Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-19 / 90. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. április 19. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Dobogós helyen az inflációnk Pozsony/BrUsszsl. Az Európai Unióban egyre gyorsabban nőnek az árak, miközben Szlovákia a legnagyobb inflációval rendelkező országok közé tartozik. A 28 tagúEU-ban 1,5%-kal nőttek a fogyasztói árak márciusban az egy évvel korábbihoz képest - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tegnap közzétett elemzéséből. A legalacsonyabb éves rátát Cipruson (mínusz 0,4%), Görögországban (0,2%) és Dániában (0,4%) mérték, míg a legnagyobbat Romániában (4%), Észtországban (2,9%) és Szlovákiában (2,5%). (TASR) EU-Japán: küszöbön a vámövezet Strasbourg. Az Európai Bizottság tegnap az Európai Tanács elé teijesztette a Japánnal létrejött gazdasági partnerségi megállapodásról és a Szingapúrral létrejött kereskedelmi, illetve beruházási megállapodásról folytatott tárgyalások eredményét. A Japánnal létrejött megállapodás az Európai Unió által valaha tárgyalt legnagyobb kétoldalú kereskedelmi partnerség, amely megszünteti a Japánba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét. Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos szerint a gazdasági partnerség egy 600 millió fogyasztót felölelő és a világ GDP-jének egyharmadát előállító területre terjed ki. Az Európai Bizottság a megállapodásokat a tanácsi jóváhagyást követően megküldi az Európai Parlamentnek, arra törekedve, hogy ezek még az Európai Bizottság jelenlegi megbízatásának jövő évi lejárta előtt hatályba lépjenek. (TASR) Egyre több a nyugdíjas Pozsony. Az elmúlt egy évben több mint 12 ezerrel, 1,39 millióra nőtt a nyugdíjasok száma Szlovákiában - derül ki a Szociális Biztosító legfrissebb adataiból, amelyek szerint jelenleg csaknem 142 ezerrel több nyugdíj as van az országban, mint tíz évvel ezelőtt. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma 1,06 millió körül mozog, míg a rokkantnyugdíjasok235 ezren vannak. (SITA) Angol font 0,8710 H Lengyel zloty 4,1697 Cseh korona 25,303 Magyar forint 310,16 JJJj Horvátkuna 7,4178 Román lej 4,6539 Japán jen 132,82 Svájci frank 1,1979 Kanadai dollár 1,5572 Q USA-dollár 1,2388 Q Privatbank« 1,27-1,20 25,90-24,64 OTP Bank 1,29-1,18 26,37-24,15 324,52-297,16 Postabank 1,27-1,20 26,03-24,52 323,08-298,22 Szí. TakarikpánzUr 1,28-1,19 25,96-24,52 324,54-296,58 Taton banka 1,28-1,20 26,08-24,46 323,59-297,81 CSOB 1,27-1,20 25,92-24,63 Akaténoa Hitalbank 1,27-1,20 26,04-24,52 324,47-296,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Nyárra nálunk is megugrik az üzemanyagok ára A 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára az elmúlt héten már 1,36 euró felé közelített, a gázolaj átlagosan 1,20 euróba kerül (TASR-feivétei) Pozsony. A feszült közel-keleti helyzetet és a kiélezett amerikai-orosz szembenállást már a szlovákiai háztartások is megérzik. A tankolásnál egyre mélyebbre kell nyúlnunk a pénztárcánkba, ás ez még csak a kezdet. Az elemzők szerint az elkövetkező hánapokban további drágulásra kell felkészülnünk. Jemeni felkelők a múlt héten rakétákat lőttek ki Rijád, Szaúd-Arábia fővárosa ellen. Bár a rakétákat a légvédelem lelőtte, a hírre tovább emelkedett az olajár, hiszen a célba vett állam a világ legnagyobb olajtermelője. Fél évvel ezelőtt a Szlovákia számára is mérvadó északitengeri Brent kőolajtípus hordójának (159 liter) az ára még 50 dollár körül mozgott, tegnap azonban már elérte a 72,10 dollárt (58,35 euró). „Ilyen drágán legutóbb négy évvel ezelőtt kereskedtek a kőolajjal” - nyilatkozta Boris Tomciak, a Finlord társaság elemzője. Csökken a kitermelés Szaúd-Arábia fenyegetettsége mellett a piacok aggódnak az USA és Oroszország, a két fontos olajtermelő szembenállása miatt is. Ehhez járul hozzá, hogy minden fontos olajtermelő államban csökken a kitermelés: Venezuelában a súlyos gazdasági válságban szinte összeomlott, Líbiában, Angolában akadozik. Oroszország és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) a többi tagállama több mint egy éve tudatosan visszafogja a termelést, hogy magasabb árakat éljenek el. Ezt 2018 végéig tervezték, de a hírek szerint meghosszabbíthatják a korlátozást. Mindezek következtében a világ olajtartalékai csökkennek: februárban 17,4 millió hordóval 2,9 milliárd hordóra, ami jó 200 millió hordóval kevesebb az egy évvel korábbinál. „Mindezt figyelembe véve a kőolaj világpiaci ára már az elkövetkező hetekben megközelítheti a 75 dollárt, a nyár elejére pedig elérheti a 80 dollárt” - tette hozzá Tomciak. « Drágul a nyaralás A drágulás a szlovákiai töltőállomásokat sem kerüli el. „A 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára az elmúlt héten már 1,36 euró felé közelített, a gázolaj pedig átlagosan 1,20 euróba került. Az elkövetkező időszakban újabb drágulásra számíthatunk. Április végéig további 2-3 centtel nőhet a literenkénti ár, a nyár elejére pedig nagyjából 5 centes drágulásra számíthatunk” - mondta Tomciak. A nyári utazási szezonban mindenképp drágább üzemanyaggal kell számolnunk, enyhe árcsökkenés leghamarabb ugyanis csak ősszel várható. „Az őszi hónapokra 60 dollár közelébe eshet vissza a kőolaj ára. A radikális áremelkedésnél ugyanis féket jelenthet az amerikai préseléses olajtermelés: ezek a cégek rugalmasak, alacsony ár esetén szüneteltetik a kitermelést, magasabb árnál viszont megindítják azt. Őszre így már nőhet a kitermelés, ami az árakra is hatással lesz” - mondta Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője. Magyar árvágta Azok sem számíthatnak azonban sokkal olcsóbb üzemanyagra, akik Magyarországra járnak át tankolni. Az ottani töltőállomásokon épp tegnap emelték 2 forinttal a benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti árát. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 369 forintra, a gázolajé 377 forintra nőtt. A gázolaj az elmúlt két hétben csaknem 10 forinttal lett drágább. Nem szabadna megfeledkeznünk arról sem, hogy ez csak az átlagár, az autósok ugyanis akár 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes benzinkutak árai között. így olyan töltőállomások is akadnak, amelyek a 95-ös benzin literjét 418, a gázolajét pedig 420 forintért kínálják. (ml, TASR, MTI) Alaposan mellélőtt a kormánybiztos az agrárkamara szerint SUSLABÉLA Fércmunkának tartja az agrárkamara a legkevésbé fejlett járások támogatásáért felelős kormánybiztos mezőgazdaságról szélé elemzését. Anton Marcinöin ebben azt állítja, hogy Szlovákia legkevésbé fejlett régiéi szenvednek leginkább a mezőgazdaság jelenlegi modelljátől. Pozsony. „A nagy farmok mintegy 5 százaléka jut hozzá a közvetlen támogatások háromnegyedéhez, ami éves lebontásban 300 millió eurós támogatást jelent. Eközben a jelzett agrármonstrumok a szlovákiai mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak mindössze negyedét alkalmazzák” - állítja Anton Marcincin, a legkevésbé fejlett járások támogatásáért felelős kormánybiztos. Szerinte Szlovákia ebben a helyzetben rászorul az élelmiszer-behozatalra, miközben hatékonyabban kihasználhatná a hazai kapacitásokat, a honi munkaerőt, és nem utolsósorban értékesíthetné a kiváló minőségű agrártermékeket. „Peter Pellegrini miniszterelnöknek április 12-én átadtam a szlovákiai agrárpolitikát érintő legfontosabb problémák listáját, a szükséges elemzéseket és javaslatokat. A kormánynak támogatnia kellene a családi farmokat, amelyek például gyümölcstermesztéssel, zöldségtermesztéssel valamint állattenyésztéssel foglalkoznak” - hangsúlyozta Marcincin. Pontatlan adatok A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) teljes mértékben elhatárolódik a kormánybiztos kijelentéseitől, mondván, azok félrevezetőek. Marcincin a fentiekben jelzett mutatókon kívül többek között azt állítja, hogy Szlovákiában a 100 hektárnál nagyobb kiterjedésű farmok egy hektárra lebontva mindössze két főt alkalmaznak, míg a 10 hektárnál kisebb területű farmok hektáronként tíz embernél is többet. Az Európai Unióban - állítja Marcincin - a 100 hektárnál nagyobb területű farmok esetében 1,3 fő az alkalmazottak száma egy hektár átlagában, a kisebb farmokra lebontva ez 14 alkalmazott. „Ezek a mutatók egyszerűen valótlanok, nem fedik a valóságot. Szlovákiában az 1-10 hektár kiterjedésű Anton Marcinöin valótlan adatokkal érvelt (TASR-felvétel) farmok mintegy 45 ezer hektárnyi területet művelnek meg. Ha egy hektár átlagában 10 főt alkalmaznának, az együttesen 450 ezer embert jelentene. Mindeközben az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat a szlovákiai agrárágazatról szóló jelentésében arról ír, hogy amíg például 1995-ben mintegy 203 ezer alkalmazottat tartottak nyilván, addig 2014-re 53 ezerre csökkent a számuk. További lényeges kimutatás a Zöld jelentés, amelyet a mezőgazdasági minisztérium évente megjelentet. Ennek értelmében 2016-ban a szlovákiai mezőgazdaságban 50,1 ezer ember dolgozott, az élelmiszeriparban pedig 54,4 ezer fő” - nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Versenyképes agrárcégek Az SPPK szerint ugyancsak félrevezetőek a kormánybiztos azon állításai, miszerint a nagy mezőgazdasági vállalatok a kisebb cégekkel szemben nem konkurenciaképesek. „A legjelentősebb állattenyésztők épp azok a nagyüzemek, amelyek 500 hektár felett gazdálkodnak és a szlovákiai tejtermelés 95 százalékát biztosítják. A kisgazda egyszerűen nem tud olyan produktivitást elérni, mint a nagyobb termelők” - mondta Holéciová. Anton Marcincin elemzésében szóba hozta a mezőgazdasági földek bérleti díjait is. A hektáronkénti átlagot szlovákiai viszonyok között 47 euróbán jelölte meg, ami sokkal kevesebb, mint az unió legszegényebb országaiban, Romániában (91 euró) és Bulgáriában (178 euró). Az SPPK szerint azonban nem lehet ilyen téren viszonyítani anélkül, hogy pontosan látnánk a gazdálkodási feltételeket, a vállalkozókra háruló adó- és járulékterheket. Célzott támogatások Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a támogatásokat elsősorban a speciálisnövény-termesztésbe valamint az állattenyésztésbe kellene irányítani. „A közös agrártámogatás nagy problémája, hogy nem kötődik olyan feltételekhez, amelyek meghatároznák a termelés formáját, vagy például a foglalkoztatást. Véleményem szerint nem kellene kizárni a nagyüzemek létezését, mivel sok esetben ezeknek a feltételeknek eleget tesznek. Mindenképpen át kellene értékelni a támogatott szubjektumok jelenlegi állapotát, és utána meghatározni a feltételeket. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a vidéken élők már nem akarnak állatot tartani, és csak nagyon ritka esetben vállalj ák fel a fiatalok a munkaigényes zöldségtermesztést. A jelenlegi állapot javítása érdekében az oktatás is besegíthetne. A munkára nevelés és az egészséges táplálkozás fontosságának a kihangsúlyozása már a családoknál megkezdődhetne” - mondta lapunknak az AKS elnöke.
