Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-28 / 73. szám

SPORT 181 2018. március 28.www.ujszo.com SPORT A TV-BEN 14.00 - M4 SPORT: Magyar­­ország-Izrael U17-es labdarúgó- Eb-selejtező 14.30 - EUROSPORT 1: Ke­rékpár, World Tour, Belgium 17.00 - ARENA SPORT 1: Nitra-Trencín junior bajnoki jégkorongdöntő -17.00 - EUROSPORT 2: Súly­emelő-Eb, Bukarest, női 58 kg 17.00 - ÉT SPORT: Slavia Praha-Wolfsburg női labdarúgó BL-negyeddöntő 18.00 - M4 SPORT: Úszás, or­szágos bajnokság, Debrecen 19.00 - SPORT 2 (cseh, ma­gyar): Flensburg-Kristianstad férfikézilabda Bajnokok Ligája­­nyolcaddöntő, visszavágó 19.00 - DIGISPORT 1 (ma­gyar), DIGISPORT 4: Miami női tenisztorna 19.30-EUROSPORT 1: Súly­emelő-Eb, Bukarest, férfi 69 kg 20.00 - M4 SPORT: DVTK Jegesmedvék-MAC Budapest jégkorong Erste Liga-döntő, 4. mérkőzés 20.15 - ÉT SPORT: Chrudim- Litoméfice cseh bajnoki futsal­­elődöntő 21.00 - DIGISPORT 1 (ma­gyar), DIGISPORT 2 (szlo­vák): Miami férfitenisztoma 1.35 (csütörtök) - NOVA SPORT 1: Toronto-Florida jégkorong NHL-mérkőzés 4.05 (csütörtök) - NOVA SPORT 2: Vegas-Arizona jég­korong NHL-mérkőzés Pénzbüntetés a veszprémi kézilabdázóknak Jelentős pénzbüntetést kaptak a Veszprém játékosai, miután hét góllal, 32:25-re veszítettek a dán Skjem HB otthonában a férfiké­zilabda Bajnokok Ligája nyol­­caddöntőjének vasárnapi első mérkőzésén. A klub honlapján tegnap meg­jelent közlemény szerint a Veszprémi Építők Sport Egye­sület és a Veszprém Handball Team Zrt. elfogadhatatlannak tartja a csapat mostani idényben több meccsen elért eredményét, de főként az azokon nyújtott tel­jesítményét és a hozzáállását. A klub és a részvénytársaság döntése értelmében a magyar bajnokság befejezéséig felfüg­gesztette a minimálbéren felüli fizetések folyósítását az első csapat játékosai, valamint edzői stábjának tagjai számára. Az ügyben végleges döntést a kö­vetkező mérkőzéseken nyújtott teljesítmények alapján hoznak. Az állásfoglalás szerint a kö­zelmúltbeli rossz eredmények „méltatlanok a több mint negy­venéves klub hagyományaihoz, megsértve mindazokat, akik hozzájárultak, illetve jelenleg is hozzájárulnak, hogy az egyesü­let a története során folyamato­san építkezve egyre nagyobb si­kereket éljen el, ezáltal neve Európa-szerte ismertté és elis­mertté váljon”. A csapat március 10-én, 15 év után veszített ismét hazai pályán a Szegeddel szemben (31:32). Ezt megelőzően még egy alka­lommal szenvedett vereséget idén: február elején a német Kiel otthonában a BL csoportkörében (22:20). (MTI) Tóth Ivett: „Meg kell edződni a nagy dolgokhoz” BŐDTITANILLA Tóth Ivett kegyetlenül nehéz szezonon van túl. Tavaly nyá­ron Budapestről Svájcba köl­tözött, hogy Linda van Troyen irányításával eddzen, aztán jött egy szerencsétlen lábtö­rés. Az előző évben Eb-8. és a vb-n olimpiai kvóta szerző műkorcsolyázó csak kereste régi önmagát. Milánéban a szerencse is kellett hozzá, hogy bekerüljön a körbe, s végül a 23. helyen zárt, messze elmaradt egyéni legjobbjátél. A 19 éves versenyzővel a kűr után beszélgettünk. Mennyire van megelégedve a kűrjével? Nem ez volt életem programja, eléggé elrontottam a tripla-trip­lámat is, s a legtöbb triplámat. Az a. helyzet, hogy igazából nem is szá­mítottam semmire, próbáltam nem nagyon ráizgulni, se nagyon rosszat, se nagyon jót nem várni, mert érez­tem, hogy nem vagyok életem for­májában. Azt hiszem, kihoztam a legtöbbet ebből a vb-ből, amit le­hetett. Elég hosszú volt a szezon, s most végre vége. A rövidprogramban is voltak hibái, úgy nézett ki, nem is fog kürt futni, de végül Nicole Rajiéová rontásainak köszönhetően beke­rült a 24-be. Még az öltözőben voltam, ami­kor bejött az edzőnőm, és elújsá­golta, hogy mégis bent vagyok. Na­gyon megörültem, mert körülbelül húsz percig abban a tudatban vol­tam, hogy itt a vége. Ez is egy ér­dekes szituáció volt... Végigfütott azért az agyamon, hogy életem első két vb-jén nem sikerült bejutni a döntőbe, tavaly sikerült.... Örülök, hogy végül most is meg tudtam ten­ni ezt a lépést. Bár, ahogy mond­tam, nem életem programjait futot­tam, jó, hogy be tudtam mutatni a kürt. Ez volt élete legnehezebb sze­zonja? Azt hiszem, igen. Már eleve ne­hezen kezdődött, a tavalyi világbaj­nokság után elég érdekesen lett vége a közös munkának az akkori edzőm­mel, Sebestyén Júliával. Hullám­vasút volt az egész szezon, de ilyen az élet, ettől is erősödik az ember mentálisan. Aztán a következőkben már megpróbál úgy odaállni hely­zetekhez, hogy tudja, csak magára számíthat. Hiszem, hogy ha ilyen történéseken megy keresztül az em­ber, akkor tanulja meg csak igazán, kikre számíthat. A Sebestyén Júliával való sza­kításról mindketten elég szűk­szavúan nyilatkoztak. Egy év el­teltével már lehet többet is tudni erről a konfliktusról? Ahogy tavaly is mondtam, a vb után Sebestyén Júlia leült velem beszélgetni, és írásba adta, nem vállalja tovább a felkészítésemet az olimpiára, a bizalomvesztés miatt. Bővebben erről Julit kellene kér­dezni, s aztán én is többet tudnék mondani. Tóth Ivett bátorságot kíván magának a következő szezonra (Ludwig Welnicki felvétele - JOLUSKATING) A következő szezonban érettsé­gizni is fog. Van már terve, ho­gyan fogja összeegyeztetni a két­féle terhelést? Ebben az idényben mindent fel­tettem egy lapra, ezért a tizenkette­dik osztályt nem tudtam befejezni. Az első félévet még nagyjából végig tudtam tanulni, de utána nem tudtam hazautazni a vizsgáimra, és úgy éreztem, csak a korcsolyára akarok figyelni. Ezért a következő évben újra kell járnom a tizenkettediket, és mindenképpen le kell érettségiz­nem. Idén teljesen azon voltam, hogy minden energiámat a korcsolyába tudjam belerakni. A következő sze­zonnal egy új olimpiai ciklus indul, ahol biztosan várnak majd meglepe­tések, de úgy gondolom, még van időm eldönteni, mi legyen. Akkor még nem tudja, hol foly­tatja? Hogy marad-e Svájcban vagy visszatér Magyarországra? Még nagyon friss a dolog, nem tu­dom. A tanulásom szempontjából ideálisabb lenne az otthoniét. Majd meglátjuk, hogyan alakul. Leülünk majd az edzőnőmmel és a szövet­séggel beszélgetni, hogy ők mit ja­vasolnak. Mit gondol, miben fejlődött a legtöbbet a most véget ért idény­ben? Mit tanult meg ezalatt az egy év alatt? Elég hullámzó volt a szezon, és nem lehet azt mondani, hogy a csúcsforma bármikor kijött volna, hogy bárhol nagyon jó rövidet vagy kürt tudtam volna futni. Van olyan, amikor külsőleg nem látszik az em­berben végbemenő fejlődés. Úgy éreztem, hogy ebben a szezonban nagyon sok helyzetben csak ma­gamra számíthattam, és éppen az olimpiai szezonban kellett megta­nulnom, hogy nagyon sok mindent egyedül kell végigvinnie az ember­nek. Ez lehet, hogy nem látszik kí­vülről, de bennem nagyon sok vál­tozás ment végbe. Úgy érzem, fel­nőttem. Felnőttem a feladathoz is, ahhoz, hogy a következő években is képviseljem Magyarországot. Tóth Ivett kemény csajnak van elkönyvelve - előfordult, hogy el­bizonytalanodott, feltette magá­nak a kérdést, miért is csinálja ezt? Minden sportolónak vannak hul­lámvölgyei. Volt olyan pillanat, amikor az ember legszívesebben leült volna az ágyra, és elsírta volna magát, hogy egyedül van, hogy nincsenek ott a szülei... Hiába va­gyok közel húszéves, azért nekem is sokszor hiányoztak a szüleim a kintlét során, és nagyon sokszor voltak nehéz perceim. Tudtam, hogy a sérülés miatt lemaradásban vagyok minden szempontból, foly­ton ott volt a gondolat, hogy sietni kellene, dolgozni kellene... Ezért is volt nehéz felkészülni erre a sze­zonra, hiszen az ember folyamatos rohanásban volt, s emellett vissza kellett hozni a technikai elemeket és összerakni a programokat. Attól függetlenül, hogy nem versenyez­tem annyit, mint korábban, most még nehezebb volt a felkészülés. Eleve az sokat számít, ha az ember nem a megszokott környezetében van... Persze ez abszolút jó volt, mert fel kellett nőnöm, és megke­ményedett a lelkemnek az a része, amelynek bátornak kell lennie. Elégedett vagyok azzal, ahogy helytálltam, bár nyilván sok prog­ram után érezte azt az ember, leg­szívesebben most azonnal megcsi­nálná újra. Azzal volt nehezebb megbir­kóznia, hogy Svájcba költözött, vagy azzal, hogy megsérült? így együtt a kettő elég nagy pró­batétel volt. Kiköltözni sem volt könnyű, de az még nyáron történt, az edzőtáborban pedig nem volt olyan különösebb változás. De miután le­sérültem, nagyon nehéz volt elkez­deni egy új életet egy idegen ország­ban, azzal a tudattal, hogy később kezdtem az olimpiai szezont, mint mindenki más... Tudom magamról, hogy nekem még a szezon elején jó, ha egy-két kisebb versenyen elindu­lok, és tudom gyakorolni a progra­mokat. Most is két új programmal készültünk, ez is nehezítés volt. De ilyen az élet, meg kell edződni a nagy dolgokhoz. Az utóbbi versenyeken gyakran minősítették hiányosnak az ugrá­sait. Ön is érzi, hogy valami nem olyan a technikájában, mint kel­lene? Abszolút jogosak a visszaminő­sítések, nem vagyok ettől boldog. Tavaly nem volt ilyen sok hiányos ugrásom. Nagyon sajnálom, hogy ez így van, mert inkább elesem az ugrást, de legyen tiszta! Most vi­szont, ahogy a technikai pontszá­momon is látszik, sok ugrást visszaminősítenek. Azon fogunk dolgozni, hogy minden ugrás tiszta legyen, és legközelebb egy általam megálmodott héttriplás programot tudjak odarakni. Mit kíván magának a következő idényre? Bátorságot, és azt, hogy az ember kicsit jobban higgyen magában. Pedig nem olyannak látszik, mint aki nem hisz magában... Kívülről sokszor minden más­képp jön le. Az ember tartja magát, próbál jó példa lenni a kicsik előtt is... Zárjuk pozitívan ezt a beszélge­tést: mi volt a legszebb pillanata ebben a szezonban? Amikor az olimpia után hazamen­tem a családomhoz, és ahogy fogad­tak. Nekem ez volt a legnagyobb do­log, ami a szezonban történt.

Next

/
Thumbnails
Contents