Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-28 / 73. szám

KULTÚRA 6 I 2018. március 28. | www.ujszo.com Digitálisan épül Kosztolányi kritikai kiadása Budapest. Mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi Kosztolányi Dezső köteteinek digitális kritikai kiadásait a Digi- Phil műhely: a folyamatosan bő­vülő digiphil.hu internetes olda­lon jelenleg az Aranysárkány, az Édes Anna és az Esti Koméi di­gitális kritikai kiadása érhető el, a kutatóknak készült, Kosztolányi­­közleményeket tartalmazó online adatbázis (KAB) mellett. A Di­­giPhil a PIM és a Magyar Tudo­mányos Akadémia (MTA) Iro­dalomtudományi Intézetének közös szolgáltatása, elsődleges célja a tudományos szövegkiadá­sok, bibliográfiák és kutatási adatbázisok online közzététele. A projektek között az Arany János Tudástár építése, valamint Mó­ricz Zsigmond levelezésének és a világháborús kéziratos naplóinak digitális tudományos kiadása is szerepel. Az elkészült digitális kiadá­sok nem egyszerűen a korábban napvilágot látott papíralapú kri­tikai változatok internetes köz­zétételei, hanem a technológiai lehetőségeket is kiaknázó átdol­gozásai. Mivel a könyvvel szemben a digitális kiadást nem kell lezárni, folyamatosan lehet kiegészíteni, alakítani a szöve­geket. Az Édes Anna kritikai ki­adásának papíralapú változatá­ban például háromféle szöveg­variáns található, míg a digitális kiadásban már öt verzió, köztük az eredeti kézirat és egy modem átírás is párhuzamosan böngész­hető a jegyzetekkel, kísérő ta­nulmányokkal együtt. Kosztolányi szövegeit állan­dóan változtatva, igen dinami­kusan bánt a kézirataival, nem csupán tollat és tintát, hanem az ollót is gyakran használva - je­gyezte meg Veres András iroda­lomtörténész, aki kitért arra is: a mai kiadásra az Édes Anna mo­dem helyesírás szerinti új átira­tát ajánlják. A Kosztolányi-kutatócsoport jelenleg a Pacsirta című regény feldolgozásával foglalkozik. (MTI) Hajsza a gyilkosok ellen Fatih Akin Sötétben című krimije egy bombatámadást mutat be az áldozat szemszögéből TALLÓSI BÉLA A Németországban született török Fatih Akin filmjei komor drámák, és zömmel a német­­országi török bevéndorlék helyzetével foglalkoznak (Villanás az egész, Fallal szemben, A másik oldalon). Nem kivétel ez alól legújabb mozija sem, a Sötétben című krimi, amely megtörtént esetből indul ki. A Sötétben alapját a 2000 és 2007 között Németországban egy neonáci sejt által elkövetett, tíz ember életét kioltó gyilkosságsorozat, a rasszista indíttatású dönergyilkosságok adják. A merényleteket török és kurd kis­emberek ellen követték el, s a rend­őrség a gyilkosságokkal a török és a kurd maffiát gyanúsította. Fatih Akin egyetlen, egy müncheni török üzletember ellen elkövetett merényletre koncentrál. Bár a törté­netjelentős részét kitevő nyomozás és a bírósági per mozzanatai az ügy ak­kori valóságos megítélését és hátterét tükrözik, a film gerincét adó szemé­lyes történetben nagyon sok a fikció. A merényletet, valamint az igaz­ságszolgáltatást az áldozat, a német Katja Sekerci (Diane Kruger) szem­szögéből láttatja Akin mozija. Katja török származású félje, Nuri (Numan Acar) üzlete ellőtt bombát helyeznek el, s a robbantásban nemcsak a férj, hanem a vele lévő kisfiúk is életét veszti. A nő a kezdetektől fogva meg van győződve arról, hogy a merény­letet neonácik követték el, a rendőr­ség azonban maffiaviszályokra, illet­ve muszlim vallási nézeteltérésekre gyanakszik. A nyomozók sokáig ku­takodnak a férj, Nuri drogkereskedő múltjában, ezen a vonalon keresik az elkövetőket; maffiaviszályokat és le­számolást vélnek a gyilkosság hátte­rében. Katját és elhunyt hozzátarto­zóit sokáig úgy kezelik, mintha nem áldozatok lennének, hanem felelősek lennének a támadásért. Még azután is, hogy megtalálják a vélt elkövetőket. A német feleség (Diane Kruger) török férjével (Numan Acar) közvetlenül azután, hogy örök hőséget fogadtak egy­másnak a börtönben (Fotó: asfk) FILMKOCKA Sötétben • Eredeti cfm: Aus dem Nichts ■ Szlovák cfm: Odnikiaf ■ Német-francia krimi, 2017,106 perc ■ Rendező: Fatih Akin ■ Forgatókönyvfró: Fatih Akin ■ Operatőr: Rainer Klausmann ■ Zene: Josh Homme ■ Szereplők: Diane Kruger, Denis Moschitto, Numan Acar a film előzetesét megnézhetik iy i.. ■ ■ az ujizo.com-on. A bírósági tárgyalás is inkább a német-török házaspár múltjából elő­­ráncigált drogügyietekre fókuszál - ez is hozzájárul, hogy végül felmen­tik a gyanúsítottakat. A tárgyalás tra­­umatikus időszaka után Katja nem nyugszik, saját kezébe veszi a dol­gokat, félje és kisfia gyilkosainak megbüntetését. Fatih Akin három, műfajilag (kri­mi, tárgyalótermi dráma, thriller) és hangulati-képi világában is jól el­különülő részre tagolja a történetet. Az első, a Család bemutatja Katja szeretteit, a merényletet, majd a nő fájdalmát és vívódását, kiemelve, hogy a családjában sincs mindenki egy véleményen vele; például az édesanyja nem fogadta egyértelmű örömmel a török férfival kötött há­zasságát. Az erős lelki vívódás, a fájdalom és a tehetetlenség meg­nyilvánulásainak képeit mutatja ez a bevezető rész, amely alatt egyfoly­tában zuhog az eső - még a benti je­lenetekben is hallható-látható az ab­lakon keresztül. A második rész, az Igazság a pert közvetíti tárgyilagos hangnemben a tárgyalóterem zárt, rideg teréből. Fatih Akin soha nem fekete­fehéren, egyoldalúan mutat be fele­ket, személyeket, helyzeteket, ezúttal sem. Az első részben Katja édesanyja képviselte az ellen- vagy másfajta vé­leményt, a középső szakaszban pedig a férfi vádlott tanúként megidézett apja (az egyik legmegdöbbentőbb, legerősebb, leginkább szavahihető, figura): nyersen és nyíltan elítéli fia náci nézeteit, és ellene vall. (Mind­össze az ő vallomása mond el valamit az elkövetőkről, a film egyébként nem árul el semmit a támadás motiváció­járól.) Az áldozatokat is esendő és nem hibátlan, feddhetetlen múltú személyeknek ábrázolja Fatih Akin: Katja és Nuri börtönben fogadtak egymásnak örök hűséget. A férfi drogügyietek miatt ült, feleségének pedig drogproblémái voltak (még a merénylet után is használt drogot). A befejező rész, a Tenger támasz­kodik a leginkább fikcióra. Kemény, drasztikus igazságszolgáltatással, de erősen vitatható megoldással végző­dik a sztori. Ennek ellenére a Sötét­ben érett, pontosan kidolgozott, szé­pen végigvezetett, logikusan épít­kező, karaktereiben is hiteles, sodró erejű alkotás. Nem véletlen, hogy Golden Globe-ra is jelölték a leg­jobb idegen nyelvű film kategóriá­ban, Diane Kruger pedig megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat a ta­valyi cannes-i filmfesztiválon. Szabó G. László kollégánkat is kitüntették a színházi világnapon Kollégánkat, Szabé G. Lászlót is kitüntették tagnap Buda­pesten a színházi világnap alkalmából: a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Köz­pontjának rangos elismerését, a Hevesi Sándor-díjat vehette át kultúraközvetítő tevékenységéért. Budapest. A Hevesi Sándor-díjat minden évben három olyan mű­vésznek, kultúraközvetítő, társulat­vezető szakembernek adják át, aki sokat tett a magyar színház nemzet­közi elismertetéséért, megismerteté­séért. Szabó G. László, aki - az in­doklás szerint — „a szlovák, illetve a szláv nyelvterületeken nagyon jelen­tős kulturális közvetítői tevékenysé­get folytat”, nemcsak újságíróként, hanem fordítóként, kulturális mene­dzserként is évtizedek óta meghatá­rozó szerepet játszik mindenekelőtt a magyar, a szlovák és a cseh színhá­zak közeledésében: jeles magyar művészek, produkciók, társulatok előtt egyengette a Pozsonyba vagy Prágába vezető utat, nem mellesleg Szabó G. László (Talabér Tamás felvétele) pedig olyan alkotókat nyert meg a magyar teátrumok számára, mint Jifí Menzel vagy Michal Docekal. Kol­légánk mellett idén Balázs Zoltán színész-rendezőt, a Maladype társu­lat vezetőjét, valamint Vidovszky György rendezőt tüntették ki a He­vesi Sándor-díjjal, amelyet szakmai szervezetek, színházak javaslatára az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak és a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának képviselőiből álló kuratórium ítél oda. A díjazottak a Vígszínházban vehették át az elis­merést, ahol Vecsei H. Miklós olvas­ta fel Simon McBurney angol szí­nész, író, rendező színházi világnapra megfogalmazott üzenetét. A színházi világnap alkalmából át­adták a MASZK Országos Színész­egyesület és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat és a Soós Imre-díjat is. A Gobbi Hilda­­életműdíjat idén Czegő Teréz, a za­laegerszegi Hevesi Sándor Színház színművésze vehette át. A pályakez­dő tehetségek elismerésére létreho­zott Soós Imre-díjat Mészáros Blan­ka, a budapesti Katona József Szín­ház művésze és Szakács Hajnalka, a debreceni Csokonai Nemzeti Szín­ház társulatának tagja nyerte el. Eb­ben az évben egyeztetési okból el­maradt a MASZK Országos Színész­egyesület hagyományosan megren­dezettjótékonysági gálaestje, ezért az elismerést a három díjazottnak egy általuk játszott előadás után, a szín­padon adták át. (MTI, as) Simon McBurney üzenetéből Simon McBurney a színházi világnap alkalmából megfogalmazott üzenetében felidézte, hogy 1963-ban, amikor az atomháború fe­nyegetése súlyosan nehezedett a világra, nagy elődje, Arthur Mil­ler ezt mondta: „ha olyan korban kényszerülünk írni, amikor a dip­lomácia és a politika karja ilyen fájdalmasan rövid és erőtlen, a művészet delikát, ám olykor messzebbre érő ölelésére hárul a feladat, hogy az emberi közösséget összetartsa". McBurney továbbá azt írta, olyan korban élünk, amikor nehéz tisztán látni. A valótlan állítások nagyobb dózisban áradnak felénk, mint va­laha a történelem során. Bármely „tény" megkérdőjelezhető és akármilyen legenda igényt formálhat a figyelmünkre mint „igazság". Szóltarról is, hogy miközben korunkjellemzője a megosztottság, az óriási mozgások idejét is éljük. Azt is hozzátette: olyan korban élünk, amely lemond a jelenről. Az épp csak elmúltra és a közeljövőre összpontosít. A jeles angol színész, író, rendező úgy fogalmazott, sokan mondják, hogy a színház jottányit sem tud ezen változtatni. Csakhogy a színház nem fog megszűnni. „Mert a színház egy hely, hajlamos vagyok azt mondani: menedék. Ahol az emberek egybe­gyűlnek, és azonnal közösséggé formálódnak" - áll az üzenetben. McBurney szerint, ahol játszók és nézők egybegyűlnek, ott mindig is újrajátszanak olyan történeteket, amelyeket sehol másutt nem lehet elmesélni. Operaházakban, nagyvárosok színházaiban, a menekü­lőknek menedéket adó táborokban vagy bármerre a világban.

Next

/
Thumbnails
Contents