Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-28 / 73. szám

www.ujszo.com | 2018. március 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Faszén és kultúrpolitika Rácsodálkozhatunk időnként, ám a hasznáról meggyőződni nehéz VERES ISTVÁN E gyre közelebb a nyár, így az átlagembert el­kezdik foglalkoztatni bizonyos kérdések, me­lyek télen nem. Köztudott például, hogy tájainkon az átlagember a táplálék nyílt tűzön való sütögetése tekintetében csekély felkészült­séggel bír, így a szakértői szervek tavasz derekán joggal intik elővi­gyázatosságra a lakosságot. Ban­­dika és Ervin például retteg, nehogy idén is elhívják őket valamely ba­ráti grillpartira, melyet visszauta­sítani a 21. században, mint tudjuk, fajsúlyos tiszteletlenség, kulturá­­latlanság. Viszont Bandika és Ervin a hússütés zengő ábécéjét tizenéves korában égette létminimumának hámszövete alá, méghozzá, egy kedves vízparti ismerős, az öreg Kulhanek árnyas verandájának re­pedezett kövezetén. Úgy nézett ki a tanulási folyamat, hogy valami ré­gi, rozsdás vaslapokból álló láda­féleségben lángba lettek borítva az akácfa hasábok, az emberes marha­­, valamint disznóhússzeletek pedig nyeles grillrácsok közé zárattak, majd a fémdobozra fektették őket, ahol a parázs, időnként a lángok ál­tal készre kezdődtek. Ami az öreg Kulhanek szája íze szerint úgy né­zett volt ki, hogy a hús kívül fekete volt a széntől, belül pedig nyersró­zsaszín állapotát mutatta. ízén az előző este ráküldött joghurtos­­mustáros-fokhagymás­­rozmaringos pác is pallérozott va­lamit, ezt kár lenne tagadni, főleg így utólag. Kenyér adatott hozzá, meg egyszerű saláta, paprikából, paradicsomból és barátaikból. Bandika és Ervin tehát megfelelő jogalappal rendelkezik ahhoz, hogy a 21. századi kerti grillezésnek ne­vezett jelenségnyalábra frusztrált panelprolik rurális mamijaként te­­kintsen.Hanem azt ők sem gondol­ták volna, hogy miután kinevezik szlovák kulturális miniszternek Eubica Lassákovát, egy hét lefor­gása alatt több mint ezer szlovákiai művész írja alá a petíciót, mely a miniszter asszony azonnali levál­tását követeli. Bandika és Ervin úgy vannak a petícióval, mint a faszén­nel: minek a faszén, ha fán is meg lehet csinálni? Mert a faszenet ne­hezebb meggyújtani, és vehetünk hozzá gyújtást segítő folyadékot műanyag flakonban? Színén az öreg Kulhanek szokta mondani, hogy olcsó hídnak híg a teve. Ez­alatt pedig általában azt értette, hogy ha valaki zavarónak találja, hogy kültéri saslikolás közben füs­tös lesz a haja, kormos a keze, vagy szenes a húsa, akkor az illető vá­lasszon inkább más típusú időtöl­tést (például tévézés, hátúszás, di­agramelemzés). Az öreg Kulhanek tehát a szemükben művész, még ha polgári foglalkozása (börtönviselt építészmérnök) erre nem is enged következtetni. Maga aláírta volna a művészek petícióját a kultminiszter asszony leváltását elősegítendő? - kérdezte az öregtől a hétvégén Bandika. Mire az öreg kifejtette, hogy ha házi pá­linkával kínálják előtte, akkor biz­tosan, de egyébként úgy vélekedik a kultúrpolitikáról, mint a faszénről: a létezés egyik eredeti termékeként ugyan rácsodálkozhatunk időnként, ám ha gyakorlati hasznáról szeret­nénk meggyőződni, nagyon nehéz feladatot vállalunk magunkra. Az első koalíciós tanácskozás Fico lemondása óta (Cartoonizer) Az eurózóna reformjára várva DUDÁSTAMÁS abár az eurózóna gazdaságai végre dinamikusabb növekedést tudnak felmutatni, a háttérben továbbra is ott kísértenek azok a megoldatlan problémák, melyek a valutaövezet komoly válságához vezettek 2010 után. Az Európai Központi Bank pénzügypolitikája elfedte a legnagyobb gondokat, de ettől még az eurózóna nem lett jobban működő valutaövezet. Olyan ez, mintha egy rogyadozó épület legnagyobb repedéseit egy jó adag habarccsal fednénk le. A neves európai közgazdászok nagy része abban egyetért, hogy az eurózónának reformokra van szüksége, de hogy ponto­san milyenekre is, az már heves vitákat tud kiváltani a szakmai és politikai körökben. Emmanuel Macron francia államfő tavaly szeptemberi jövőbe mutató beszédével szeretett volna új lendületet adni az Európai Unió és az euro­­zóna reformjainak. Macron egy olyan eurózónáról beszélt, melynek saját pénzügyminisztere és saját költségvetése van. Egy olyan eurózónáról, amely erősebb összefogással jobban ellen tud állni a világgazdaság esetle­ges válságainak. Ebben sokat segítene a Nemzetközi Valutaalap mintájára létrehozott Európai Valutaalap, amely válság esetén ki tudná segíteni az eurózóna bajbajutott országait. Ez természetesen több központosítással járna, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Nem vitás, hogy Macron egyedül nem képes az eurózóna megreformá­lására. Franciaországnak partnerre van szüksége, és az első számú jelölt természetesen Németország. A francia-német kettős jelentős gazdasági és politikai meggyőzőerővel rendelkezik, és közösen nagyot tudna lendíteni a közös pénz reformján. Macron Európa-beszéde két nappal a német parla­menti választások után hangzott el, azt azonban a francia államfő sem sej­tette, hogy a következő hat hónapban Németországra és Angela Merkelre fog várni az egész EU. A legújabb kori német történelem leghosszabb kormányalakítása több hónapos hatalmi vákuumot eredményezett Berlin­ben, és ez nagymértékben hátráltatta az eurózóna reformterveit is. Az ere­deti tervek szerint már az Európai Tanács decemberi ülésén be kellett vol­na mutatni a francia-német reformelképzeléseket, de ezt előbb márciusra halasztották, majd a márciusi ülésen is lekerült az asztalról. Merkelnek márciusra végre sikerült tető alá hoznia az új német kormánykoalíciót, de közben kulcsfontosságú hónapok teltek el. Az eurózóna hat északi és balti tagállama, Svédországgal és Dániával kiegészülve kihasználta a német hatalmi vákuumot, és közös álláspontjukban szkeptikusan értékelték a francia-német elképzeléseket. Ezek az országok nagyratörő reformok he­lyett inkább kisseb, pragmatikus lépéseket szorgalmaznak. A komoly re­formoknak nem kedveznek az olasz parlamenti választások eredményei sem, ahol az euroszkeptikus pártok szerezték meg a szavazatok legna­gyobb részét. Nem lenne ezért meglepő, ha júniusban sem születne meg­egyezés a reformokról az eurózóna tagállamai között, és a legvitatottabb javaslatok egyelőre csendben eltűnnének. Az alapok megerősítése helyett újabb réteg habarcsot viszünk fel az eurózóna ingatag épületére, és ezért a következő gazdasági válság eljövetelekor komoly árat fizethetünk. FIGYELŐ Kósát száműzték a Fidesz kampányából Kosa Lajos a múlt héten két lakos­ság fórumon is kampányolt volna a Fidesz képviselőjelöltjeként, de előbb a keddi Erzsébetligeti Szín­házba tervezett fórumát mondták le technikai okok miatt, majd az újfe­hértói szereplését is. Ezen a héten pedig lényegében kihagyja a kam­pányt, a Fidesz egy fórumán sem ad elő a párt országjáró programja szerint. Amióta kiderült, hogy a minisztert átverte egy csengeri asszony, aki 1300 milliárdos kül­földi örökséggel kereste meg, Kosa sorra kapja a kínos kérdéseket a nyilvános szereplésein. (444.hu) Kicsi az esélye, hogy Szkripal ügynök és lánya felépüljön A BBC orosz hírszolgálata megpróbálta összegyűjteni a rendelkezésre álló információkat a Novicsok (Újonc) nevű idegméregről. A brit hatóságok szerint ezzel mér­gezték meg Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát március elején Salisburyben. Nagy- Britannia szerint Oroszország felelős a mérgezésért, Moszkva ezt vissza­utasítja. A BBC inteijút készített a mérgező anyagok új generációjáról először beszélő Vil Mirzajanowal, aki korábban az orosz állami szerves kémiai kutatóintézetben (Goszniioht) dolgozott. Mirzajanov a tudományos­műszaki hírszerzés-elhárítás osztá­lyának vezetője volt, így titkos infor­mációkhoz is hozzáférhetett. A BBC ezen kívül a Goszniioht­­ban szintén korábban dolgozó Vlagyimir Ugljovnak a The Bell című kiadványnak adott interjújá­ból, illetve a RIA Novosztyi orosz hírügynökség által Leonyid Rinkkel készített interjújából idézett. Le­onyid Rink a Goszniioht sihani te­lephelyén dolgozott, a laboratóriu­mot vezető tudományos munkatárs tisztségét töltötte be. Ugljov szerint a Goszniiohtban a hetvenes és a nyolcvanas években Pjotr Kirpicsov szovjet kémikus vezetésével négy anyagot szintetizáltak: az A-1972-t, a B-1976-ot, a C-1976-ot, és a D- 1980-at. Mindegyik az idegbénító hatású szerves foszforvegyületek közé tartozik, az úgynevezett Novi­csok csoportba, bár ez az elnevezés nem az intézetben született. Csak a D-1980-at lehet porban előállítani, a többit folyékony halmazállapotban. A RIA Novosztyi oldalán megje­lent interjúban Rink is hangsúlyozta, hogy a Novicsok nem egyetlen ve­­gyiilet, hanem „vegyi fegyverek fel­­használásának egész rendszere”. A Szovjetunióban hadrendbe állított rendszert Novicsok-5-nek hívták, az elnevezést szám nélkül nem is hasz­nálták, ugyanis volt Novicsok-1,2, és 3 is. Ugljov arra a kérdésre, hogy lehet-e ilyen típusú anyagot szinteti­zálni napjainkban, azt mondta: mivel még a hetvenes években alkották, el­kerülhetetlen volt, hogy az informá­ció kiszivárogjon külföldre. Rink szerint a Novicsok alapj án elő lehet állítani vegyi fegyvert bárme­lyik olyan országban, amely rendel­kezik tapasztalattal a tömegpusztító fegyverek előállítása terén, például Nagy-Britanniában, Kínában, az Egyesült Államokban és egyéb fejlett országokban. Ezen kívül bármelyik gyógyszergyártó vállalat képes elő­állítani laboratóriumban. A formulát Mirzajanov tette közzé, de rajta kívül legalább öt olyan ember távozott a Goszniiohtból az Egyesült Államokba, aki ismerte. Mirzajanov szerint olyan újgenerációs ideggázról van szó, amely legalább tízszer mér­gezőbb a VX-nél. Ugljov szerint korszerű módsze­rekkel az áldozatok véréből vett min­tákból ki lehet deríteni, hogy honnan származott az adott anyag (a vérmin­tákat már vizsgálják). A kérdésre, hogy mekkorák Szkripal és lánya túl­élési esélyei, Ugljov azt mondta: ha jelentős dózist kaptak a B-1976, a C-1976 vagy a D-1980 vegyületből, ak­kor szinte biztosan meghalnak, amint lekapcsolják őket a gépekről. Rink szerint viszont az, hogy még életben vannak, arra utal, hogy nem Novicsokkal mérgezték meg őket, vagy szakszerűtlenül állították elő az anyagot. Azt sem zárta ki, a britek jól megválasztott ellenszert használtak. Mirzajanov szerint Szkripal és a lá­nya lehet, hogy tud majd járni, de a fő veszélyt a központi idegrendszer ká­rosodása jelenti. Az mentette meg az életüket, hogy intravénásán ellen­szert kaptak, mivel azonban az ellen­szert - például atropint - későn kap­ták, szervezetük visszafordíthatatla­nul károsodott. Mások is mérgezést szenvedhettek, de a szövődmények csak hosszú idő után jelentkeznek az anyag késleltetett hatása miatt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents