Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-28 / 73. szám
Kelet- és Közép-Szlovákia 2018. március 28., szerda, 16-17. oldal A Kassához közeli Lemesen (LemeSany) áll az ország legnagyobb húsvéti tojása. Az ötlet a helyi Jozef Kuruc fejéből pattant ki, aki már 2014-ben is elkápráztatta az embereket egy szép nagy hímes tojással. Akkor egy fél méter magas, harminc centiméter átmérőjű tojást állított fel a kertjében. Az idei, több száz kilós hímes tojást traktorral vontatták a községi hivatal mögötti udvarról a főtérre. A szállításban a helyiek, köztük a falu önkéntes tűzoltói is segédkeztek, pár percre le kellett zárni a főutat is. „Az 5,08 méter magas és 3,05 méter széles tojás készítéséhez közel 21 köbméternyi polisztirolt használtam fel. Felületét nagyjából hatvanezer darab műanyag kupak borítja" - mondta Kuruc. A műanyag kupakokat a helyi óvodában gyűjtötték össze, majd szín, mintázat és nagyság szerint szortírozták őket. Az óriástojás szerkezetét összeragasztott, vékony műanyaghab lapok alkotják, drótháló és alapozó borítja. Speciálisan kialakított fémkonstrukció tartja stabilan. Értesüléseink szerint a lemesi Szlovákia eddigi legnagyobb húsvéti hímes tojása, még a kétméteres bártfai remekmű sem ér a közelébe. Hat hétig fogja díszíteni a falu főterét. (Németi Róbert felvételei) Az éneklőcsoport még őrzi a húsvéti szokásokat Rákóczi Hálózat néven folytatják a munkát LECZO ZOLTÁN Rákóczi Hálózat nóven folytatja tevákanységót a kiemelt intézmónyek eorában a Rákóczi Szöveteóg közel negyedezázadoe múltú ezlovákiai cólalaphálózata. NAGYKAPOS Gabri Rudolf, a szervezet elnöke lapunknak elmondta, a hálózat az évek során 25, az ország különböző pontjain tevékenykedő intézményt ölelt fel. Ezek elsősorban a magyar identitástudat erősítésében, az anyanyelv megőrzésében, a nemzeti hagyományok ápolásában, valamint a kultúra egyéb területein vállaltak feladatokat. A Rákóczi Szövetség határon túli programjainak aktív résztvevői és koordinátorai voltak, például a hosszú ideje sikerrel zajló óvodai és iskolai beiratkozási programok megrendezését is vállalták a régiókban. Nemrég megváltozott a szervezeti forma, január elejétől a Rákóczi Hálózat végzi ezt a munkát. Mivel a korábbi célalapok közül az Ungvidéki településen működő az egyik legsikeresebb és legaktívabb, a hálózat központja Nagykaposra került, elnökévé pedig Gabri Rudolfot választották. A tevékenységhez szükséges forrásokat - nemzetileg kiemelt intézményként - egyedi támogatási kérelem alapján kapják. Gabri Rudolf tájékoztatása Decemberben a Rákóczi Szövetség ajándékát vitték az óvodásoknak (Képarchívum) szerint nemcsak a hagyományos programokat valósítják meg, hanem újakat is indítanak, mivel az anyanyelvi oktatás, a kétnyelvűség és a hagyományok ápolása terén még nagyobb hangsúlyt szeretnének helyezni a kisgyermekes családokkal való személyes kapcsolatokra. A Rákóczi Hálózatnak a nagykaposin kívül két nyugat-szlovákiai regionális központja is lesz, egyet Rimaszombat környékén is kialakítanak. Ez elsősorban a szociálisan nehéz helyzetben lévő magyar családok támogatását tűzte ki célul. Jelenleg zajlik a célalapokkal kötött együttműködési megállapodások aláírása, valamint a munkatársak kiválasztása. Gabri Rudolf elmondása alapján idén májusban már az új struktúra keretében valósíthatják meg elképzeléseiket. NÉMETI RÓBERT Mindenhol kihalóban vannak a húevéti népszokások, a fiatalabbak általában már azt sem tudják, hogy nemróg még vödörből locsolkodtak a fiúk. A Kassához közeli Jánok idősebb lakosai azonban móg emlékeznek a nagypéntek előtti kapulopásra és a húsvéthétfői kapueresztésre. A Bódva völgyében, Jánokon generációról generációra szállt a húsvéthétfőhöz kötődő kapueresztés. A szokással a tavaszt köszöntötték az eladósorban lévő lányok. Ez a hagyományt csak ebben a faluban őrizték, de mára szinte teljesen kihalt. A falu éneklőcsoportja néha még feleleveníti, de a fiatalok már nem ismerik. „A húsvét régen igazi ünnep volt, már nagypéntek előtt egykét héttel megkezdtük a készülődést. Az emberek még ma is elmennek a templomba, de a néphagyományok szinte teljesen elvesztek. A kapueresztést mindig húsvét másnapján, a mise után kezdtük. Egy előre megbeszélt helyen találkoztunk, onnan kezdtük járni a táncot. Kizárólag 14 év feletti lányok jártak kaput ereszteni. A legények csak távolról figyeltek minket. Ott szemelték ki maguknak azokat a lányokat, akikhez később elmentek locsolkodni” - mesélte Nagy Emma jánoki lakos. Mostanra a helyi Napsugár női éneklőcsoport végzi az értékmentő munkát. „Ma már nem a tizenéves lányok, hanem mi, a kórus asszonyai járjuk a falut. A fiatalok érdeklődését nem tudjuk felkelteni, pedig ezek a dolgok a helyi közösség alapkövei” - nyilatkozta lapunknak Beteg Mónika, a jánoki éneklőcsoport tagja. Bankó Ibolya helyi önkormányzati képviselő elmondta, a gyerekek már csak a családon belül járnak öntözködni, azon pedig meglepődnek, ha valakit vízzel locsolnak meg. „Hiányoznak a régi szép versek is. Amíg az előző generációknak természetesek voltak a húsvéti szép szokások, a mai gyerekek inkább már csak kötelességből mennek öntözködni” - zárta Bankó Ibolya. Jánokon a kilencvenes években rendeztek utoljára kapueresztést (A szerző felvétele)
