Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-20 / 66. szám
8 I KÜLFÜLD 2018. március 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: végre van érdemi előrelépés Brüsszel. Számos fontos kérdésben megállapodásra jutottak a felek az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon, például a tervezett kilépést követő átmeneti időszakról, az egyeztetések azonban tovább folytatódnak a végleges egyezmény elérése érdekében -jelentette be Michel Bamier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója. Bamier elmondta, tegnap közös jogi tervezetet fogadtak el a brit féllel, eszerint az EU-ból való kilépés átmeneti időszaka 2020 végén érne véget. Leszögezte: ez döntő fontosságú lépés, de sok munka van még hátra, például az ír-északír határellenőrzés ügyében. (MTI, TASR) Kim ígérete az atomfegyverekről Washington. A dél-korai külügyminiszter szerint Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szavát adta az atomfegyvermentesítésre. Kang Kjung Va szerint Kim Dzsong Un szavai „különösen nyomatékosak”, mert az észak-koreai vezető korábban soha nem tett ilyen ígéretet. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kim Dzsong Un és Donald Trump várható találkozója „történelmi jelentőségű kötelezettségvállalás” az északkoreai vezető részéről. Kim Dzsong Un személyesen részt vesz a harmadik Korea-közi egyeztetésen, amelyre délkoreai területen kerül sor. (MTI) Palesztin késelés Jeruzsálemben Jeruzsálem. Egy palesztin férfi megkéselt egy izraeli biztonsági őrt Kelet-Jeruzsálem óvárosában, a 30 éves férfi a kórházban belehalt sebesülésébe. A támadót a rendőrség a helyszínen agyonlőtte. A merénylet az al-Aksza mecset közelében, az egyik városkapunál történt. Három nap alatt ez volt a második támadás Jeruzsálemben. Pénteken két izraeli katonát gyilkoltak meg egy gázolásos támadásban. Az izraeli hadsereg ezt követően bombázta a Hamász radikális szervezet katonai célpontj ait. (MTI) Bogán ügyében is nyomoz az OLAF Budapest. Rogán Antal miniszter-feltaláló és társainak találmánya, a MobilSign mobilos aláírás ügyében is gyanúsat talált az OLAF, az unió csalás elleni hivatala, ami az EU- támogatások törvényes felhasználását ellenőrzi. A MobilSign ügye nem önmagában álló nyomozás, hanem egy nagyobb botránycsoport része. Az OLAF egyik, még 2015-ben indult vizsgálata ugyanis azt tárta fel, hogy 30 különálló, de ugyanabból az EU-alapból támogatott magyar kutatásfejlesztési pályázat esetében merült fel csalás gyanúja, összesen 9,770 milliárd forint értékben. (444.hu) Putyin marad az orosz elnök Az államfő újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Brüsszel. Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a voksok 76,65%-át szerezte meg a vasárnapi orosz elnökválasztáson. Az orosz államfő kijelentette, hogy nem készül újabb alkotmányreformra. A 65 éves elnöknek 2024-ben jár majd le az új mandátuma. Az orosz elnökválasztáson a részvételi arány 67,5 százalékos volt, Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőre több mint 56 millió ember voksolt, ami a résztvevők 76,65%-a. A kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 11,82, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinovszkij 5,68, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,66%-ot kapott. A négy további jelölt, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt képviseletében 1,04%ot, Borisz Tyitov, a Növekedés Pártjától 0,75, Makszim Szurajkin, az Oroszország Kommunistáinak jelöltje 0,68, míg Szergej Baburin, az Oroszországi Össznépi Szövetségtől 0,65 százaléknyi voksot gyűjtött. Nem marad a végsőkig Putyin újraválasztása után nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy 2030 után vissza akar majd térni a hatalomba és százéves koráig benne ülni. Elismerte, gondolkodik mind a miniszterelnök személyéről, mind a kormány összetételéről, de leszögezte, a kabinet átalakítása csak a május 7-i elnöki beiktatás után várható. Az „Oroszország elleni új támadások”, köztük az ún. Szkripalügy növelték az orosz elnökválasztáson való részvételi kedvet — jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet igazgatója. Fjodorov szerint a történtek „megerősítették az oroszok eltökéltségét, még azok is elmentek szavazni, akik eredetileg nem akartak, hogy megmutassák a Nyugatnak, hogy fölösleges Oroszország megfélemlítésével próbálkozni”. 'Segített a Szkripal-ügy Az orosz Rosszijszkaja Gazeta azt emelte ki, hogy a többi jelölt előtt hatalmas előnnyel vezető, hivatalban lévő elnök jócskán túlszárnyalta a korábbi választásokon elért eredményeit. A Kommerszant gazdasági napilap idézte Andrej Kondrasoyot, Putyin kampány stábjának sajtófőnökét, aki szerint „köszönetét kell mondani Nagy-Britanniának azért, mert ismét rosszul kalkulált az orosz mentalitással”, és a Szkripal-ügy (az Angliában megmérgezett orosz volt kettős ügynök miatt kirobbant botrány) nyomán 8-10%-kal megnőtt a választói aktivitás. A Nyezaviszimaja Gazeta napilap szintén arról cikkezett, a részvétel a külpolitikai tényezőnek, a „hirtelen megnőtt külső fenyegetésnek” köszönhetően volt magas, ami hagyományosan a vezetés melletti összefogásra ösztönzi az oroszokat. A kommentár arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalom sokat köszönhet a választás bojkottjáért kampányoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak. A Kreml azáltal, hogy megengedte neki a választói sztrájk szervezését, olyan helyzetbe kényszerítette őt, hogy ő legyen az Oroszországgal szembeni ellenséges törekvések közvetítője. A The Washington Post szerint Putyin újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között. A napilap orosz elemzőket idézve jutott erre a megállapításra. Gleb Pavlovszkij, aki korábban a Kreml tanácsadója volt, azt nyilatkozta az amerikai lap tudósítójának, hogy Putyin „szétrombolta a kormányzati rendszert, és ezért Moszkva külföldön lesz aktívabb”. A The Wall Street Journal szerint Putyin „valamennyi komoly versenytársát eltávolította, s azoknak ajelölteknek, akik Putyin elnök öröme felhőtlen, még hat évig vezetheti Oroszországot (SITA/AP) indultak, nem volt komoly pénzügyi hátterük és megfelelő hozzáférésük a médiához”. A lap leszögezte: a Trump-kormányzat erőteljesebben lépett fel Moszkvával szemben, mint az előző elnök, Barack Obama adminisztrációja, hiszen például gyilkos fegyvereket küldött Ukrajnának. „De Putyin még mindig abban reménykedik, hogy úgy manipulálhatja Trumpot, hogy valamiképpen elfogadja a Kreml regionális uralmát. Trumpnak nem szabad ennek bedőlnie” - hangsúlyozta a konzervatív lap. Jólétre várnak az oroszok A német sajtó kommentárjai szerint a minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő mellett szólt az elnökválasztáson, és Európa is hibás abban, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak. Oroszország gazdasági és társadalmi problémái azonban az utóbbi években elmélyültek, és az újraválasztott orosz elnök adós a jólétre vonatkozó ígéreteinek beváltásával. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) kiemelte, hogy Putyin hatalmának első éveiben sok orosz élete jobb lett, a kilencvenes évek káoszának helyét átvette a stabilitás és a biztonság, a kőolaj árának világpiaci emelkedése révén beindult gazdasági fellendülés pedig a lakosság jelentős részének számára érezhető volt. Mindez azonban már a múlt, Oroszország gazdasági és társadalmi problémái az utóbbi években elmélyültek, és a „minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe az egyetlen érv, ami még Putyin mellett szól” - írta a FÁZ. A liberális Süddeutsche Zeitung kiemelte, Putyin újabb győzelmével megérett az idő, hogy az elnök beváltsa a jólétre vonatkozó ígéreteit, amelyek teljesülésére régóta hiába várnak az oroszok. A lap rámutatott, az életszínvonal az ipari államokhoz képest csökkent Oroszországban, és százezrek vándoroltak ki, főleg képzett középosztálybeliek, akikre nagy szükség lenne a gazdaság fellendítéséhez, a nyugati szankciók hatását pedig nem sikerült ellensúlyozni. Az Európai Unió nélkül nehéz lenne jólétet teremteni, „vagyis Putyin nagyon is lépéskényszerben van”. Fosztogató hódítók a kurd Afrínban Fosztogatni kezdtek a török hadsereggel szövetséges milicisták az északnyugat-szíriai, a kurdoktól elfoglalt Afrín városban. Török légicsapásban meghalt egy brit nő, aki a kurdokkal együtt harcolt. Damaszkusz. A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) szervezet szerint a fosztogatás azt követően kezdődött, hogy török katonák és az őket támogató Szabad Szíriái Hadsereg erői vasárnap bevonultak Afrín belvárosába, átvették az ellenőrzést a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciától, és kitűzték a török nemzeti lobogót. A kiterjedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező OSDH úgy értesült, üzleteket, lakásokat, autókat dúlnak fel a milicisták Afrínban. Kurd szobrokat gyaláznak Az YPG egyik szóvivője arról beszélt, hogy a fosztogatás mellett épületeket gyújtanak fel, vallási szobrokat törnek össze, ahogy az Iszlám Állam terrorszervezet tette egykor, amikor lerohant egy-egy területet. Afrínban készült fényképek tanúsága szerint szíriai milicisták a kurd folklórban nevezetes személyiségeket ábrázoló szobrokat döntöttek le. A török haderő bevonulása nem ütközött komoly ellenállásba, mert a kurd milíciák - a gerillahadviselés új szakaszára hivatkozva — kivonták erőiket a városból. Kurd tisztségviselők közlése szerint Afrínból több százezren elmenekültek a török katonák és helyi szövetségeseik bevonulása miatt. A török offenzíva oka Törökország január 20-án indított offenzívát Afrín térségében az ottani kurd fegyveresek ellen, akiket Ankara terroristának tart. A kurd YPG a nyugati koalíció egyik legszorosabb szövetségese az Iszlám Állam elleni harcban. Az Egyesült Államok fegyverekkel is támogatta őket. Ankara arra hivatkozva indította meg a támadást januárban, hogy a fegyverkező kurdok biztonsági fenyegetést jelentenek. Törökország attól tart, hogy ha Szíria északi részén a kurdok bármiféle önállóságot szereznek maguknak, az a Törökországban élő, több mint tízmilliós kurd kisebbség önállósági törekvéseit is felerősíti. Robbanás történt Afrínban, amelyet a török hadsereg és a vele szövetséges Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) mérsékelt ellenzéki milícia vasárnap foglalt el a helyi kurd erőktől. A detonációban többen meghaltak, köztük hét civil és az SZSZH négy fegyverese. A robbanás egy négyemeletes házban történt: egy hátramaradt, házi készítésű robbanószerkezet lépett működésbe. Elesett egy brit katonanő Török légicsapásban életét vesztette egy brit nő, aki a kurdokkal együtt harcolt Afrínnál - tudatta tegnap a Női Védelmi Egységek (YPJ) nevű kurd milícia. A 26 éves, lewesi Anna Campbell múlt csütörtökön halt meg, ő az első külföldi harcos, akiről biztosan tudni, hogy meghalt az afrini harcokban, és egyben az első brit nő, aki a kurdokkal együtt harcolva esett el. Campbell márciusig nem harcolt a fronton, de ragaszkodott ahhoz, hogy Afrínban az első vonalba kerülhessen. Macer Gifford, aki Campbellel együtt utazott Szíriába, azt mondta: tavaly májusban érkeztek a közel-keleti országba, csatlakoztak az Iszlám Állam ellen harcoló, a Nyugat által támogatott milíciához, ő maga pedig hazatért, miután Rakkát sikerült felszabadítani. (MTI) Brit kémügy: az EU London pártján BrUsszel. Feltétel nélküli támogatásukról biztosították tegnap az európai uniós tagállamok külügyminiszterei az Egyesült Királyságot Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya megmérgezésének ügyében. A brüsszeli ülésen elfogadott nyilatkozatban határozottan elítélték a Szkripal és lánya ellen idegméreggel elkövetett, március eleji támadást, amely miatt egy brit rendőrt is kórházba kellett szállítani súlyos mérgezéses tünetekkel. „E meggondolatlan és törvénytelen cselekedet veszélybe sodorta számos állampolgár életét. Az unió rendkívül komolyan veszi a brit kormány értékelését, miszerint valószínűleg Oroszország felelős a történtekért” - hangsúlyozták. Több mint 70 éve nem volt példa európai földön idegméreggel elkövetett támadásra.- A tárcavezetők felszólították Oroszországot, válaszoljon a támadással kapcsolatos kérdésekre, és adjon azonnali, teljes táj ékoztatást a hágai Vegyifegyvertilalmi Szervezetnek (OPCW) a Novicsok hatóanyag fejlesztési programjáról. (MTI)
