Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-09 / 81. szám
2 KÖZÉLET 2018. április9.1 www.ujszo.com Több gyerek is járhatna magyar iskolába IBOS EMESE Pozsony. Az oktatási minisztérium adatai alapján jelenleg 5264 magyar nemzetiségű diák jár szlovák alapiskolába. Mivel a tárca nem bocsátotta rendelkezésünkre ennek az adatnak a részletes bontását, vagyis hogy melyik évfolyamba hány magyar nemzetiségű diák jár, így nem tudjuk megvizsgálni a magyar diákok mozgását, ahogyan azt sem, növekvő tendenciáról van-e szó. Gyurgyík László szociológus az Új Szónak elmondta, a nemzetiségi hovatartozást elsőként a gyermek születésekor jegyzik fel. „A vegyes házasságban született gyermekeknél az édesanya nemzetisége jelentené a gyermek nemzetiségét. Ha a házasság homogén, akkor ebben a kérdésben vélhetőleg nincs eltérés. Ugyanakkor a gyermek nemzetiségéről közös megegyezés alapján is dönthetnek a szülők” - magyarázza a szakember. Gyurgyík rámutatott, hogy a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatos további adatrögzítésre a népszámlálás alkalmával kerülhet sor, illetve az iskolai beiratkozás során is nyilatkoznak a gyermek nemzetiségéről. A szakember szerint a magyar gyermekeknél nincs nagyon jelentős eltérés a három adatrögzítés között, viszont lényeges eltérés mutatkozik a roma származású gyermekeknél. ,»Azoknál a gyerekeknél, akik szlovák iskolábajámak, de legalább az egyik szülőjük magyar, nagyon lényeges mozzanat a lakhelyük etnikai jellege. Hogy elérhető-e az iskola, vagy más településre kellene küldeni a gyerekeket. Az utóbbi településeken drasztikusan megnő a szlovák iskolába járó gyerekek száma” - magyarázza Gyurgyík László, hozzátéve, hogy a magyarok által tömbben lakott területeken ez a szám sokkal kisebb. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás előtti évtizedben hullámzott, az azt követő időszakban csökkent a szlovák iskolába járó magyar gyerekek aránya. „Később egyfajta stagnálás állt be a szlovák iskolákban tanuló magyar gyerekek számát illetően, amit a települések etnikai jellege jelentősen árnyalt” - magyarázza a szakember. Az adatokat némiképp torzítja az a tényező is, hogy a romák egy jelentős csoportja vagy szlováknak, vagy magyarnak vallja magát. „A nemzetiségi hovatartozás önkéntes, egyéni bevalláson alapul” - magyarázza Gyurgyík László, és éppen ezért a két adatrögzítés között lehetnek komolyabb eltérések. Nyílt titok, hogy a szülők jelentős része a roma gyerekek jelenléte miatt dönt a magyar helyett a szlovák iskola mellett, mások a jobb érvényesülésre hivatkoznak. Az általunk megszólított iskolák vezetői is elismerték, a roma diákok száma az egyik leginkább firtatott kérdéskör a magyar iskolák bizonyos régióiban a beiratkozás előtti, sőt az egyes osztályok kialakításának időszakában is. A statisztikai hivatal adatai alapján 2012-ben 3712 olyan gyermek született, akit magyar nemzetiségűként anyakönyveztek. A következő tanév elsőseinek számához ez az adat csak egy kiindulási pontnak számít, hiszen ehhez jönnek még a 2011 őszén született kicsik, az úgynevezett évvesztesek, valamint azok, akik már idén nulladik osztályba jártak. Ezt az adatot egy hónap múlva vethetjük össze a beíratott elsősök számával. Magyar elsősök ► 2013/2014-e* tanév: 3559 ► 2014/2015-es tanév: 3551 ► 2015/2016-as tanév: 3575 ► 2016/2017-as tanév: 3412 ► 2017/2018-e« tanév: 3505 Egyre jobban megy a lakosságnak ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia dinamikus gazdasági növekedése, a gombamód szaporodó új munkahelyek és a fokozatos béremelkedés idén már a lakosság pénztárcáján is meglátszik. Pozsony. A családok többsége már nem számol anyagi helyzetének a romlásával, az ötödük szerint pedig az elkövetkező hónapokban nő-RÖVIDEN Egyeztetnek az oktatási reformról Pozsony. Már a napokban tárcaközi egyeztetésre kerülhetne a közoktatási reform - állítja Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter. „A dokumentummal elkészültünk, akár a héten elkezdődhet a véleményezése” - mondta a tárcavezető. Lubyová elismerte, hogy a reform elindítása csúszik, ugyanakkor elutasította, hogy az ágazatban nem történt volna előrelépés. A miniszter szerint a kezdő pedagógusok bére akár 200 euróval, 800 euróra emelkedhetne. „Peter Kazimir (Smer) pénzügyminiszternek érdekében áll, hogy emelkedjen a kezdő pedagógusok bére” - állította Martina Lubyová. (TASR, íe) Móg nincs meg az új igazgató Pozsony. Andrea Kalavská (Smerjelölt) egészségügyi miniszter még nek a bevételeik a tavalyiakhoz képest - derül ki a Postabank legújabb, a Statisztikai Hivatal fogyasztói barométerének adatain alapuló elemzéséből. „Szlovákiában egyre nagyobb azok aránya, akik az anyagi helyzetük javulásával számolnak, ezzel párhuzamosan nő azok száma is, akik a fizetésükből havonta képesek megtakarítani bizonyos összeget” - nyilatkozta Lucia Dovalová, a Postabank elemzője. Szerinte a megkérdezett családok 49 százaléka állítja azt, hogy a bevételeikből képesek félretenni, szemben nem tudja, hogy ki válthatja Jozef Valockjl a Nemzeti Onkológiai Intézet (NOÚ) élén. Az igazgató csütörtökön nyújtotta be lemondását. „Véleményem szerint ezt a posztot jó menedzseri képességű szakembernek kellene betöltenie, politikai hovatartozásától függetlenül” - mondta Kalavská. A miniszter szerint az intézetben stabilizálódott a helyzet, és nem kell újabb felmondásoktól tartani a személyzet részéről. . (TASR, ie) Már kétezren Laésáková ellen Pozsony. Eubica Lassáková (Smer) kulturális miniszter még mindig nem találkozott a „Pótvizsgát a kultúrában” kezdeményezés képviselőivel, akik a menesztését követelik. Közben az erre vonatkozó petíciót már közel kétezer személyiség írta alá, a kultúra világának szinte minden területéről. A felszólítást a kormányfőhöz is eljuttatták, Peter az egy évvel korábbi 47 százalékkal. Ezzel párhuzamosan 33 százalékra csökkent azon családok aránya, amelyek egyik fizetéstől a másikig élnek, vagyis a bevételeik csak a havi kiadásaikat fedezik. Enyhén visszaesett azon háztartások száma is, amelyek csak hitelből vagy a korábbi megtakarításaik feléléséből képesek fenntartani magukat. Jelenleg ez a családok csupán 16 százalékárajellemző. „A háztartások növekvő bevételeinek köszönhetően tovább bővül a lakossági fogyasztás is” - nyilat-Pellegrinitől (Smer) azt követelik, hogy a kulturális tárca élére szakembert ültessen. Lassáková állította, egyeztetik a találkozó időpontját. (TASR) Simon Zsolt: Mateónó hibázott Pozsony. Simon Zsolt (független) parlamenti képviselő azt állítja, hogy a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos visszaélések a második Fico-kormány idejére nyúlnak vissza. „Az ellenőrző mechanizmusokat úgy módosították, hogy a hivatalok már nem a gazdák érdekeit tartották szem előtt” - mondta Simon, aki azt is felrótta Gabriela Matecná földművelésügyi miniszternek, hogy a botrány kirobbanását követően olyan hivatalnokot hívott vissza, aki megpróbálta figyelmeztetni a tárcát a visszaélésre. Matecná erre az állításra nem reagált, csak arról beszélt, milyen intézkedéseket hozott a botrány után. (JASR, ie) kozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője, aki szerint a kereskedők bevételei idén februárban 5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. „Idén nagyjából minden hatodik háztartás tervezi, hogy felújítja a lakását, bútort vagy drágább háztartási berendezést, elektronikai cikket vásárol. A családok 7 százaléka autóvásárlást is fontolgat, 2 százalékuk pedig új lakóingatlan építését vagy vásárlását tervezi” - tette hozzá Dovalová. Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a gazdaság felpörgésének köszönhetően egyre kevesebben tartanak az állásuk elvesztésétől is. A Statisztikai Hivatal által megkérdezetteknek csupán a 18 százaléka gondolja azt, hogy az elkövetkező időszakban a munkanélküliség növekedésére számíthatunk. Az emberek kétharmada ezzel párhuzamosan azonban arra számít, hogy az infláció az elkövetkező időszakban megugrik, vagyis ugyanannyi áruért több pénzt kell majd otthagyniuk az üzletekben. (mi, TASR) A fővárosban tovább nőnek a lakásárak ÖSSZEFOGLALÓ Továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik Pozsonyban szeretnének lakást vásárolni. Pozsony. A fővárosban ugyan már a múlt év végétől esik a lakóingatlanok iránti kereslet, az árak azonban emiatt nem csökkennek. Épp ellenkezőleg, az idei első negyedévben 12 százalékos drágulást mértek az egy évvel korábbihoz képest. „Pozsonyban az idei első negyedévben 1041 lakás cserélt gazdát, nagyjából 15 százalékkal kevesebb a tavalyi utolsó negyedévhez képest. A kereslet csökkenése elsősorban a jelzáloghitelekkel kapcsolatos szabályok szigorításával magyarázható” - nyilatkozta Peter Ondrovic, a Lexxus ingatlaniroda kockázatkezelési menedzsere a Lexxus és a Hypocentrum pénzügyi szolgáltató közös elemzésére hivatkozva. A keresletcsökkenés miatt azonban az eladók nem fogták vissza az áraikat. A ff iss adatok szerint a fővárosban az első negyedévben átlagosan 2163 euróba került a lakások négyzetmétere áfa nélkül. „Csak a tavalyi utolsó negyedévhez képest 28 euróval nőtt a négyzetméterenkénti átlagár, amely jelenleg 2008 óta nem látott csúcsokat döntöget. Egy évvel ezelőtt még több mint 12 százalékkal olcsóbban juthattunk lakáshoz” - tette hozzá Ondrovic, aki szerint a város egyes részei között azonban továbbra is látványos különbségek lehetnek. A legdrágábbnak továbbra is az Óváros számít, ahol a négyzetméterenkénti átlagár csaknem 2800 euró áfa nélkül. Pozsonyban jelenleg egyébként 3138 lakást kínálnak eladásra, 14 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év utolsó hónapjaiban. (mi, TASR) Nem minden magyar gyerek részesül anyanyelvi oktatásban (Fotó: Július Dubravay/Pius leden deft)
