Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-26 / 71. szám

www.ujszo.com | 2018. március 26. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 5 Nyárig látványosan drágulhat az alma Egy éwel ezelőtt átlagosan 0,99 euróért vásárolhattuk meg az alma kilóját, ma azonban már 1,35 eurót fizetünk érte, nyárig pedig 1,80 euróra ugorhat az ára (TASR-feivétei) SUSLABÉLA Pozsony. A tavalyi almatermés rendkívül gyérre sikeredett, Szlovákia egyes régióiban szinte teljesen elfagytak az al­mafák a kora tavaszi hidegek során, másutt 40-50 százalé­kos volt a terméskiesés. A gazdák Európa-szerte az utóbbi tíz év legsilényabb almaterméséről beszélnek. Az elmúlt évben a legnagyobb eu­rópai almatermesztőket is komoly károk érték. Lengyelországban a két éwel ezelőtti mennyiségnek csak a 64 százaléka termett meg, az ola­szok pedig az előző évinek mind­össze a 60 százalékát gyűjthették be. Nem csoda, hogy jelenleg a raktá­rakban csak gyéren akad a közked­velt gyümölcsféléből. Az európai raktárakban az elmúlt hónapban mindössze 2,4 millió tonnányi alma volt, ami 1,1 millió tonnával keve­sebb az egy éwel korábbinál. Silány termés Aradszky Eubos, a galántai járás­beli körtvélyesi szövetkezet gyü­mölcsösének a vezetője lapunknak elmondta, hogy náluk tavaly még májusban is mértek fagyokat. Az al­mából emiatt 55 százalékkal keve­sebb termett a vártnál. Körtvélyesen mintegy 20 hektáron termesztenek almát. „A szlovákiai almatermesz­tők az elmúlt évben a többéves át­laghoz képest csupán mintegy 55 százalékos eredményt értek el. A ki­esés fő oka a tavaszi fagy volt” - nyi­latkozta lapunknak Matej Korpás a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Kamarától (SPPK). A ta­valyi almatermés Szlovákiában alig érte el a 33 ezer tonnát, holott a ter­mékenyebb évek akár 46 ezer ton­nával is szolgáltak. . Tovább nőnek az árak A szlovákiai üzletekben már most is drágább az alma, mint egy éwel ezelőtt, a kereskedelmi és agrárpiaci szakértők pedig azt állítják, hogy rö­vid időn belül jelentős áremelkedés­sekkel kell számolniuk a fogyasz­tóknak. A hiány miatt 30 százalék­kal is drágulhat az alma az üzletek­ben. A Szlovák Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint egy éwel ezelőtt átlagosan 0,99 euróért vásárolhattuk meg az alma kilóját, ma azonban már 1,35 eurót fizetünk érte, nyárig pe­dig 1,80 euróra ugorhat az ára. Szlovákia már évek óta azzal a gonddal is küzd, hogy saját termés­ből nem képes fedezni a hazai ke­resletet, ezért elsősorban Lengyel­­országból hozunk be rengeteg al­mát. Ugyanakkor a szlovákiai ter­més 10 százaléka külföldre kerül, mindenekelőtt Németországba, Hollandiába, Belgiumba és Fran­ciaországba. „A szlovákiai alma iránt a jelzett államokban fokozott az érdeklődés, de többet nem szállítha­tunk a határon túlra, mert akkor meg nagyobb lenne a hazai piacon a ki­esés” - mondta Korpás. Az egészséges táplálkozást szor­galmazók szerint évente fejenként legalább 32 kilogramm almát kelle­ne fogyasztania az ország lakossá­gának. A szlovákiai éves átlagfo­gyasztás azonban mindössze 20-22 kilogramm körül ingadozik. „El­gondolkodtató, hogy az utóbbi években csökken a fogyasztás. A la­kosság körében a Pinova, a Gala, a Golden és a Fuji fajták a legkedvel­tebbek” - állítja Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. Csökkenthető a fagykár Varga szerint évente mintegy 20 hektárnyi terület fagy elleni öntözé­séhez elegendő kapacitást építenek ki Szlovákiában. Egy hektár kiépí­tése mintegy 12 ezer euróba kerül. „Ezekkel a kapacitásokkal az almá­sokat is védeni tudják majd a gaz­dák” - tette hozzá Varga. Ugyanak­kor azt is rögvest hozzáfűzte, hogy Szlovákia éves gyümölcstermése 50 ezer tonnára tehető, ami viszont mindössze harmada az ország gyü­mölcsfogyasztásának. Néhány év­vel ezelőtt 17-19 ezer hektár gyü­mölcstermő terület volt Szlovákiá­ban, amiből mára alig 6,5 ezer hek­tárnyi maradt, és ebből is csak 3,5 ezer hektár a valóban termő, a többi piaci érték nélküli terület. A gyü­mölcstermesztők szövetségének az elnöke szerint mintegy 5 ezer hek­tárral kellene bővíteni a gyümölcs­­termő területet az országban. Szlovákia egyre jobban lemarad a gazdasági versenyben A legnagyobb problémának Szlovákia esetében még mindig a kenőpénz fi­zetése, a mindent átszövő korrupció számít (TASR-feivétei) Szlovákia jelenlegi jé gazda­sági teljesítménye ellenére nincs okunk a túlzott optimiz­musra - derül ki a jegybank legfrissebb elemzéséből, amely szerint az ország ver­senyképessége az elmúlt idő­szakban tovább romlott. Több szempontból így mér uniós sereghajtónak számítunk. Pozsony. „Többéves stagnálást követően az elmúlt időszakban nem hogy nem javult a helyzet az ország versenyképessége szempontjából, hanem megkezdődött egy fokozatos lemaradás a környező országokhoz képest is. Mindez hosszabb távon az ország gazdasági növekedésén is meglátszik majd” - figyelmeztet Ti­bor Lalinsky, a jegybank elemzője. Hogy Szlovákia egyre kevésbé bírja a versenyt a többi uniós tagország­gal, az szerinte részben a Robert Fi­­co vezette eddigi kormányok szám­lájára írható. „Míg korábban a gaz­dasági reformoknak köszönhetően látványosan javult a vállalkozói környezet, és ennek köszönhetően egyre vonzóbbá váltunk a külföldi beruházók számára, az elmúlt évek­ben lelassultak a reformok, és a vál­lalkozói környezet még romlott is. Emiatt a szomszédos országokkal szemben is egyre nagyobb a lema­radásunk” - tette hozzá Lalinsky. Szlovákia az elmúlt időszakban visszaesett a Világbank Doing Bu­siness versenyképességi toplistáján, a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában pe­dig a hat legversenyképtelenebb uniós tagország között található. A csehek és a lengyelek mérföldek­kel előttünk járnak, és mára Ma­gyarország is beérte Szlovákiát. Szlovákia az első és második Dzurindá-kormány idején teljesített a legjobban, amikor a reformoknak köszönhetően 2006-ra a világ 37. legversenyképesebb országának számított. A Fico-kormányok elhi­bázott gazdaságpolitikája miatt azonban pár éven belül hatalmas zu­hanást produkáltunk. A legnagyobb problémának Szlovákia esetében még mindig a mindent átszövő kor­rupció és az állami bürokrácia szá­mítanak, amelyek szempontjából a legrosszabbul teljesítő országok kö­zé tartozunk. Nem segítenek a ver­senyképességünkön azonban a rendkívül magas adó- és járulékter­hek, valamint a szigorú munkajogi szabályok sem. Szlovákiának csak akkor lesz esélye behozni az uniós versenytársait, ha a kormány fel­gyorsítja a vállalkozói szférát és az adózást érintő reformokat” - állítja Lalinsky. (mi, tasr) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nőhet a csekély összegű támogatás Brüsszel. Az Európai Bizottság kezdeményezte a de minimis, azaz a Brüsszel jóváhagyását nem igénylő, nemzeti kormányok által egy üzemnek adható csekély összegű támogatás összegének 15 ezerről 25 ezer euróra történő emelését. A javaslat jóváhagyásá­ra, a tagországok szavazatai alap­ján, ez év második felében kerülhet sor - úja a topagrar. com. Az Euró­pai Bizottság ezt az összeget a kö­vetkező három évben szándékozik érvényben tartani, ugyanakkor ki­köti, hogy egy mezőgazdasági szektor a tagállamonként rendel­kezésre álló de minimis keretnek legfeljebb 50%-át veheti igénybe. A csekély összegű támogatásnak elsősorban válságidőszakban és a likviditási nehézségek áthidalása érdekében van jelentősége, mivel egy-egy üzemnek - pl. az éves ter­més betakarítására várva - hasznos segítséget nyújthat a csődhelyzet elkerüléséhez. (TASR, MTI) Elhibázott adóemelés Pozsony. A dohánytermékek jö­vedéki adójának tavaly februári növelése elhibázott lépés volt - ál­lítja Eubomír Tuchscher, a Márkás Termékek Szlovákiai Szövetségé­nek (SZZV) ügyvezető igazgatója. Az állam tavaly ugyan ennek kö­szönhetően 708,7 millió eurós be­vételre tett szert, ami 31,3 millió euróval több az egy éwel korábbi­nál, a drágulás miatt azonban meg­duplázódott a feketepiacon értéke­sített dohánytermékek volumene. „Az állam ebből származó veszte­sége jóval meghaladja az említett 31,3 milliós pluszbevételt”-tette hozzá Tuchscher. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK valuta | Árfolyam | valuta Angol font 0,8728 Q Lengyel zloty Cseh korona 25,405 Magyar forint Horvát kuna 7,4398 H Román lej Japán jen 129,74 H Svájci frank Kanadai dollár 1,5868 Q USA-dollár : ' Privatbank! 1,26—1,20 26,03—24,76 — OTP Bank 1,29-1,18 26,51-24,28 325,48-298,05 Poatabank 1,27-1,19 26,18-24,65 324,32-299,37 Szí. Takarékpénztár .1,27-1,19 26,05-24,65 325,89-297,82 Tatra banka 1,27-1,19 26,21-24,58 324,76-298,88 ÖSOB 1,26-1,20 26,06-24,76 MH Általánsa Hitatbank 1,27-1,19 26,17-24,65 325,92-297,85 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ÁRFOLYAM 4,2262 312,90 4,6630 1,1703 1,2346

Next

/
Thumbnails
Contents