Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-21 / 92. szám
8 I RÖVIDEN Kávéházi városnézés a Pozsonyi Kiflivel Pozsony. Egy presszót, legyen szíves! címmel Gaál Julianna idegenvezető tart magyar nyelvű tematikus városnézést vasárnap a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás szervezésében. Az érdeklődőket a Hodza téri (Grassalkovich-palota előtti) szökőkútnál várják 14 órára. A 20. század első felében a kávéházi kultúra elengedhetetlen része volt a mindig tisztelettudó, az óhajokat szavak nélkül is teljesítő pincér, a többnyelvű sajtó, a frissen őrölt kávé illata és a híres-hírhedt vendégkör. A kávéház napszaktól függően változott: reggel a munkába igyekvő dolgozóké volt, délelőtt üzleti tárgyalások színteréül szolgált, délután a jogászok vitaklubjának és a teasüteményüket fogyasztó, válogatott vendégek találkozóhelyének számított, este pedig a vidám, bohém, buja szórakozásnak adott teret. Hová tűntek a régi korok kávéházi szokásai? Milyenek a mai pozsonyi kávézók? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a tematikus séta. (k) Idén is lesz Álljon meg egy novellára! Budapest. Álljon meg egy novellára! címmel idén is meghirdették azt a novellaíró pályázatot, amelynek 20 legjobb művét Magyarországon számos busz- és villamosmegállóban olvashatják majd az utasok. A pályázatra beérkező műveket zsűri értékeli, amelynek elnöke Grecsó Krisztián József Attila-díjas író. A legjobb novellák idén nyáron kerülnek ki Budapest és a megyeszékhelyek busz és villamosmegállóiba - közölte a pályázatot kiíró JCDecaux médiavállalat. A novellaíró pályázaton indulhat befutott író és amatőr is. A pályamunkákat május 20-ig várják a novella.jcdecaux.hu internetes oldalon. A közlemény szerint egy szerző legfeljebb három prózai alkotással nevezhet, minimum 3600, maximum 4000 leütés terjedelemmel. A novellaíró pályázatot tavaly hirdették meg első ízben, a legjobb 20 alkotás közé bekerült Forgács Péter párkányi tanár Családfa című szövege is, amely a szavazatok alapján a közönségdíjat is elnyerte. (MTI, ú) Klasszikusok a Győri Nemzeti Színházban Győr. Októberben lesz 40 éves a Győri Nemzeti Színház emblematikus épülete. A jubileum előtt tisztelegve a színház klasszikus évadot hirdetett. A 2018-19-es évad műsorterve szerint a nagyszínpadon Mikszáth Kálmán- Závada Pál Különös házasság című művét mutatják be szeptemberben, Valló Péter rendezésében. (Válló 2014-ben a darabot a Komáromi Jókai Színházban is színre vitte.) Csehov Sirályát októberi bemutatóval Bagó Bertalan állítja színpadra. A Győri Balett Black to Say Silence - Sötét, csönd címmel novemberben tart premiert. Fenyő Miklós és Egressy Zoltán Aréna című musicaljének bemutatóját decemberben láthatja a közönség. A színház és a Co-Opera produkciójaként Mozart Figaro házassága című vígoperáját 2019 februárjában, tűzik műsorra. John Steinbeck Egerek és emberek című művét Szűcs Gábor rendezi, 2019 márciusi premierrel. Huszka Jenő Bob herceg című operettje 2019 áprilisában lesz először látható. Emellett további kisszínpadi és diákelőadásokat is tervez a színház. A vezetés tájékoztatása szerint az épület és környezete is megújul: a győri teátrum teljes rekonstrukciója 2019 őszén indul, s a tervek szerint 2021 őszére fejeződik be. (MTI) Csaknem 500 népi kézműves mester és iparművész mintegy 3500 munkáját vonultatja fel a budapesti Műcsarnokban Kéz-Mű-Remek címmel ma megnyíló Népművészeti Nemzeti Szalon. A népművészetet bemutató kiállítás a Nemzeti Szalonok sorában az ötödik állomás az építészeti, a képzőművészeti, a fotóművészeti és az iparművészeti szalon után. A kurátorok szerint a mai népművészeti alkotók három nagy csoportba sorolhatók: vannak, akik hűen követik a hagyományokat, mások a tradíciókra támaszkodva szabadabban gondolnak tovább egy-egy motívumot, formát, míg a harmadik csoport alkotói már a népművészet és az iparművészet határán mozognak - az augusztus 20-áig látogatható kiállítás mindhárom megközelítéstvizsgálja. (MTi-feivétei) KULTÚRA 2018. április 21. | www.ujszo.com A könyvfesztivál vasárnap estig várja a látogatókat a Millenárison (A szerző felvétele) És nemzetközivé lesz Pillanatképek a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról JUHÁSZ KATALIN Budapest. Egyértelmű, hogy a magyar főváros elbír két nagyszabású könyves rendezvényt, úgy is, hogy a kettő között csak hat hét telik el. A júniusi könyvhét slsősorban a magyar szerzők ünnepe, az idén 25 éves Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál pedig a világirodalomé. Itt a szervezők nem a könyvvásárt hangsúlyozzák, hanem a fesztiváljelleget: a Millenárison sokkal több az irodalmi program, egymás után, sőt párhuzamosan zajlanak a könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések. Persze itt is árusítanak könyveket, méghozzá jelentős árkedvezménnyel, de aki vasárnap estig ide ellátogat, úgy érezheti, hogy Magyarország lépést tart a világgal, akár szakmai szempontból, akár az olvasói trendek felől nézve. Az utóbbi évek díszvendég országai (Szlovákia, a Visegrádi Négyek, Szerbia) alapján pedig tulajdonképpen egyetérthetünk Prőhle Gergellyel, aki szerint Magyarország irodalmi szempontból mára a térség mágnese lett. Ä budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a csütörtöki megnyitón mondta ezt, kiemelve, hogy a könyvfesztivál nemzetközi szakmai és kultúrdiplomáciai fórum is, ahol akár egy-egy véletlen találkozásból is együttműködések, közös projektek szökkenhetnek szárba. Xzt már mi tesszük hozzá, hogy a „könyvvadászok” körében is láthatóan egyre népszerűbb ez a rendezvény, hiszen már maga a (fedett) csarnok is komfortosabb, mint az Ünnepi Könyvhét központi helyszíne, a zsúfolt Vörösmarty tér 3 5 fokos hőségben, vagy éppen zuhogó esőben. Azt, hogy a világ, legalábbis Európa milyen helyes kis család irodalmi szempontból, mi sem bizonyítja jobban, mint az idei díszvendég szerző, Daniel Kehlmann, akire a németek és az osztrákok egyaránt büszkék - Münchenben született, Bécsben nőtt fel, jelenleg felváltva él Berlinben és New Yorkban -, és aki az erdélyi származású Dragomán György Máglya című regényét tartja nemzedéke, a mai negyvenesek legjelentősebb szépirodalmi teljesítményének. Kehlmann azt is elárulta a csütörtöki pódiumbeszélgetésen, hogy Esterházy Péter Harmonia Caelestiséből lopta F című regénye egyik fejezetének ötletét. Abban a (magyarul is olvasható) könyvben egyébként szerepel egy férfi, aki Rubik-kocka-kirakó versenyeken indul. Most megtudtuk, hogy a magyar játékfejlesztés legsikeresebb terméke az utolsó pillanatban került bele a történetbe, hogy érdekesebbé tegye az egyébként kissé unalmas karaktert. A német szerző párhuzamot is talált a kocka és az irodalom között. Szerinte egy írónak sosem szabad azt feltételeznie olvasóiról, hogy azok nála kevésbé intelligensek, mint ahogy Rubik Ernő sem feltételezte a vásárlókról, hogy nem tudják majd kirakni a kockát. A beszélgetést vezető Lévai Balázs szerencsére feltette a mindenkiben ott motoszkáló kérdést, és Kehlmann bizony bevallotta, hogy ő azok közé tartozik, akik erre képtelenek. Egy oldal sem mindig sikerül neki... Az intelligens olvasóvá nevelést persze már gyermekkorban el kell kezdeni, ajánlunk is egy könyvet e célra, méghozzá a fesztivál idei díszvendég országából, Szerbiából. A címe Pingvinkalauz, és most jelent meg magyarul. Igor Kolarov rövidke szövegei egyszerre viccesek és edukatív jellegűek. Tele vannak abszurd humororral, de olyan fogalmakra is rávilágítanak, mint a szeretet, az önzetlenség vagy az életöröm. Kolarov egy inteijúban a következőt mondta a kicsiknek szóló irodalom küldetéséről: „A gyerekirodalom lényegi mivolta az építő jellegben ragadható meg. Ha a felnőtteknek szóló irodalom lyukakat ás a már létező rendbe, a gyermekirodalom facsemetéket és virágpalántákat ültet ezekbe a lyukakba.” Ritkán találkozni ennél frappánsabb definícióval. És ha már a nemzetköziség a téma: Vladan Vukosavljevic, Szerbia kultúráért és médiáért felelős minisztere a könyvfesztivál megnyitóján azt emelte ki, hogy az első modem szerb kulturális intézmény, a Matica srpska bizony Budapesten alakult meg a 19. század első felében. És hogy a vajdasági magyar szerzők az országnak is jó reklámot csinálnak. A szerb irodalomból a magyarok többsége egyedül a Nobel-díjas Ivó Andrié nevét ismeri. Akinek díja és világhíre az anekdoták szerint annak (is) köszönhető, hogy egy könyvének Csuka Zoltán általi magyar fordítására felfigyelt egy német kiadó. Lám, ezért is fontos az egymásra figyelés, a térség kultúrájának közös kincsként való kezelése. Daniel Kehlmann, a fesztivál díszvendége a nyitónapon átvette a Budapest Nagydíjat. A német szerző első regénye, A Beerholm-illúzió, amelyet mindössze 22 éves korában írt, most jelent meg először magyarul, valamint most jelentette meg a Magvető a legutóbbi könyvét, a harmincéves háború vérzivataros korában játszódó Tyllt is, amelyben a legendás tréfacsináló, Tyll Ulenspiegel történetét meséli újra. (MTi-felvétel)
