Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-19 / 90. szám
www.ujszo.com | 2018. április 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lapzarta Meddig mehetnek el, mennyit kockáztathatnak a szerkesztők? A napilapokra nagy nyomás nehezedik a hírversenyben, más médiumok mellett elsősorban a hírportálokkal vetélkednek. Bár a nyomtatott sajtóval szemben alapvetően más elvárások vannak, olykor a napilapok is elcsábulnak és beszállnak a hírversenybe. A lapzárta viszont olyan határvonal, amely után nincs mód frissítésre, javításra. Meddig mehetnek el, mennyit kockáztathatnak, találgathatnak a szerkesztők? A következő nap ugyanis az előző napi szalagcímek köszönnek vissza a standokon. Egy hónappal ezelőtt az Új Szó címlapon hozta, hogy július 7-én lehetnek a választások. Lapzártakor még a jelek ebbe az irányba mutattak, aztán pár óra leforgása alatt minden megváltozott, maradt a kormánykoalíció: a vezető hír a címlapon már megjelenésekor idejétmúlt volt. Ebben az esetben nem lehet azzal vádolni a szerkesztőt, hogy megpróbálta előre látni a jövő eseményeit és kockáztatott, hanem lapzártakor - a pártok kommunikációja alapján-valóban ezt tűnt a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Minden bizonnyal a Chicago Daily Tribune (ma már Daily nélkül) jegyzi az egyik legnagyobb sajtóbakit, emlékezetes az 1948. november 3-i szalagcím. Az 1948- as amerikai elnökválasztás befutóját próbálták megtippelni: kiderült, rossz lóra tettek. A közvélemény-kutatók már fél évvel a választások előtt a republikánusjelölt, Thomas E. Dewey győzelmét jósolták. A hivatalban lévő demokrata jelölt, Harry S. Truman népszerűsége nagyon mélyen volt tavasszal, majdnem mindenki elkönyvelte már, hogy új lakója lesz a Fehér Háznak. Truman a tanácsadóira hallgatott, vonaton beutazta az Államokat, a több mint 30 000 kilométeres utazása során sok millió állampolgárt szólított meg. A közvélemény-kutatók azonban továbbra is Dewey-t hozták ki győztesnek. A pontatlan mérést később egy másik médium a telefon szórványos elterjedésével magyarázta, ugyanis telefonos felmérést végeztek, s Truman táborában - állítólag - kevesebben szereltették még be a készüléket. Egy következő médium, a televízió felől nézve pedig ez volt az utolsó kampány, melyben a televízió nem vett intenzíven részt. A választások estéjén még nem volt meg a biztos betiltó, de a Chicago Daily Tribune-nél kockáztattak. Hittek az előrejelzéseknek és az egyik vezető elemzőjüknek, 150 000 példányban kinyomtatták a lapot a következő szalagcímmel: Dewey legyőzte Trumant — a hatalmas bakit csak az éjjeli kiadásban javíthatták. Óriási szerepe van még egy médiumnak, a fényképnek abban, hogy az eset még nagyobb figyelmet kapott. Két nappal a választások után Truman a fővárosba tartott, és St. Louis-ban a vonaton valaki a kezébe nyomta a vereségéről hírt adó újságot. Sok fénykép készült az elnökről, kezében az újsággal, amely kockáztatott, és vesztett. (Lubomír Kotrha karikatúrája) A Cuper-formula FINTAMÁRK A Ficogrini-kormányról eszembe jut egy régi videó, mikor Ján Cuper, a HZDS akkori képviselője egy akcióról hazafelé menet két ezreléknyi alkohollal a vérében, mocsok részegen belehajtott egy parkoló autóba, majd egy ház falába. Aztán kiszállt és vigyorgott, azt állítva, nem történt semmi, minden rendben van, és nem az ő hibája. A videón Cupertől a riporterek megkérdezik, ivott-e, ő pedig angyali mosollyal, akadozó nyelvvel feleli, hogy nem. Aztán kiderül, hogy egy kissört mégis. Aztán azt is bevallja, hogy megivott két deci bort is, de az rendben van. És mikor az egyik riporter megkérdezi, ízlett-e, Cuper utánozhatatlanul felsőbbrendű fej mozdulattal és hanghordozással mondja: „Természetesen ízlett”. * A Ficogrini-kormány vezetése pont olyan, mint Cuper a videón - körülbelül annyira garanciája a stabilitásnak, mint az exképviselő azon a borgőzös estén, és körülbelül annyira magyarázkodik hitelesen. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Tibor Gáspár rendőrfőkapitány menesztését övező kutyakomédia. A hétvégén Pellegrininek még esze ágában sem volt elismerni, hogy Gáspárt ideje lenne szélnek ereszteni, mert szerinte a kétes vállalkozói kapcsolatokkal rendelkező rendőrfőnök igazi profi. Aztán hétfőn a kiskutyatekintetü Tomás Drucker fogta magát, és lemondott - a vadabb változat szerint ez a háttérből bábozó Ficóék előre eltervezett taktikája volt, a hihetőbb változat azonban inkább az, hogy Druckemek elege lett ebből az egészből, és otthagyta ezt a díszes társaságot, mint Szent Pál az oláhokat. Tette mindezt egy se hús, se hal monológgal - azt állítva, hogy Gáspár menesztésére nem talált okot, miközben a következő mondatban a társadalom polarizálását emlegetve elismeri, hogy nagyon is van rá ok. És hogy mindez tényleg olyan legyen, mint egy Benny Hill-epizód, Pellegrini másnap betűre pontosan ugyanerre az érvre, a társadalom polarizációjára hivatkozva elküldi,minden idők legjobb főrendőrét”, Gáspárt. Ivott? Nem. ízlett? Persze hogy ízlett. Pellegriniék részeg érvelése egyébként sokkal veszélyesebb, mint Cuperé. Cuper balesete nem okozott túl nagy kárt, emberélet nem került veszélybe, és a képviselő pontosan tudta, hogy bármit mondhat, mentelmi joga mindentől megóvja. A Ficogrini-kormány és azon belül a Smer sokkal nagyobb károkat okoz a társadalomban, mint Cuper valaha is tudott volna. És látszik, hogy Ficóék nem igazán tudják, mihez kezdjenek magukkal: nem tudják, hogy mentsék-e, ami menthető, mert előbb-utóbb rájuk omlik az egész pénznyelő gépezet, amit sok év munkájával építettek ki, vagy inkább kivárásra játszanak, és megpróbálják fenntartani a rendszert, abban bízva, hogy a nyilvánosság végül kifullad. Mert végülis az idő nekik dolgozik, az embereket nem lehet „üzemi hőfokon” tartani két éven át. A kulcskérdés márpedig az, a nyilvánosság tudatosítja-e, hogy a Smer borzasztóan nagy gondban van, és csak óriási szerencsével úszhatja meg, hogy rá ne szakadjon a plafon. Értik-e az emberek, hogy Kalinák és Fico távozása is csak színház volt, és Gáspár másfél hónapig tartó maratoni lelépése is csak színház. Értik-e, hogy abban az értelmezési tartományban, melyben a Smer a politikáról gondolkodik, mindenki valakinek az embere. Ez működteti a rendszert. Aki meg nem, annak pedig nincs meg a politikai hátországa ahhoz, hogy reális változásokat éljen el, és ott tesznek majd keresztbe neki, ahol tudnak. Ergo vagy egy második Gáspárt kapunk a nyakunkba, vagy egy tehetetlen figura kerül a sakktáblára, ahol még két évig folytatódik a játék. Csak lábjegyzetként, Ján Cuper egyébként az átala okozott baleset másnapján visszakapta a jogosítványát. 2007-ben megmászta a Kilimandzsárót. Aztán szépen lassan lecsúszott, és eltűnt a politikai süllyesztőben, Kotleba környezetében kötött ki, és manapság már csak a részeg videója miatt emlékeznek rá az emberek. így használják fel a facebookozók adatait Tudják, hogy hány évesek vagyunk, merre járunk, mit szeretünk, mit akarunk venni, kire akarunk szavazni. Többet tudnak rólunk, mint mi magunk. A Facebook-ügy miatt égetővé vált a kérdés, mit csinálnak a felhasználók adataival a közösségi portálok és a keresőprogramok. Közösségi portálok Mindent gyűjtenek, amit a felhasználó leír a Facebook-oldalán vagy a közösségi portálon, valamennyi általa kiposztolt fotót, videót, lájkolását, minden megosztást, mindent, amit elolvas, a felhasználók személyazonosságát, akikkel kapcsolatba lép, illetve a földrajzi elhelyezkedését. Ugyanez a helyzet az Instagrammal és a WhatsApp-pal, a Snapchattel és a Twitterrel, még ha e két utóbbin kisebb is a választék. Ha a felhasználó engedélyezi, információkat kereshetnek azokon az internetes oldalakon is, amelyeket a közösségi portálra belépve megtekint. A Facebook azt állítja, személyes vagy összesített adatokat nem ad el a hirdető ügyfeleinek. Amit kiszámláz, az a lehetőség, hogy a hirdető a Facebookon csak a célközönségét élje el, ami növeli a reklámkampány hatékonyságát. Amit megosztanak A közösségi portálok többsége kitárja az ajtaját a külső fejlesztők előtt. Olyan alkalmazásokat fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik e hálózatok felhasználói adatainak felhasználását. A Facebookon a nyilvános rész (egyeseknél a telj es oldal, másoknál a név, keresztnév, profilkép) felhasználásához nincs szükség az érintett engedélyére. Kizárólag a Facebook rendelkezésére álló banki, illetve fizetési adatok tabuk. Abban a pillanatban azonban, amint az alkalmazások összegyűjtik az adatokat, kikerülnek a Facebook vagy más közösségi portálok hatásköre alól. Ha egyszer valaki már hozzáfért ezekhez, a Facebook nem tudhatja, hogy mit kezd velük. Ez olyan, mintha valaki elküld egy e-mailt, és megkérdezné a címzettet, hogy mit kezd vele. Erről semmit sem lehet tudni. Keresőprogramok Gyűjtik a keresésekre, a földrajzi elhelyezkedésre és a megtekintett oldalakra vonatkozó összes adatot. A legfontosabb keresőprogramok, a Google, a Yahoo! és a Microsoft Bing keresőprogramja be van építve a szolgáltatást nyújtó internetes óriáscégek rendszerébe. Segítségükkel a cégek pótlólagos adatokat gyűjtenek, amelyek a saját keresésekkel keresztezve még pontosabb képet alkotnak az internetezőről. Nem kell közölni a Google-lal az életkort vagy a nemet. Számos más tényező segítségével képes azt meghatározni. Amit eladnak Bevételük nagy része a reklámból származik. Nem adatokat árulnak, hanem a pontosan körülírt fogyasztóhoz való hozzáférést, amit a keresőprogramok által, valamint a Google esetében leányvállalatán, a YouTube videómegosztó portálon való összes keresés és megtekintett tartalomból kinyert adatok keresztezésével kapnak meg. A Google a Gmail levelezőprogram segítségével elküldött üzenetek tartalmát is sokáig felhasználta, erről tavaly júniusban mondott le - nyilvánosan. Az USA-ban szinte nem is létezik olyan törvény, amely védené a közösségi portálokról vagy a keresőprogramok segítségével kinyert adatokat. Kanadában és Európában korlátozzák az adatok felhasználását, egyebek között az egészséggel kapcsolatos valamennyi adatot. A május 25-én életbe lépő európai uniós új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) világosabban szabályozza majd az adatgyűjtést. „Lakhelyétől függetlenül mindenkitől azt kéijük, hogy nézze át a Facebook adatkezelési gyakorlatára vonatkozó fontos információkat, és döntsön adatai titkosításának fokáról” - írta közleményében a cég. Az új irányelvek szerint a Facebook-felhasználók a reklámokról, a harmadik féltől érkező információkról, politikai, vallási nézeteik és családi állapotuk megosztásáról dönthetnek. Emellett arra kérik őket, nyilatkozzanak arról: kívánják-e használni az arcfelismerő technológiát. Ez lehetővé teszi, hogy értesítsék a felhasználókat, ha valaki felhatalmazás nélkül képet tesz közzé róluk. A Facebook az uniós rendeletnek megfelelően korlátozza a kiskorúakat célzó reklámokat és a profiljaikon található adatok láthatóságát. A 18 év alattiak az arcfelismerő technológiát sem használhatják, és egyes esetekben csak szülői engedéllyel férhetnek hozzá bizonyos információkhoz. (MTI)