Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-03 / 52. szám
6 KÜLFÖLD 2018. március 3. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kijev amerikai páncéltörőket vesz Washington. Az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta a Javelin típusú, korszerű páncéltörő rakétarendszerek eladását Ukrajnának 47 millió dollár értékben. „A Javelin rendszer hozzásegíti Ukrajnát hosszú távú védelmi kapacitásának megteremtéséhez, hogy megvédhesse szuverenitását és területi épségét, a nemzeti védelmi követelményeinek eleget téve” - áll a Pentagon tájékoztatójában, amely szerint az ukrán kormány jelezte, hogy 210 páncéltörő rakétát és 37 rakétaindító egységet akar vásárolni az USA-tól. A Javelin (gerely) rakétarendszert a világ leghatékonyabb páncéltörőjeként tartják számon - a rakéta 150 m magasságba emelkedik, majd felülről csap le, a harckocsik páncélzata ugyanis a tetejükön a legvékonyabb. A döntésre Moszkva heves tiltakozással reagált. (MTI) • Kihallgatták a Netanjahu-párt Jeruzsálem. Az izraeli rendőrség egyidejűleg hallgatta ki Benjámin Netanjahu miniszterelnököt és feleségét, Sara Netanjahut a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyében. Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész első alkalommal engedélyezte a házaspár egy időben történő kihallgatását. A Netanjahu házaspárral egy időben szintén kihallgatták a mintegy egymilliárd sékel értékben Netanjahu médiaügyi minisztersége idején kormányzati kedvezményeket kapott Saul Elovicsot, a Bezeq főrészvényesét, valamint Nir Hefec egykori médiaügyi tanácsadót. (MTI) Venezuela: későbbi elnökválasztás Caracas. Venezuelában egy hónappal elhalasztják az áprilisra kiírt elnökválasztást, miután a kormányzat megállapodott ebben több ellenzéki párttal. Jorge Rodriguez tájékoztatási miniszter közölte, olyan pártokkal kötötték meg a megállapodást, amelyek kiváltak az ellenzéki koalícióból, amely az április 22- re kiírt választás bojkottját határozták el. Várhatóan a választást május 20-án tartják meg. A választáson újra indul Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök. Két legnagyobb ellenzéki riválisát, Leopoldo Lopezt és Henrique Caprilest viszont kizárták. (MTI) Támadás Burkina Faso fővárosában Ougsdoudou. Robbanás rázkódtatta meg Burkina Faso fővárosában a hadsereg főparancsnokságának épületét, majd pedig támadás érte Franciaország nagykövetségét és a helyi Francia Intézetet is. A harcokban legalább 30 ember meghalt, ebből 8 támadó, 7 pedig helyi katona. Burkina F asóban - más nyugatafrikai országokhoz hasonlóan - dzsihádista terrorcsoportok már több akciót hajtottak végre. (MTI) Holnap választ Olaszország Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hajlandó betölteni a miniszterelnöki posztot ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Olaszországban 46 millió polgárt várnak az urnákhoz holnap, akik három nagy pólus, a Matteo Ronzi vezette balközép, a Silvio Berlusconi vezette jobbközép ós a Luigi Di Maio vezette öt Csillag Mozgalom (M5S) jelöltjei közül választhatnak a parlamentbe, miközben elemzők hosszú és nehéz kormányalakítási időszakot jósolnak. A szavazóhelyiségek holnap 7-től este 11 óráig lesznek nyitva. Lombardiában és Lazióban tartományi választásokat is tartanak. Az utolsó felmérések a Berlusconi vezette jobbközép koalíció győzelmét jósolták 37^10% közötti eredménnyel. A biztos kormányalakítási többséghez azonban legalább 40% szükséges. A koalíciót a közügyektől eltiltott Berlusconi vezette Hajrá Olaszország, a szélsőjobbos vonásokat mutató Matteo Salvini vezette Északi Liga és a Giorgia Meloni irányította Olasz Testvérek alkotja más kisebb pártok-Az északolasz szélsőjobbosok tüntetése. A migráció feszült hangulatot teremtett a választások előtt. Antonio Tajani lehet Berlusconi kormányfője. (TASR/AP) kai. Berlusconi Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét jelölte miniszterelnöknek, aki el is fogadta a felkérést, Matteo Salvini pedig saját magát ültetné a kormányfői székbe. Az Északi Liga az ország északi részén elsöprő többségre számít. A jobbközép koalíció ígéretei között az adók csökkentése kapott hangsúlyt, valamint a migrációs helyzet rendezése a határvédelem erősítésével és az illegális bevándorlók kiutasításával. A jobbközép vetélytársának az ötévi ellenzéki politizálás után kormányra törő populista és euróellenes, egy komikus alapította M5S számít. A volt miniszterelnök Matteo Renzi vezette, balközép Demokrata Párt támogatottságát 25% alá becsülik. Nagyon elhúzódó kormányalakítási folyamat várható a választások után Olaszországban - jelentette ki Vittorio Macioce, az II Giomale jobbközép napilap főszerkesztője. Úgy véli, a választások igazi tétje, hogy az olaszok képesek lesznek-e új kormányt adni Itáliának. Megjegyezte, hogy a jelenlegi választási rendszer sem segíti elő, hogy új kormánya legyen az országnak. Olaszország problémája, hogy valódi és komoly intézményes reformokra van szüksége, amelyeknek azonban senki sem akar nekifogni - tette hozzá. A társadalom elégedetlensége is mutatja, rengeteg a gazdasági probléma, ami régóta reformokért kiált. A választók főleg a magas munkanélküliség (a fiatalok körében 30% felett), az évi több mint százezer bevándorló miatt aggódnak, a gazdaság teljesítménye még mindig nem érte el a 2010 előtti szintet, az államadósság 2,3 billió eurónál jár, beteg a bankrendszer, alacsony termelékenység. Ennek egyik oka, hogy Olaszországban a kormányzás gyakorlatilag a köztársaság létrejötte óta, 72 éve nem tud a céljának megfelelően működni, amit jól jelez, hogy a jelenlegi kormány a 64. kabinet azóta. (MTI, ú) Orbán romákkal és migránsokkal rémít Tmmp vámháborút indít Amerika nem fél az új fegyverektől Budapest. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője tegnap megerősítette, hogy Orbán Viktor kormányfő tényleg az avasi romákat hozta fel Miskolcon negatív példaként a bevándorlóveszélyre. „Miskolcon az emberek tudják, hogy mi az a bevándorlás. Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak, látták, mi lett belőle, mi van akkor, pedig ezek az emberek Magyarország területéről jöttek be Miskolcra”mondta Orbán, aki tegnap a Kossuth rádióban kijelentette: „egyszer lehet elrontani (...), és ha elhibázzuk, bevándorlóország leszünk. Látom Soros György pénzét a háttérben, látom a mesterkedéseket. Ha egyszer bejönnek a bevándorlók, nem lehet őket kitenni.” (MTI, 444) Az amerikai elnök bejelentése az acélra és az alumíniumra jövő héttől érvényes importvámokról komoly tiltakozást váltott ki világszerte, különösen az érintett országok részéről, miközben egyes elemzők szerint az intézkedés munkahelyeket szüntethet meg az USA-ban. Washington. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, a jövő héten 25%-os importvámot vezet be az acél és 10%-ot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától. Az USA a világ legnagyobb acélimportálója, tavaly 35,6 millió tonnát hozott be külföldről. A Nagy-Britannia nem fog mazsolázni teljes amerikai importon belül Kanada részesedése a legnagyobb, 16,7%. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke válaszul bejelentette, hogy az EU napokon belül „határozott és arányos” választ ad. Uniós szakértők szerint a jövő hétre várható amerikai intézkedés életbe léptetése végérvényesen lesöpri az asztalról az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) tervét. Arm Linde svéd kereskedelmi és európai uniós ügyek minisztere azt mondta, hogy az amerikai terv szembemegy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) céljaival, és akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. A svéd miniszter nem tartotta kizártnak, hogy az EU ellenlépésként vámokat vet ki több amerikai termékre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad bezárni minden ajtót, tárgyalásokkal kell rendezni a vitát. (MTI) Moszkva/New York. A Kreml más minőségű párbeszédre számít Washingtonnal az új orosz hadászati fegyverek bemutatását követően -jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Zaharova Vlagyimir Putyin csütörtöki beszédét kommentálta, amelyben az orosz elnök azt állította, Oroszország olyan csapásmérő eszközöket fejlesztett ki, amelyeket a létező rakétavédelmi rendszerek nem képesek elhárítani. Dana White, az amerikai védelmi tárca szóvivője szerint a Pentagont nem érte meglepetésként Putyin bejelentése. White rámutatott, Moszkva régóta fejleszti ezeket a fegyvereket, így az USA már számolt velük. „Biztosítjuk az amerikai népet, teljesen felkészültünk” - tette hozzá a szóvivő. (MTI) Carles Puigdemont visszalépett Theresa May brit miniszterelnök tegnap visszautasította az Európai Unió azon vádját, hogy London „mazsolázni" akar az uniós tagság előnyeiből a kötelezettségek vállalása nélkül. London. A brit miniszterelnök kijelentette: kormánya a brit uniós tagság megszűnése (brexit) után minden létező szabadkereskedelmi megállapodásnál szélesebb körű együttműködésre törekszik az unióval, és egyes szakosított EU-hatóságokban díjfizető társult tag maradna. Világosabb koncepció Theresa May a londoni City pénzügyi központjában tartott előadást arról, hogy kormányának milyen elképzelései vannak Nagy-Britannia és az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól a brexit utáni időszakra. A brit kormány átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiteijedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. Ezt a tervet több uniós vezető is elvetette, azzal az érvvel, hogy Nagy-Britannia „ki akarja mazsolázni” az EU-tagság előnyeit a belső piaci tagsággal járó kötelezettségek teljesítése nélkül. Tegnapi beszédében azonban a brit kormányfő kijelentette: a világ összes szabadkereskedelmi megállapodása a résztvevők érdekeinek megfelelő mértékű piaci hozzáférést tesz lehetővé. „Ha ez szemezgetés, akkor minden kereskedelmi megállapodás szemezgetés” - fogalmazott előadásában May. Fái lábbal maradna Kijelentette: London a lehető legszélesebb és legmélyebb partneri viszonyra törekszik az EU-val uniós tagságának megszűnése után is, és ennek érdekében olyan kapcsolatrendszert szeretne, amely több ágazatra teljed ki és szélesebb körű együttműködést tesz lehetővé, mint a világban ma létező összes szabadkereskedelmi megállapodás bármelyike. Elmondta, Nagy-Britannia a brexit után is díjfizető társult tagja maradna az unió egyes kritikus fontosságú hatóságainak, főleg azoknak, amelyek egyes ágazatok biztonsági és szolgáltatási előírásainak kialakításáért és betartatásáért felelnek. A kormányfő a gyógyszeripart, a vegyipart és a repülést nevezte meg azon ágazatok között, amelyeknek uniós szabályozó hatóságaiban Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni. May most először említette, hogy London hajlandó lenne ilyen jellegű együttműködést fenntartani. Ezzel együtt London kilép az EU belső piacáról is, és ezután az élet „más lesz, mint addig”. (MTI) Madrid. Visszalépett az elnökjelöltségtől Carles Puigdemont október végén leváltott katalán vezető, hozzátéve: nem vonul vissza. A 4 hónapja Brüsszelben élő politikus utódjául Jordi Sánchezt nevezte meg, aki pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) választási listájának második helyén jutott be a katalán parlamentbe a december 21-i választáson. Sánchez október 16- a óta előzetes letartóztatásban van, mivel a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) vezetőjeként tüntetést szervezett. A volt elnök bejelentette: nemzetközi jogászok egy csoportja a nevében keresetet nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához a spanyol állammal szemben az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának, valamint a polgári és politikai jogok megsértése miatt. (MTI)
