Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-28 / 73. szám
www.ujszo.com | 2018. március 28. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Könyvet írt az erőember A magyar kiadás megjelentetését is tervezik (A szerző felvétele) Jegyescsomaggal kedveskedik a város NÉMETI RÓBERT Megjelent Szanyi Richárd, a restéi erőember könyve. A huszonhat éves férfi sok versenyt nyert mér meg. Országos, Európa- és világbajnokként fekvenyomásban a világ legjobbjai között emlegetik a nevét. nrein Szanyi Richárd 15 évesen kezdett sportolni. Elmondása szerint sohasem tartozott a vékony gyerekek közé, mindig „nagyobb” volt az osztálytársainál. „Amikor az osztálytársaim 50 kilósak voltak, én már közel 90-et nyomtam. A fekvenyomáshoz viszont pont erre van szükség. Az egyik barátom vetette fel, mi lenne, ha kipróbálnám magam benne. Nagyon örülök, hogy hallgattam rá” - nyilatkozta lapunknak korábban az erőember, aki legelső ifi bajnoki helyezését 130 kiló kinyomásával szerezte, de pár évvel később már negyedtonnányi súly sem okozott gondot neki. Mindig arra törekedett, hogy egyre nehezebb súlyokat emeljen. Elmondta, nagyon sokat számít a rendszeres munka és a heti ötszöri edzés, de pszichikailag is helyt kell állni. Négy világbajnoki, két Európa-bajnoki és a hét országos bajnoki cím elnyerése után néhány évvel ezelőtt a szlovákiai erőemberek amatőr versenyére való felkészüléseken kétszer is komolyabb sérülést szenvedett. „Érdekes, hogy amikor kamionokat húzgáltam, semmi bajom sem volt, de a fútópadon úgy elestem, hogy izomszakadást szenvedtem. Most, hogy a fekvenyomás országos bajnokságára való felkészüléssel szeretnék visszatérni a játékba, legalább kétszer olyan keményen edzek, mint a sérülés előtt” - mondta Szanyi. Szlovák nyelven megjelent könyvében eddigi győzelmeiről és sikereiről ír, de csalódásaiba is beavat, és azt is elárulja, hogyan és miért szenvedett baleseteket. „2014-ben, egy rádiós műsor rögzítése közben megismerkedtem egy zenésszel, akinek saját kiadója van. Mivel tudta, hogy verseket is írok, a balesetem után azt ajánlotta, írjak néhány történetet az életemből. Hármat el is küldtem neki, és annyira megtetszettek neki, hogy kiadtunk egy 26 történetből álló könyvet. Talán a külsőm nem azt sugallja, de szeretem a művészetet. Ha a súlyokból túl sok volt, úgy éreztem, valami másra van szükségem” - árulta el Szanyi Richárd, majd hozzátette, ha a szlovák példányok elkelnek, és lesz érdeklődés, magyarra is lefordíttatnák a könyvet. „így a nagymamám is elolvashatná” - zárta Szanyi Richárd. LECZO ZOLTÁN Megajándékozza a jegyespárokat az önkormányzat. Az ajándékkal azoknak kedveskednek, akik a városban jelentik be házassógkötési szándékukat. MWiNlVÜJ Az első ilyen jegyescsomagot Boda Dávidnak és Panyko Tímeának adta át ünnepélyes keretek közt Pataky Károly polgármester. „Tekintettel arra, hogy a házasságok több mint fele válással végződik, úgy gondoljuk, itt az ideje legalább megpróbálni ellensúlyozni ezeket a negatív tendenciákat” - mondta a polgármester. A szimbolikus ajándékcsomaggal, mely egyebek közt az esküvővel kapcsolatos gyakorlati tanácsokat tartalmazó füzetből, valamint apró emléktárgyakból áll, elsősorban a házasság és a család fontosságát szeretnék hangsúlyozni, s egyben hagyományt szeretné-AJÁNLÓ Április 4. (szerda) Rimaszombat -11.00: Az egykori Fülek-kiállítás Schnelczer Zoltán gyűjteményéből Rimaszombatban, nek teremteni. Molnár Ildikó, a városi hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője, a kezdeményezés elindítója lapunknak elmondta, tavalytól a Gólyahír programban a település újszülötteit is köszöntik. Az ünnepség után, melyen a polgármester üdvözli az új királyhelmeci polgárokat, a Millennium téren kialakított parkban fát ültetnek, és feljegyzik az abban a félévben születettek nevét. Az osztályvezető tájékoztatása szerint a soron következő akcióról 31 gyerek szüleinek küldtek értesítőt, közülük 25-en jelezték, hogy részt vesznek a rendezvényen. Négyen azért nem lesznek ott az ünnepségen, mert a család jelenleg nem Királyhelmecen él, két családot pedig nem tudtak elérni. Molnár Ildikó elmondta, egy 2016-ban indított akció keretében a 90. életévüket betöltött polgárokat is köszöntik a város vezetői, és meg is ajándékozzák őket. Az ünnepeltek többsége örömmel veszi, hogy nem feledkeztek meg róluk. a Városháza Galériában (Fő tér 5.). A kiállítást - amely április 30-ig látogatható - Agócs Attila, Fülek polgármestere nyitja meg. Honfoglalás kori település, ősi nemesi fészek SZÁSZI ZOLTÁN Igazán szép ás viszonylag jó állapotban megmaradt, ás remélhetőleg jobb sorsára váré vidéki kastélyt talál az, aki botár a magyar határhoz közeli Sajálenke településére. A falu fölé délkeleti irányból emelkedő dombon épült vaskos falú úri lakon érdemes lenne alapos építészettörténeti és régészeti kutatást végezni. Alig némi változás Kintről egyelőre nem sok javulás látszik az egyemeletes, érdekesen és ízlésesen megépített kontyolt tetős épületen, igaz, nagyobb romlás, omlás, károsodás sem. Sajólenke kastélya ép tetővel, karbantartott környezettel fogadja az ide érkezőt. Tíz éve még arról lehetett tudósítani, hogy új gazdája van a kastélynak, s külföldi tulajdonosának komoly tervei vannak vele, a rekonstrukciót elkezdték. De egy évtizednyi idő semmiség egy kastély életében, melynek múltja igen gazdag és sok részletét még máig nem ismerni. Maga a település szinte biztosan honfoglaláskori , a gömörőrök települései voltak ezen a vidéken. A Keszi és Kér nemzetségnév a környéken máig fennmaradt, ami szintén erre utal. Azt biztosan lehet tudni, hogy Sajólenke település területét a szomszédos Sajókeszi kataszteréből kanyarították ki, és ezt a részt 1232-ben mint a királyi udvamokok földjét említik. Az első írásos említése 1323-ból való, ekkor Nenke néven jegyezték fel, s minden bizonnyal a birtokos Nenkey, később Lenkey családról kaphatta a nevét. A későbbi okiratok már Lenkey-Nenkey birtokként emlegetik, mint e család ősi fészkét. A vidék termékeny, van vize, erdeje, éltek itt szorgos emberek, de mivel a Sajó völgyében, a legrégebbi hadi utak közelségében alakult ki, emiatt sokat szenvedett a település. Mohács után alig pár évtizeddel, 1564-re például teljesen elnéptelenedett, ahogy a vidék számos többi faluja is. Újranépesedése az oszmán kiverése után kezdődött, de a rendi háborúk idején ismét viszontagságos volt itt az élet. A település ma is kisközség, alig több mint kétszáz lakosú, lakossága vegyes. Tájoló Sajóién két a Rozsnyó és Szentkirály közti 67-es úton, Méhl községnél kelet felé, a 2765-ös útra letérve érhetjük el. A kastély a 48,389/20,347 GPS-koordinátáknál található. Milyen lehetett? A ma Sajólenke domináns épületeként számon tartott kastély, amelyet Szilárdy-kastélynak hívnak, egyemeletes, utcai frontra néző, öttengelyes osztató, címerdíszes homlok rizalitos, kontyolt tetős L alakú épület, robusztus falakkal, amelyeket finom homlokzati vakolásokkal díszítettek. V alószínü, hogy a ma álló, főleg barokk-rokokó elemeket is magán hordozó kastély egy korábbi, feltételezhetően reneszánsz udvarház falainak, esetleg maradványainak felhasználásával épült. Erre főleg a fekvése utal, ugyanis egy viszonylag jól védhető domboldalnak támaszkodik, előtte és mögötte egy későbbi, mára sajnálatosan le-CegköZQÍebb a paíásli csata helyszínét mutáljak be. csupaszított angolpark maradványai, amelyen át felfelé kocsiút vezet a kastély bejáratáig. Remélhetőleg egy teljes régészeti és építészettörténeti feltárással pontosan beazonosítható a kastély építésének kora. A falu utolsó jelentős birtokosai, a Szilárdy család régi fényképfelvételei alapján igazán otthonos nemesi lak volt fénykorában, még alig hetven-nyolcvan éve is. Sajnos a második világháború után kifosztották. A homlokzat rizalitjában érdekes címer látható, amely egy ágaskodó kecskebakot ábrázol. Ez a a kastélyt építtető Mumhart család címere volt, ebből származik egyenes ágon a Szilárdy család, amely a 18. század második felétől volt birtokos Sajólenkén. A Mumhartok, ahogy később utódaik, a Szilárdyak az egyház lelkes és bőkezű támogatói voltak. Családi kriptájuk Sajólenke temetőjében van. A családban Jénában végzett lelkész, vasgyártásban érdekelt iparvállalkozó, földesúr is volt. Remélhetőleg egy teljes régészeti és építészettörténeti feltárással pontosan beazonosítható a kastély építésének kora (A szerző felvétele)
