Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-20 / 66. szám

Jósé Mourinho nem tanul a múltból - mi lesz a vége? Egyelőre Lionel Messi, Edin Dzeko, Wissam Ben Yedder, Robert Lewandowski, Mohamed Szalah, Sergio Agüero, Gonzalo Higuaín és Cristiano Ronaldo is reménykedik a végső sikerben (balról jobbra) (Fotók: képarchívum) Bajnokok Ligája: A pénz majdnem mindig garancia a sikerre Bajnokok Ligája 2017/2018-as kiírá­sának nyolcaddöntői elég egyszerű szelek­­tálási elvek mentén zajlottak: a nyolcaddöntő nyolc párbajából hetet az a klub nyert meg, amelynek 2017-ben maga­sabbak voltak a bevételi mutatói: csak a Sevilla tudott meglepetést okozni. Mindez még akkor is igaz, ha abszolút énékben a PSG a me­zőny leggazdagabb csapata, ám szi­gorúan a klubbevételeket tekintve a Real Madrid tehetősebb, mint párizsi vetélytársa. Nem a pénzügyi fölény az egyedüli aggasztó jel a so­rozat jövőjét tekintve. 2004 óta, amikor a Porto a Monacót győzte le a döntőben, egyszer sem fordult elő, hogy a négy topligán kívülről jövő csapat finálét játsszon. Ezt megelőzően az Ajaxnak sikerült döntőt vívnia még 1996-ban. Ez két finálét jelent 22 év alatt, amelyet nem a négy topliga csapatai vívtak egymás között. Ez a sorozat idén sem szakad meg: három spanyol, két angol, két olasz és egy néma csapat lesz ott a legjobbak között. A legnagyobb hiányzó A PSG lehet, hogy megkötötte a futballtörténelem két legnagyobb átigazolási üzletét Neymar és Mbappé megszerzése kapcsán, de úgy tűnik, a világ minden pénze sem elég ahhoz, hogy a Bajnokok Ligájában is sikeres legyen a csapat - még az elődöntőig sem sikerült eljutniuk a katari hatalomátvétel óta. A francia bajnokság feletti uralom természeténél fogva elké­­nyelmesíti a csapatot, de legalábbis biztosan nem készíti fel a legna­gyobb kihívásokra sem taktikailag, sem mentálisan. Nem csoda, hogy Marco Verratti már a harmadik kiállítását szedte össze a Bajnokok Ligájában, és szintén a harmadik esae volt ez a PSG-nek a sorozat egyenes kieséses szakaszában, ami­kor tíz emberrel fejezték be a mér­kőzést. Neymar érkezése nemhogy javított volna a dolgok állásán, de még súlyosbította is a helyzetet azzal, hogy egyemberessé és ezzel kiszámíthatóvá tette a csapatot. Egy sérülés bármikor közbejöhet, lönösen olyan játékosok esetében, akiket egész évben rugdosnak. Emlékezhetünk, mi történt a bra­zil válogatottal a 2014-es világ­­bajnokságon - ez történt most a PSG-vel is, csak kevésbé látványos volt az összeomlás. n 2004 óta egyszer sem fordult elő hogy a négy topligán kívülről jövő csapat finálét játsszon. A Premier League alulteljesítése Nem férhet vita hozzá, hogy a világ legtehetősebb bajnoksága a Premier League, hiszen a világ húsz leggazdagabb klubjából tí­zet a szigetországban kell keres­nünk. Az eredmények mégsem támasztják alá a gazdasági fölényt. A 2010/2011-es szezonban még három angol csapat volt a legjobb nyolc között, aztán sorrendben: egy, nulla, kettő, nulla, egy, egy. Idén rekordot jelentő, öt angol csapat képviseltette magát a leg­jobb 16 között, de a Tottenham, a Manchester United és a Chelsea is kiesett - ezek közül csak a londo­niak búcsúja fogadható el minden további magyarázat nélkül. A Bayern hatalmas árnyéka Amikor Jupp Heynckes csapatával bejutott a Bajnokok Ligájába, leg­alább a döntőig menetelt, és idén sem lenne váradan teljesítmény, ha így történne. Különösen nem annak a fényében, hogy zsinór­ban tizenegyedik győzelmét aratta a csapat a Besiktas ellen, ami új BL-rekord, ráadásul összesítésben a bajorok jutottak tovább a leg­nagyobb különbséggel. Jerome Boateng és Mats Hummels párosa valószínűleg a legerősebb védőpá­ros a ligában — nemcsak a képes­ségeik kiemelkedőek, de tapasz­talatuk is, hiszen évek óta együtt futballoznak. Igaz, a Besiktas nem tette őket annyira próbára, mint tehette volna, hiszen CenkTosunt (Everton) még az egyenes kieséses szakasz előtt nagy pénzre váltotta a klub. A negyeddöntők legjobbja A címre ismét nagy eséllyel pályá­zik Ronaldo, aki a PSG elleni első összecsapáson két gólt lőtt, majd a visszavágón is betalált egy fejessel. Igaz ugyan, hogy a jelenléte egyre kisebb hatást gyakorol a játék ké­pére, de a befejezései sorsdöntőek: már 117 találatnál jár a BL-ben. A forduló legjobbja címet még inkább talán Lionel Messi érdemli ki. Az argentin zseni korábban még sosem lőtt gólt a Chelsea ellen, most viszont hármat is. Előbb ide­genben megszerezte a biztonságot jelentő egyenlítő találatot, hazai pályán pedig pályafutása leggyor­sabb góljával juttatta előnyhöz a Barcelonát. Góljai mellett is uralta a pályát, Ousmane Dembelének például zseniális gólpasszt adott, miután öt Chelsea-védőt is magára húzott, hogy aztán tökéletes pasz­­szal játssza meg az üres területet. Hegedűs Henrik és ahogy látjuk, közbe is jön, kü-Már a negyeddöntőkben megismétlődik a 2017-es BL-döntő párosítása A NEGYEDDÖNTŐK PÁROSÍTÁSA Liverpool-Manchester City A Liverpool az egyetlen csapat, amelynek a jelenleg is zajló sze­zonban a Wigan mellett sikerült megvernie a Manchester Cityt, A januári, az Anfielden játszott 4-3-as meccs egyértelműen megmu­tatta mindkét csapat hibáit. A Liverpool és a City is szeret magasan letámadni, birtokolni a labdát és direkt módon befejezni a támadá­sokat. Ugyanakkor sebezhetővé válik a hasonló eszközökkel, első­sorban a letámadással és a kontrajátékkal szemben. Jürgen Klopp a két csapat utolsó összecsapása előtt azt mondta, a bekkelés a City ellen annyit ér, mintha a lottónyereményre várna egy csapat, és nem vizet prédikál. A német mester egyetlen csapatával sem ásta be magát Guardiola ellen, ennek is köszönhető, hogy neki van a legjobb mérlege a katalán zsenivel szemben: 12 összecsapásukon 6 győzelem, 1 döntetlen és 5 vereség Klopp mérlege. A mérkőzés esélyese ennek ellenére a City, de ha valaki meg tudja állítani a manchesterieket, akkor az a Liverpool. Barcelona-Roma Az Ernesto Valverde vezette Barcelonát nehéz lenne összekeverni a 2009-2011-es időszak nagycsapatával, de még a 2015-ös BL- győztessel is. Ez a gárda nem a győzelmeiről híres, hanem inkább arról, hogy az istennek sem hajlandó kikapni. A Chelsea elleni párharc ugyanakkor megmutatta, milyen eszközökkel sebezhető a katalán gárda, melynek továbbjutása ugyan megérdemelt volt, de a különbséget elsősorban a szerencse okozta: amíg a Chelsea négy kapufát lőtt, addig a Barcelonának minden bejött, elsősorban a két köténygól, illetve a Stamford Bridge-en a semmiből szerzett találat. További aggodalmat jelenthet, hogy lábujjtörése miatt Sergio Busquets akár ki is hagyhatja a Roma elleni párharc első felvonását. Az olaszok számára az adhat reményt, hogy a kontra­játékban némileg erősebbek, mintha nekik kell irányítani a játékot, ezért akár borsot is törhetnek a pálya közepén meggyengülő Barca orra alá - ez természetesen óriási feladatot jelent majd Eusebio di Francesco csapata számára. De még mindig nem akkorát, mint Lionel Messi semlegesítése. Sevilla-Bayern Jupp Heynckes csapata számára az egyetlen ellenfelet igazából a Bayern München jelenti. A kérdés hasonló, mint ami a PSG kapcsán is felmerül: hogyan készül fel mentálisan és taktikailag is egy csapat, miközben 20 ponttal vezeti a Bundesli-SUS1 CHAMPIONS győzelem kiegyen­­■ r AT | ír súlyozott csapatjátéka adhatja LLrtuU meg - igaz, a párizsiak ekkor már továbbjutottak, vagyis változatlanul nehéz valós képet kapni a bajorok erejéről. Ami a várható eszközöket illeti: a Bayern vél­hetően akkor jár a legjobban, ha agresszív támadójátékot mutat. A Sevillát nem szabad lebecsülni, ugyanakkor Vincenzo Montella irányítása alatt már három alkalommal is előfordult, hogy komoly téttel járó meccsen öt gólt kapott a csapat. Wissam Ben Yedderről ugyanakkor a mégoly erős Jerome Boateng-Mats Hummels-páros sem felejtkezhet meg. Juventus-Real Madrid Már a negyeddöntőkben megismétlődik a 2017-es Bajnokok Ligája-döntő párosítása, még ha mindkét csapat jelentős átala­kuláson is ment keresztül. A Juventus egyetlen igazi erényét, a kegyetlenségét csillogtatta meg a Tottenham ellen, a párharc jelentős részében alárendelt szerepet játszott, tompán és lassan futballoztak a „Zebrák". Az olaszok azonban most bízhatnak ben­ne, hogy a hiányosságaik nem fognak olyan fájóan kiderülni, mint az angolok ellen, hiszen a Real Madridtól jóval kevésbé számít­hatunk intenzív letámadásra. Már csak azért sem, mert Cristiano Ronaldo erejére nem akkor lesz szüksége a madridiaknak, amikor a labda után kell rohangálni. Zinedine Zidane csapatának nagyon felemás a szezonja: bombaformát mutattak az Európai Szuper­kupa döntőjében, aztán nem várt hanyatlásnak indult a csapat. A Real csak a 3-4. helyen áll a bajnokságban, nem nyerte meg a BL-csoportját sem, sőt, összességében csak egy pontot tudott elvenni a Tottenhamtől. Kérdés, hogy a PSG elleni továbbjutás kulcsfigurái, Mateo Kovacic, Lucas Vázquez és Marco Asensio he­lyet tudnak-e harcolni maguknak a kezdőcsapatban, ami egyben azt is jelentené, hogy a Real a 4-3-1-2-es formációról váltva 4-4- 2-ben fejezné be a szezont. Luka Modric vagy Toni Kroos kihagyá­sával ugyan kevésbé tudná passzjátékkal kontrollálni a meccset a Real, ugyanakkor Vázquez és Asensio sokkal jobb kiszolgálásban tudja részesíteni Ronaldót. (hh)

Next

/
Thumbnails
Contents