Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-04 / 77. szám
6 I KULTÚRA 2018. április 4. lwww.ujszo.com Meglepetések könyve Pankráció, időutazás, kiásott halottak, kifordított klisék R. Nagy Krisztián első kötetében RÖVIDEN Dól-koreai pop Észak-Koreóban Szöul. „Mélységesen meghatotta” Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt a dél-koreai popsztárok koncertje, amelyet 13 év után először rendeztek az északkoreai fővárosban. A vasárnapi koncert hozzájárult a „déli fél népszerű művészetének mélyebb megértéséhez” - idézte Kim Dzsong Unt a hivatalos északkoreai hírügynökség. A popénekesek és együttesek látogatása , jó alkalmat nyújtott a nemzet egységének szemléltetéséhez”— fűzte hozzá Kim. A hallgatók között többen lelkesen éljeneztek, amikor Kim és Do Dzsong Hvan dél-koreai kulturális miniszter megjelent a karzaton. A rendezvényre nem engedték be a tudósítani meghívott dél-koreai újságírókat, amiért Kim Jong Csői, a Korea-közi kapcsolatok felelőse később bocsánatot kért. Mint mondta, ennek az északkoreai vezető biztonsági szolgálata és a koncert szervezői együttműködésében felmerült hiányosság volt az oka. (MTI) Világzenei csemege ínyenceknek Pozsony. Pénteken lép fel a Kis Színpadon (Malá scéna) Szlovákia talán legjobb szupergruppja, a Bashavel, melynek zenéje a dzsessz, a szlovák és a balkáni népzene érdekes keveréke. A formáció Hoorhay című első albuma az év dzsesszlemeze lett az idei RadioHead Awardson. A zenekarban a leginvenciózusabb szlovák hegedűs, Stano Palúch viszi a prímet, a zongoránál az improvizációiról híres Klaudius Kovác ül, Marcel Comendant cimbalmon, Robert Ragan bőgőn, Peter Solár ütőhangszereken játszik. Bár a Bashavel 12 éve létezik, ez alatt mindössze egy tucat koncertje volt. A Hoorhayen szereplő szerzemények az első évben születtek, de mivel a tagok elfoglalt, keresett zenészek, csak tavaly volt lehetőségük stúdióban rögzíteni az anyagot. A pénteki koncert a World Music Slovakia által szervezett éves koncertsorozat, a Mozaika hudby sveta keretében valósul meg. A kezdés időpontja 19.30. fluk) JUHÁSZ KATALIN Meglehetősen szokatlan tőmák kergetik-hajtják egymást R. Nagy Krisztián első kötetáben. A hazai magyar irodalmi közegben az a „normális", ha a fiatal alkotá idomul a „szakma" elvárásaihoz, a szentesített narratívákhoz. Itt nem ez törtánik. Kezdjük a kötet címével. Evidens persze, hogy furcsa cím egyenlő figyelemkeltés, izgalomfokozás, több eladott példány. (Ha a borító is furcsa, az már tudatos marketingre, a társadalom működésének magas fokú ismeretére utal.) Eláruljuk, mert a szerző is elárulta a könyvbemutatón, hogy nem szerepel szúnyog a könyvben, a negyedik fal pedig filmes kifejezés: a belső helyszínnek nincs negyedik fala, mert ott áll a kamera, ott hadonászik a rendező. Ha mégis ott egy szúnyog a negyedik falon, akkor valami zavar támad, például felmerülhet a kérdés, hogy a fiktív karakterek tudják-e magukról, hogy nem valódiak. Ezzel a problematikával R. Nagy Krisztián a Mikor eszünk végre nemtojást? című elbeszélésben játszik el, amelynek karakterei tisztában vannak helyzetükkel: „Többnyire gond nélkül elvolt kenyéren és sajton, akár hetekig, de néha nagyon megkívánt valamit. Úgy gondolta, ez olyankor esett meg, amikor az író nagyon éhes volt és gyönyörű leírásokat volt kedve írni ételekről, felsorolva az összes fogást, minden egyes alapanyagot, azoknak minden fajta ízét, mindent! Ezért néha dolgozott a dokkon egyegy napot. De tudta, hogy az unalmas munka csak illúzió, a szövegben csak egy fél mondat lesz, hiába tart neki nyolc-tíz óráig, és szakad bele a háta, és sajog tőle a válla, és csupa izomláz mindene.” Három kedvenc szövegem is van. Az egyik szereplői ráadásul olyan foglalkozást űznek, amelyben „kitalált karakterek”, és ezt tudják is magukról: az amerikai pankrátorokról van szó, akik különböző hangzatos művészneveken adnak elő begyakorolt harci jeleneteket az őijöngő tömegnek, a valódiság látszatát keltve. Emlékszem, mekkora sokkhatás volt számomra, amikor a 90-es évek elején, a kábeltévék berobbanásakor először láttam ilyen közvetítést. Valahogy nem voltam képes megtalálni benne a humort, amit R. Nagy Krisztián most lazán, összekacsintósan prezentál A legyőzhetetlen Panda Fu című kis remekben. Az „izgatott” szpíkerek, az egymást hergelő harcosok, a közbeiktatott reklámok szűrrealitása egyszerre hat a rekeszizmokra és az agy pánikközpontjára. A kultúra menthetetlen, de legalább jókedvűen temessük el. Vagy valami ilyesmi. A Jó pénzért rendezek egy producer és egy közepesen tehetséges író-rendező párbeszéde, utóbbi felvázolja előbbinek a film szüzséjét. A másik folyton belekérdez, értetlenkedik, majd új ötleteket dob fel, amelyek (szintén) nem vezetnek sehova, mert a végén nem tudjuk meg, miért tűntek el az emberek Moszkvából és miért tértek vissza varázsütésre, miután a főhős öngyilkos lesz. Ez egy halva született sztori. A Homepage című harmadik kedvencemben „valóban” eltűnnek az emberek, méghozzá az egész bolygóról. És nem tudjuk meg, miért. A civilizáció összeomlásának túlélői a neten csevegnek, hasznos étkezési és közlekedési tanácsokat adnak egymásnak, felvetik, hogy találkozniuk kell, mert együtt több esélyük van, és próbálják kitalálni, mi történhetett. A sztori pedig működik, egyszerűen azért, mert az internetes kommunikáció olyannyira megszokott számunkra, hogy azonnal beleképzeljük magunkat a helyzetbe. Sok a kötetben a filmes megoldás - hirtelen vágások, pörgős dialógusok -, de biztos, hogy kapkodni fogják a fejüket azok, akik csak művészfilmeket néznek, és képtelenek komolyan venni a fantasyt, a sci-fit, a szellemtörténeteket. Mert itt a populáris műfajok is komolyan vétetnek, ez egy ízig-vérig huszonegyedik századi könyv. Egy olyan szerző műve, aki nem védekezik semmilyen direkt hatás ellen, sőt, szívesen alkalmaz bejáratott építőelemeket, fordulatokat, hogy aztán kifordítsa, megbolondítsa, saját céljaira alkalmazza őket. így lesznek a történetek egyszerre ismerősek és meglepők, így folyik össze a lektűr és a „magas” irodalom. Számítógépes programok hiszik el magukról, hogy emberek (ez az idő nincs messze, 2020-ban zajlik a kísérlet), egy költő (vagy egy pszichopata?) szelleme lakik a padláson, Émile Zola könyvét, A patkányfogót vetik be a patkányok ellen, egy kislányt sosem érintenek meg a szülei, tudományos elemzést kapunk az időutazásról, egy fickó halottakat ás ki a temetőben... Megannyi váratlan szituáció, sokszor csak részlegesen kibontva, és sokszor nyitott befejezéssel, azaz nincs megnyugtató feloldás, az olvasó kénytelen tovább gondolni a történetet. A szövegek a kétoldalastól a huszonkilenc oldalasig terjednek, a szereplők palettája rendkívül színes, de mindegyik mögött ott a szerző, aki inkább lelkes rendezőnek tűnik. Jó, hogy kapott „forgatási lehetőséget” a kiadótól - még akkor is, ha a könyv tele van vesszőhibákkal. R. Nagy Krisztiánról egyébként érdemes tudni, hogy tizenéves kora óta foglalkozik írással, Magyarországon is nyert már díjakat diákírók viadalain, és évek óta visszajár a Szlovákiai Magyar írók Társaságának írótáborába, ahol Szászi Zoltán a mentora. O szerkesztette ezt a kötetet is, szóval nyugodtan mondhatjuk: beérett a gyümölcs. Kellemes szüretelést! R. Nagy Krisztián: Szúnyog a negyedik falon Vámbéry Polgári Társulás, 2017 159 oldal Lajos András Soóky László monodrámájában (Somogyi Tibor felvétele) A Disznótor a Deszkán Huszonöt kortárs magyar színpadi művet, köztük Soóky László Egy disznótor pontos leírása című monodrámáját is láthatja a közönsóg a pántokén kezdődő 12. Deszka fesztiválon Debrecenben. Debrecen. A 25 kortárs magyar drámát a Kárpát-medencében az évadban bemutatott 200 előadás közül választotta ki három színházi szakember. A Dialóg nonprofit szervezet által jegyzett szlovákiai magyar előadás mellett szerepel a programban három romániai és egy szerbiai magyar nyelvű produkció, valamint meghívást kapott egy lengyel társulat is, amely Visky András Pornó című darabját vitte színre. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház fesztiválján továbbá hét budapesti és tizenkét vidéki produkció is látható lesz, köztük például a Katona József Színház előadása, az Ascher Tamás Háromszéken, amelyet a szerző, Pintér Béla rendezett, míg a Látókép Ensemble, Hajdú Szabolcs társulata az Emelláék Farkaséknál folytatásával, a Kálmán-nappal érkezik. Az Egy disznótor pontos leírását rögtön a Deszka fesztivál nyitónapján, pénteken mutatják be, a nagy érdeklődésre való tekintettel két alkalommal, 19 és 22 órától. A mesélőszínházi előadás „egy disznótor történetének keretébe ágyazva mesél a csehszlovákiai magyarság szovjet megszállást követő mindennapjairól, a besúgás természetéről, a szabadságra való képtelenség jelenségéről - ajánlja az érdeklődők figyelmébe a produkciót a fesztivál honlapja. - Soóky László monodrámáját Lajos András rendezte és játssza, virtuóz módon elevenítve meg a szlovákiai magyar közösség típusait, a hatalmi apparátus kulcsfiguráit és az áldozati helyzetüket szelíden vagy épp borba fojtva tűrő kisembereket. Az előadás és a drámaszöveg túl azon, hogy bizonyítja a szlovákiai magyar dráma létezését és fontosságát, olyan időszakot vizsgál, amely még történetileg sincs igazán feldolgozva, (...) könnyed derűvel számol be az eseményekről, megmutatva ezáltal, hogy lehet hazugság nélkül, ugyanakkor szeretetteljesen viszonyulni regionális történelmünkhöz.” (k)
