át Európából Törökországba, mint fordítva. Az embercsempészekre azért van szükség, mert menekültként vagy oltalmazottként nem lehet törökországi vízumot szerezni, így aki vissza akar térni, kénytelen visszafelé is végigjárni ugyanazt az utat, amelyen bejutott az EU területére. (MTI) Átszabja az unió a pénzosztást DUDÁSTAMÁS A elmaradott régiók támogatására szolgáló uniós alapok jelentik az Európai Unió egyik fő vonzerejét Közép/—M J Európában. Ezeknek a forrásoknak nagy szerepük van A abban, hogy a közép-európai tagállamok az unió nettó haszonélvezői közé tartoznak. A jelenlegi költségvetési időszakban, mely 2020-ban érvéget, Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia 14 milliárd euróra jogosult a kohéziós alapokból. Az uniós források fontosságát jól szemlélteti az is, hogy Szlovákiában jelenleg ezek alkotják a közbefektetések mintegy nyolcvan százalékát. A térség számára ezért rendkívül aggasztóak a Financial Times napilap által kiszivárogtatott információk, melyek szerint a következő költségvetési időszakban nagy változások várhatók az unió kohéziós politikájában. A források elosztásánakjelenlegi kulcsa az egyes régiók fejlettségéből indul ki az egy főre eső GDP alapján, és ez a közép-európai tagországoknak kedvez. Az új költségvetési időszakban azonban a forrásokat egy sokrétűbb mutatórendszer szerint osztanák szét, amely figyelembe veszi a fiatalok munkanélküliségét, az oktatás helyzetét, a migrációval kapcsolatos környezetet és az innovációs képességeket is. Egy ilyen változás a déleurópai tagállamok helyzetét javítaná - természetesen Közép-Európa kárára. Nem véletlen az sem, hogy a kohéziós politika a készülő költségvetésben a „kohézió és értékek” cím alatt szerepel. Az elmúlt hónapokban több befolyásos európai politikus kijelentette, hogy az európai források elosztását a jogállamisághoz és az európai közös értékek képviseléséhez kellene kötni. Ezek a szavak ma elsősorban a lengyel és a magyar kormánynak szólnak, de ajövőben más közép-európai tagállamokat is érinthetnek. A napvilágra került tervek is ezt a gondolatmenetet tükrözik, a forrásokhoz való hozzáférést az uniós alapelvek teljesítéséhez kömé az Európai Bizottság. Természetesen az uniós költségvetés végső formájáról még komoly tárgyalások lesznek a következő hónapokban, de a kiszivárgott információk árulkodóak. Míg a jelenlegi költségvetési ciklus nyertesei a közép-európai tagállamok voltak, az Európai Bizottság szeremé a források egy részét átirányítani a globális gazdasági válság által erősen sújtott dél-európai tagállamokba. Ez valahol érthető, hiszen Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország is komoly gazdasági és szociális kihívásokkal küszködik, de ez a közép-európai tagországokat nem fogja különösebben vigasztalni. A csökkenő uniós források ugyanis nyomás alá helyeznék a térség országainak költségvetését, hiszen a közberuházások hiányzó forrásait ezekből kell majd kigazdálkodni. Ennek következtében az EU népszerűsége is tovább süllyedhet a régióban, holott az euroszkepticizmus teijedése miatt már ma is alacsony. A közép-európai tagországok várhatóan nem hagyják annyiban a dolgot, küzdeni fognak minden euróért. Nem túlzás kijelenteni, hogy az elkövetkező hónapokban az elmúlt évtizedek legnehezebb és legelkeseredettebb tárgyalásai várhatóak az unióban. Senki sem szeretne forrásoktól elesni, de a brexit miatt (ajövőben nem lehet számolni a brit befizetésekkel) mindenkinek fel kell készülnie erre az eshetőségre. Arra azonban jó lenne vigyáznunk, hogy a források hajszolása közben ne feledkezzünk meg a közös értékeinkről és a jövőnkről sem. FIGYELŐ Korrupció egyenlő kevesebb uniós pónz A jogállamiság elveinek tisztelete mellett a korrupció elleni sikeres harc feltétele is bekerülhet az EU- támogatások elosztásának új feltételrendszerébe - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap kiemelte, hogy a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan. A beszámoló szerint Angela Merkel ugyan nem aratott nagy sikert a márciusi uniós csúcson azzal a javaslatával, hogy csökkentsék a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok támogatását, de az Európai Bizottságra és a testület német tagjára, a költségvetésért felelős Günther Oettingerre számíthat a német kancellár. Ha kétség merül fel, a bizottság más költségvetési forrásokból, mindenekelőtt az agrártámogatásokból járó összegeket is csökkentené. Az agrártámogatások és a strukturális és beruházási alapok teszik ki az EU- költségvetés háromnegyedét, nagyjából évi 160 milliárd eurót. A támogatás csökkentése főként Brüsszel hatásköre lenne. Három döntéshozatali eljárást mérlegelnek: az első szerint egyedül a bizottság határozna a támogatáscsökkentésről, a második szerint a bizottság javaslatot tenne, és meg kellene szereznie valamennyi tagállam hozzájárulását, a harmadik szerint pedig a bizottság döntene, és a döntést a tagállamok felülbírálhatják, de csak akkor, ha sikerül túlnyomó többséget szervezni ellene. A bizottság azzal számol, hogy a harmadik megoldást vezetik be. Ennek révén a visegrádi négyek nem tudják megakadályozni a többség döntését. Günther Oettinger a jövő héten ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszakról szóló bizottsági elképzeléseket. A német uniós biztos ezért arra is törekszik, hogy a költségvetésben ajelenlegi 20-ról 40 százalékhoz közeli szintre emelkedjék a saját bevételek - tagállami befizetésektől függetlenül keletkező források - aránya. Erre szolgálna az úgynevezett műanyagadó, amely az egyszer használatos, újra nem hasznosítható műanyaggal készült termékeket - elsősorban a csomagolóanyagokat-terhelné. Brüsszel a szén-dioxid-kibocsátási j ogok kereskedelméből is bevételhez kívánjutni-írtaaFAZ. (MTI) (Lubomlr Kotrha karikatúrája) VERES ISTVÁN
