Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-02 / 51. szám
www.ujszo.com I 2018. március 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Menniük kell! Ennek a kormánynak nincs morális joga vezetni az országot Nem elég TroSková vagy Gáspár feje, sem az érinthetetlen Kalinák lemondása. Az egész kormánynak távoznia kell. E nélkül nem állítható vissza a politikába vetett bizalom. Aki „egyrészt-másrészt” kommentárra vágyik, vagy patikamérlegen mért belpolitikai elemzésre, lapozhat is. Itt ugyanis már túlcsordult a pohár, mondjuk ki, amit minden jóérzésű polgár lát: ennek a kormánynak nincs morális joga ahhoz, hogy tovább vezesse az országot. Nem a két lövés miatt. Azért, ami idáig vezetett, amit a két lövéssel el akartak hallgattatni. A Ján Kuciak által feltárt ügy hatásait nézve egyedül a Gorillához hasonlítható. Nem csak azt mutatja, hogyan rabolják szét kormánypárti politikusok az országot, nem csak arról beszél, hogy az oligarchák mellett már maffiózók is helyet kaptak az asztalnál. Arról is plasztikus képet nyújt, hogy milyen rendszerhibák teszik lehetetlenné az ügyek kivizsgálását. Ján Kuciak és menyasszonya halála bekeretezte ezt a brutális történetet, az állam elrablását. A kivégzés nélkül a koalíciós politikusok szokás szerint megpróbálták volna magukat valamire kibeszélni, ám a két golyó meztelenre vetkőztette a királyt és befogta a magyarázkodók száját. A kormány távozásának követelése nem azt jelenti, hogy minden miniszter vagy koalíciós képviselő sáros. De minimum a koalíció gerincét adó személyek azok. Ha pedig Ficónak mennie kell, az egész kormány bukik. Ficónak pedig mennie kell. 2016-ban vagy tavaly még elég lett volna feláldoznia Kalinákot, de ez az ügy már őt is teljes mértékben érinti. Nem csak a hivatalában dolgozó, maffiakapcsolatokkal rendelkező két személy miatt. Elsősorban azért, mert ő ennek a rendszernek a feje egy évtizede. Ugyanaz a személy nem tudja megtisztítani a közéletet, aki a mocsárba lökte. A távozó kulturális miniszter az utolsó másodpercben ugrott le a szakadékba tartó szerelvényről. Ha a Smerben nem lesz elég Mad’aric, akkor a két másik koalíciós pártnak kell lehúznia a rolót, amíg nem rántják őket magukkal Ficóék, bár lehet, hogy már késő... Itt nem lehet a másikra mutogatni, arról beszélni, hogy mindenki úgy ugrálhat, ahány mandátuma van. Amit pedig egyenesen tilos: kibizniszelni valamit Kalinák vagy F ico pozícióban maradásáért. Itt nincs üzlet, csak halálos csók. És ki fogja irányítani az országot? -kérdezik ilyenkor. Ezernyi kifogásunk lehet az ellenzékkel szemben, hol vannak a Dzurinda vagy Miklós formátumú politikusok? De a mostaninál szinte minden hitelesebb és jobb. Ez az a pillanat, amikor muszáj mindent félresöpörni az asztalról, és tiszta lappal indítani. A kormánynak távoznia kell, ám ez nem jelenti azt, hogy a harmadik Fico-kabinet szükségszerűen meg is bukik. Mindent ki lehet bekkelni. Nincs az az ügy, ami után egyesek ne lennének képesek továbbra is a pozíciójukhoz ragaszkodni. Ennek a történetnek viszont már vége, úgy, hogy sokak szerint - közéjük tartozik e sorok szerzője is - 2016-ban el sem kellett volna kezdődnie. Ennek a kormánynak nincs többé politikai és morális felhatalmazása. BIZTOSÍTOTTAM A KULTURÁLIS MINISZTERT, HOGY AZONNAL LEMONDOK. HA LÁTVÁNYOSAN MEGBUKIK EGY DARAB LA NEMZETIBE Robert Kalifiák belügyminiszter (Cartoonizer) Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Maffiaállamba süllyedtünk Három történet villan fel előttem. 2002-ben „Robert Ficóéra emlékeztető hang” kérkedik a nyilvánosságra került felvételen, hogy 75 millió koronát szerzett mecénásoktól a Smer kampányára. Négy évvel később Nyitrán bántalmazták Maiina Hedviget. A kormányfő és Robert Kalinák bizonygatta, hogy az incidenst a csallóközi lány találta ki, akit aztán egy évtizedig zaklattak. 2008. november 1 -jén a rendőrök brutalitásának következményeként a DAC-stadionban békésen szurkoló, akkor 18 éves Lengyel Krisztián maradandó sérülést szenvedett. Senkit sem vontak felelősségre. Azóta is szaporodik és már nagyon bűzlik a Smer vezetőinek és holdudvarának szennyese. A korrupciógyanús botrányok sokasága közepette a kormányfő az általa legjobb belügyminiszternek minősített kegyencével közösen Andrej Kiska és néhány ellenzéki politikus lejáratásával igyekszik elterelni a figyelmet. Ján Kuciak és menyasszonyának meggyilkolása a tragikus bizonyítéka annak, hogy Szlovákia ezalatt maffiaállammá züllött, s ezt a kormánypártiak közül egyelőre csak Marek Mad’arié képtelen elviselni. Azonnal Robert Kalináknak kellene követnie őt, mert ameddig ő a belügyminiszter, kevés az esély a legveszélyesebb törvénysértők nyakon csípésére. Ez vonatkozik az oknyomozó újságíró kivégzését megrendelők megnevezésére és a szlovákiai polipok csápjainak leleplezésére is. Ha a kormányfő most sem lép, ő is elmerül a bűzös mocsárban. Legkésőbb a két év múlva esedékes választásokon. Akár még hamarabb is. Vásárhelyi intő Magyarországi és külföldi kommentárok tömkelegé elemezte már, hogy a Fidesz egyik bástyájában, Hódmezővásárhelyen, az időközi polgármester-választáson az összes ellenzéki párt által támogatott Márki-Zay Péter 57:41 arányban legyőzte a kormánypárti Hegedűs Zoltánt. Sokan az országgyűlési voksolást is befolyásoló eseménynek tartják a történteket, sokan meg ennek az ellenkezőjét feltételezik. Jómagam az utóbbiak közé tartozom. Főleg azért, mert az anyaországi ellenzék egymással marakodik. Valójában nem kormányváltásra törekednek, hanem arra, hogy legalább néhányan bejussanak a képviselőházba. Nincs olyan hiteles vezetőjük sem, mint a tiszta előéletű hódmezővásárhelyi villamosmérnök. A politikai vargabetűket leíró Vona Gáborra, Karácsony Gergelyre gondolok, vagy a kormányfőként levitézlett Gyurcsány Ferencre. Az ő felelősségük is, hogy ilyen körülmények között csak az lehet a kérdés, vajon kétharmados, vagy ennél kevesebb többséggel győz-e a Fidesz-KDNP. Amelynek mielőbb szembe kellene néznie jogállamiságot veszélyeztető jelenségekkel. Életbevágóan fontos a migránsválság észszerű kezelése, ám azért minden társadalmi gondot nem lehet Soros Györgyre kenni. Ungvári robbantás Embertelen megpróbáltatások érik a kárpátaljai magyarokat, akiknek nagy többsége iszonyú szegénységben tengődik. Anyanyelvi iskoláiktól is megfosztanák őket, két hete Molotov-koktélt, e hét elején pedig robbanószerkezetet dobtak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházába. Az első bűncselekmény gyanúsítottjait Varsóban fogták el: mindhárman a pánszláv eszméket valló, Putyint istenítő Falanga lengyel ágának tagjai. Nem sokkal a robbantás előtt pedig álarcos ukrán szélsőségesek a Youtube-ra olyan felvételt töltöttek fel, amelyen magyar és lengyel zászlót égetnek, és megfenyegették a Kárpátalján élő két kisebbséget: , ,Nagy problémákat fogunk okozni nektek, elüldözünk benneteket, ha továbbra is meggyalázzátok törvényeinket és anyanyelvűnket.” Ok így értelmezik a kárpátaljai magyar és lengyel tannyelvű iskolák megmaradásáért küzdő személyek és szervezetek bátor kiállását. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálat áll a két bűntett mögött, mert Putyin érdeke feszültséget geijeszteni Nyugat-Ukrajnában is. Látszólag logikus ez a magyarázat, de az is tény, hogy a kijevi kabinet nacionalista törekvései szítanak indulatokat a többnemzetiségű Kárpátalján. Ezért indokolt Szíjjártó Péter kérése, hogy az EBESZ itt is létesítsen megfigyelő missziót. Mert a szélsőségesek nem nyugszanak. Hajmeresztő történet JUHÁSZ KATALIN udom, közhely, de mint minden közhely, ez is évtizedes tapasztalatokon alapszik, úgyhogy igaznak tekinthető. A fodrászat a legpezsgőbb hírcentrum, a fodrásznők jobban átlátják a társadalmi mozgásokat, mint az erre szakosodott kutatók. Viszonylag heterogén vendégkörüknek köszönhetően közvélemény-kutatás nélkül, csak úgy mellékesen több adathoz jutnak, mint a statisztikai hivatal. Olyan ágazatokba, munkakörökbe, családi környezetekbe kapnak betekintést, hogy regényeket, forgatókönyveket írhatnának, amiktől aztán égnek állna a hajunk - persze, ha a fodrásznők imának, akkor nem lenne, aki megcsinálja a hajunkat. A nők (és néha a férfiak is) szívesen csevegnek tét nélkül, örömmel öntik ki a szívüket, osztják meg érzéseiket, szidják a főnöküket, partnerüket, a hivatalokat, a mesterembereket. Majka egyszemélyes fodrászata a házunkban működik, így evidens módon hozzájárok. Persze nem pusztán időspórolás miatt, hanem mert nagyon ügyes, lelkes, használható hajápolási tanácsokat ad és imádja a szakmáját. Beszélni is imád. Képes például kikapcsolni a hajszárítót, hogy jobban halljam, amit mond. És folyamatosan képben van, hiszen egyetemisták, tanárnők, munkásnők, titkárnők, vegyészmérnökök, reptéri alkalmazottak, nyugdíjasok cserélődnek a keze alatt, nem beszélve az élelmiszerláncfelügyeleti hatóság igazgatónőjéről. Szóval, ha témahiányban szenvedek, általában meglátogatom, még ha csak egy centit vágatok is a ffuffumból. Szinte biztos, hogy nem távozom „üres kézzel”. Tegnap a fiatal újságíró és a menyasszonya meggyilkolásával kezdte. Nem, nem ismertem személyesen, én más területen mozgok. Nem, sosem kaptam még halálos fenyegetést. Nekem legfeljebb művészek telefonálnak, ha elégedetlenek azzal, amit írok róluk. Majka csalódottan vette tudomásul mindezt, láttam rajta, hogy többet várt, hiszen mégiscsak a „brancsból” jövök. Adóügyekben nyomozni nagyon bátor dolog, mondtam erre. Úgy bizony, bólogatott, ő már csak tudja. És hogy képzeljem, mit mesélt az egyik vendég. Az illető lánya az adóhivatalban dolgozott. Lelkiismeretes, precíz munkaerő volt, egyre összetettebb feladatokat kapott. Egyszer egy nagyvállalkozó adóbevallásában fennakadt valamin, gyorsan jelentette is a feletteseinek. Másnap az irodaház előtt megállította egy bőrdzsekis fickó és azt mondta, ne stréberkedjen, hanem üsse rá szépen a pecsétet az adóbevallásra, és megy minden, ahogy eddig. Miért, eddig hogy ment? - kérdezte a fiatal nő. Hát simán. De ez nem egy sima ügy. Pedig az. Tudjuk, melyik oviba jár a kisfiad, hol lakik az anyád, nehogy véletlenül valami bajuk essen... Az első figyelmeztetést még nem vette komolyan, a másodikat már igen. A másodikról Majka nem beszélt, talán ő sem tudott részleteket, a lényeg, hogy a nő már nem dolgozik az adóhivatalban, a következő héten felmondott. Alig egy évet töltött ott, és a saját édesanyjának is csak többszöri unszolásra mesélte el a történteket. A kétségbeesett asszony meg továbbadta a fodrásznőnek, mert szabadulni akart a tehertől. Én meg továbbadom önöknek, mert ennél aktuálisabb történetet úgysem találnék most...
