Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-19 / 90. szám
^ Aijj\tegészség^^M| A közönséges májmétely elterjedt a mérsékelt égövi régiókban, valamint a magasabban fekvő trópusi-szubtrópusi területeken is. A kór gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent, azonban a legelőn tartott állatoknak mintegy a negyede ma is ki van téve a mételyes fertőződés lehetőségének. A szívóféreg hossza 2-3, szélessége 1 cm, levél alakú, szürkésbarna színű, többnyire az epeutakban és az epehólyagban élősködik. A közönséges májmétely a legtöbb növényevő emlős fajban és az emberben is megtelepedhet. Nagyon fogékony gazdaállata a juh, kecske, nyúl, egér, patkány. Ezeket a mételyek nagy megtelepedési aránya, gyors fejlődése és hosszabb élettartama jellemzi. Közepesen fogékony gazdák a szarvasmarha, bivaly, szarvasfélék, őz, muflon, tengeri malac és az ember, valamint a forró égövi állatok közül a teve. Kevésbé fogékony gazdák a ló, a sertés, a kutya és a macská. CSIGA, A KÖZTES GAZDA Ahhoz, hogy a májmétely fertőzőképes legyen, köztes gazdára van szükség. A közönséges májmétely köztes gazdái a vízi és a szárazföldi csigák, Európában a törpe iszapcsiga. A fertőzött egyedből a külvilágra ürült peték a vízben átalakulnak miracídium lárvává. Ez a lárva a vízben úszkálva rátalál a csigára, és abba befurakodva tovább fejlődik. A csigában kialakul a lárva következő stádiuma, amit cerkáriának nevezünk. Az érett cerkáriák a csigából kirajzanak - a csigát elpusztítva -, A LEGELŐN TARTOTT ÁLLATOK VESZÉLYES BETEGSÉGE, a májmételykór Egyike a legjelentősebb élősködők által terjesztett betegségeknek (helminthosis). Okozója a közönséges (Fasciola hepatica) és a nagy máj métely (Fasciola magna) nevű szívóféreg, melynek lárváit az állatok legelés közben eszik meg. és néhány órán belül betokozódva a fűszálakra tapadt, 0,2-0,3 mm-es, szürkésfehér képletekké alakulnak (metacerkáriák) - a fertőzés a velük szennyezett fű vagy széna felvételével történik. A fiatal mételyek a vékonybél falát átfúrva a hasüregbe, innen pedig a máj burkán át a májba hatolnak. A fejlődő fiatal mételyek vérzéses járatokat okozva vándorolnak a májszövetben, majd az epeutakban helyezkednek el, ahol ivaréretté válnak. A mákmételykór és az ember Az emberi májmételykór szórványosan világszerte elterjedt. Világszerte mintegy 2,4 millióra becsülhető a májmétellyel fertőzött személyek száma. Hazánkban nagyon ritka. A lárvák az ember szervezetébe a nyers salátaként fogyasztott vízben tenyésző növényekkel (pl. zsázsa), esetleg szennyezett ivóvízzel kerülnek. (Kassai Tibor: Hehnhttológia) JÁRVÁNY MEGHATÁROZOTT TERÜLETEN A májmételykór területhez kötött, endémiás betegség. A legelő fertőzötté válásához peteürítő gazdaállatok, nedves környezet és köztes gazda csigák együttes jelenléte szükséges, járványtani szempontból megkülönböztetünk első- és másodrendű csigaélőhelyeket. Az előbbiek nagyobb, bővebb vizű, ki nem száradó zárt élettereket jelentenek (biotópok); ilyenek a tavak, halastavak, kisebb vízfolyások, patakok, csatornák. A csigák ezeknek az állandóan nedves parti részeit népesítik be, ahol csak kevésbé tudnak elszaporodni. Ezekből válnak le vagy esőzések, áradások után keletkeznek a másodrendű, átmeneti, enyhén savas, nedves élőhelyek, lapályos legelőrészek, a laza talajba mélyült tehénlábnyom, keréknyom, itatóhelyek környéke, amelyekben a körülmények kedvező társulása esetén a törpe iszapcsiga hamar elszaporodik, és a fertőzni képes lárvák tömegesen alakulnak ki. A májmételyt hosszú élettartam, bőséges petetermelés jellemzi, juhban egy métely naponta 20 ezer petét termel. A májmételykór klinika formái szerint lehet: heveny, félheveny, idült és szubklinikai. MEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS Heveny májmételykór esetében első teendő az állomány istállózása a további fertőzés lehetőségének kizárása végett. A jó takarmányozás, a nyugalom, a májvédő tüneti kezelés nagyban segíti a fertőzött állatokat a bántalom kritikus heveny szakaszának az átvészelésében. Nagyon fontos a célirányos gyógykezelés, amit speciális fasciolocid szerrel végezhetünk el, természetesen szakember bevonása szükségeltetik. A mérsékelten hideg telű területeken az első kezelést az istállózott állomány minden egyedén, a kihajtás előtt legalább 2 héttel kell elvégezni. Ezzel elejét lehet venni a legelők mételypetékkel való tavaszi szennyeződésének. Második kezelést késő ősszel vagy a tél elején, a beistállózás előtt végezzünk a már létrejött mételyes fertőzöttség kórtani hatásainak a mérséklésére. Azokon a területeken, amelyeket enyhe tél jellemez, s számolni kell a betokozódott lárvák (metacerkáriák) áttelelésével, évi 3 kezelés szükséges. Az első kora tavasszal, a lárvafejlődés és csigaaktivitás számára kedvező időszak beállta előtt, a második a nyár közepén, a tavaszi legelőn áttelelt lárvák felvételével megszerzett fertőzöttség orvoslására, a harmadik pedig késő ősszel vagy a tél elején a nyári-őszi legeltetés során kialakult fertőzöttség káros hatásainak csökkentésére. A csapadékos és meleg klímájú területeken a legeltetett állatok folyamatosan fertőződhetnek, ilyen esetben további taktikai kezelésekre is szükség lehet. RENDSZABÁLYOKKAL A KÓR ELLEN A gyógyszeres kezeléseket mindig össze kell kapcsolni a legelőhigiéniát javító egyéb rendszabályokkal. A legeltetési gyakorlatot érintő egyszerű rendszabályok önmagukban is jelentősen csökkenthetik a fertőzési források kialakulását. A köztes gazda csigák elleni védekezés leghatékonyabb módja a legelő talajjavítása, a vízállásos helyek megszüntetése, elsősorban alagcsövezéssel. Ajánlják a csigák vegyszeres irtását is az előzetesen gondosan feltérképezett tenyészhelyeiken. Ez a módszer azonban költséges és munkaigényes, hatása rövid ideig tart, és a környezetet is szennyezi, ezért nem célszerű alkalmazni. Egyszerű és gazdaságos megoldás, ha a köztes gazda csiga kis kiterjedésű és a legelőn loka-. lizálható főbb tenyészhelyeit körülkerítve kizárják a legelésből, vagy a mételyfertőzés veszélyére figyelmeztető táblával jelölik. A fertőzött legelőket augusztustól kaszálóként kell használni, az innen származó füvet silózott állapotban vagy szárított szénaként a tél végén lehet feletetni. Dr. Pleva László ÁLLATORVOS <Ö> AGROCULTUR BIO Speciálistápanyag-oldat, amely huminolot és nyomelemeket tartalmaz kelét formában. » A Humix* applikációjával elérjük: ^ a"növények és talajlató Bb*3ktériumők*aktivációját PmagasabbiP*1*16 * ^Tstressz-tűrő képességet ""^a szárazsággal •*a*r *és fagyokkal szembei- a gombabetegségek kisebb mértékű megjelenését- a sérült növényi sejtek regenerációját- a gyökérzet jobb tápanyagfelvevő képességét- korábbi termést, egyúttal ajarmény jobb g*eláilóságat ^Egészségesebb _£;: Éj- és minőségi termést,! Keresse az Önhöz legközelebb álló kertészetben A Humix kapható S, 10, 20 es 1000 literes csomagolásban is. www.agrocultur.sk 2018. Április KERTesUDVAR 9 HIRDETÉS ■ DPI80199
