Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-25 / 95. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. április 25. | www.ujszo.com RÖVIDEN Rendelet a kormány menesztéséről Jereván. Az örmény népirtás emléknapján, tegnap rendeletet írt alá az örmény kormány menesztéséről Armen Szárkiszján elnök. Eduard Sarmazanov parlamenti alelnök pedig megerősítette: ma az örmény vezetés tárgyalóasztalhoz ül az ellenzékkel. Az egy hete megválasztott Szerzs Szargszján miniszterelnök, aki előzőleg tíz évig a kaukázusi ország államfője volt, hétfőn mondott le, a megválasztása ellen tizenegy napon át tartó tiltakozó tüntetések hatására. A tiltakozó mozgalom vezetője, Nikol Pasinján ellenzéki képviselő közölte, hogy átmeneti kormány alakítására készül, és előrehozott választásokat akar elérni. (MTI) Megszavazott jelölés Washington. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága helyi idő szerint a hétfő esti órákban megszavazta Mike Pompeo jelölését a külügyminiszteri posztra. A kinevezésről még a szenátus egészének is voksolnia kell. (MTI) Nicaraguában tovább tüntetnek Managua. Nicaraguában több tízezren vonultak tegnap is tüntetni az utcákra az ellen tiltakozva, ahogyan az ország vezetése elfojtotta a tervezett - ám végül visszavont - szociális reform elleni megmozdulásokat. A munkáltatói és munkavállalói befizetések növelését és a nyugdíjak csökkentését célzó reform ellen tömegek tiltakoztak az elmúlt napokban, s a tüntetők és a biztonsági erők összecsapásaiban 27 ember vesztette életét. Bár Dániel Ortega nicaraguai elnök vasárnap visszavonta a reformtervezetet, a nyugalom nem állt helyre az országban. A tegnapi demonstrációt mottója szerint a „békéért és a párbeszédért” szervezték Managuában. (MTI) Munkacsoport figyeli Moszkvát Toronto. Munkacsoportot hoznak létre a G7 külügyminiszterei Oroszország„káros viselkedésének” megfigyelésére -jelentette be a brit külügyminiszter a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő csoport külügyminisztereinek torontói találkozóján. Boris Johnson „Moszkva cselekedeteivel” indokolta a munkacsoport létrehozását. Oroszország és a nyugati államok között az elmúlt években nőtt a feszültség - emlékeztetett a Reuters, példaként említve a szíriai és az ukrajnai konfliktust. Amerikai hírszerző ügynökségek szerint Oroszország beleavatkozott a 2016-os elnökválasztási kampányba, és a nyugati országok Moszkvát vádolják a márciusban az angliai Salisburyben idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlettel, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök volt. (MTI) Macron francia elnök látványos fogadtatása Washingtonban Egy kis séta a Fehér Ház kertjében (TASR/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hétfőn érkezett Washingtonba Emmanuel Macron francia államfő, akinek tiszteletére - a tárgyalások tegnapi megkezdése előtt - Donald Trump amerikai elnök és a first lady, Melania Trump díszvacsorát adott az amerikai fővároshoz közeli Mount Vernonban, George Washington egykori kúriájában. Emmanuel Macront és feleségét a Fehér Ház kertjében, a 17. századig visszanyúló, hagyományos katonai ceremóniával fogadta az amerikai elnök és hitvese. Az Egyesült Államok haderejének - valamennyi haderőnemből - csaknem 500 tagja vett részt az ünnepségen. A látványos fogadtatás után a két elnöki pár facsemetét ültetett a Fehér Ház kertjében. A tölgyfát Macron államfő Franciaországnak arról a vidékéről hozta, ahol az első világháború egyik csatájában, 1918 júniusában, több mint kilencezer amerikai tengerészgyalogos veszítette életét. A díszvacsorát a Washingtontól mintegy 25 kilométernyire fekvő, virginiai Mount Vernonban, az első amerikai elnök, George Washington - ma múzeumként szolgáló - egykori kúriájában adta az amerikai elnöki pár. Elemzők gesztusként értékelték a helyszínt: George Washington ugyanis az amerikai függetlenségi háború vezetője és hőse volt, és a franciákkal kötött szövetségének is köszönhette, hogy győzelemre vitte a függetlenségi harcot a britekkel szemben. A díszvacsorára - szakítva a hagyományokkal - ezúttal a megszokottnál jóval kevesebb, mintegy 150 vendéget hívtak meg, és nem kapott meghívót a kongresszus egyetlen vezető demokrata párti tagja és egyetlen újságíró sem. Demokrata párti politikusként egyedül John Bel Edwards louisianai kormányzó lehetettjelen az elegáns rendezvényen. Az estélyen - amelyet Melania Trump rendezett, és kívánságára 3500 szál virággal díszítettek - az előző elnök, Barack Obama hasonló díszvacsoráitól eltérően nem popsztárok léptek fel, hanem a washingtoni operaház társulata. Emmanuel Macron és Donald Trump tegnap a Fehér Házban kezdte meg a tárgyalásait, amelyeken elsősorban az iráni atomalku jövőjéről, a szíriai helyzetről, az európai országokat, köztük Franciaországot is érintő alumínium- és acélipari termékek amerikai védővámjairól, valamint a párizsi klímavédelmi egyezményről van szó. A francia köztársasági elnök ma a kongresszus két háza előtt mond beszédet. Irán kiléphet az atomsorompó-egyezményből Irán kiléphet az atomsorompóegyezményből, ha Donald Trump amerikai elnök felmondja az iszlám köztársaság atomprogramjáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást London. Eztjelentette ki tegnap Ali Samháni tábornok, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára. Samháni Oroszországba indulása előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet élőben közvetített az állami televízió. Közölte: az Iráni Atomenergiaügynökség „meglepő lépéseket” készített elő arra az esetre, ha a megállapodás érvényét veszíti. Arra a kérdésre, hogy kiléphet-e Teherán az atomsorompó-egyezményből, Samháni azt mondta, hogy ez egyike annak a három lehetőségnek, melyet a teheráni vezetés mérlegel. Nem sokkal korábban Haszan Róháni iráni elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha az Egyesült Államok kilép a megállapodásból. Az atomsorompó-egyezmény 1970-ben lépett életbe, és célja a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása. A megállapodásnak mára a világ szinte minden országa részese. Nem csatlakozott az egyezményhez India, Pakisztán, Dél- Szudán és Izrael, Észak-Korea pedig kilépett a megállapodásból. Ezek közül három országról egészen biztosan lehet tudni, hogy rendelkeznek atomfegyverrel, Izrael pedig hivatalosan sosem ismerte el, hogy van atombombája. Donald Trump szerint az atomalku hemzseg a hibáktól, és ha ezeket május 12-ig nem javítják ki, akkor Washington visszaállítja az Irán elleni szankciókat. Irán vitatott atomprogramjáról tízévnyi tárgyalások után 2015-ben állapodott meg Teherán az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal. Az egyezség értelmében az iszlám köztársaság jelentősen korlátozta atomprogramját, a nyugati országok pedig feloldották az Irán ellen korábban bevezetett szankciók nagy részét. (MTI) Észak-koreai falu a demilitarizált övezet közelében. A két országot elválasztó demarkációs vonalnál Dél-Koreát követve tegnap Észak-Korea is leállította propagandát harsogó hangszóróit - adta hírül egy határ menti dél-koreai település polgármestere. „Korábban elég hangosak voltak ahhoz, hogy zavarják hétköznapjainkat, de hétfő délután óta hallgatnak" - mondta a polgármester. A propaganda-híradásokat sugárzó hangszórók kikapcsolásával békésebb légkört teremtettek a pénteki Korea-közi csúcstalálkozóhoz. (siTA/AP-feivétei) Védelem a megkínzott menekülteknek Brüsszel/Luxembourg. Egy menekült, aki hazájában kínzás áldozatává vált, abban az esetben részesülhet úgynevezett kiegészítő védelemben másutt, ha visszaküldése esetén további veszély fenyegeti, vagy szándékosan megtagadják tőle a fizikai vagy mentális egészségi állapotának megfelelő ellátásokat - foglalt állást tegnap az Európai Unió Bírósága. Az ügy előzménye, hogy egy Sri Lanka-i állampolgár menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Nagy- Britanniában. Arra hivatkozott, hogy a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szakadár szervezetet tagjaként a helyi biztonsági erők fogva tartották és megkínozták, visszatérése esetén pedig további rossz bánásmód fenyegeti. Indoklásában az is szerepelt, hogy az elszenvedett kínzás következményeit viseli, és poszttraumatikus stressz szindrómában, valamint depresszióban szenved. A brit hatóságok a kérelmet elutasították, mert nem tudták megerősíteni, hogy a kérelmezőt további veszély fenyegetné, ha hazatér. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében aláhúzta: ha az érintettet visszaküldése esetén csak egészségi állapotának további romlása fenyegeti, az nem elegendő indok ahhoz, hogy kiegészítő védelemben részesüljön az Európai Unió területén. (MTI)
