Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-19 / 65. szám

6 I KULTÚRA 2018. március 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Szeretettel, Ági - könyvbemutató Ami a tánctudás mögött van Bárdos Judit játssza a tehetségkutatók kulisszái mögé tekintő Backstage egyik főszerepét Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub ma 18 órakor mu­tatja be a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola nagyter­mében Antal Ágota Szeretettel, Ági című kötetét. A beszélgetést Lelkes Kata vezeti, az est ven­dége Bandor Éva Jászai Mari­díjas színművész. Fellép a Zag­­zagel rockegyüttes. 00 A Genezis két díjat nyert Bulgáriában Szófia. Két díjat is nyert a 23. Szófiai Nemzetközi Filmfeszti­válon Bogdán Árpád alkotása, a Genezis. A magyar rendezőt a zsűri különdíjával tüntette ki a szakmai zsűri, amelynek elnöke Enyedi Ildikó volt. Á fiatalok zsűrije pedig a Genezisnek ítélte a legjobb film díját. Bulgária legnagyobb nemzetközi film­szemléje március 7. és 16. között mintegy 170 alkotást vonultatott fel, a játékfilmversenybe 12 rendező kapott meghívást. Bog­dán Árpád második mozifilmje, a Genezis a bűn, a megtisztulás és az újjászületés drámája. A Genezis világpremierje feb­ruárban volt a Berlinalén. (MTI) Újabb szexuális zaklatási ügy Los Angeles. Több szexuális zaklatással vádolták meg az Oscar-díjakról döntő amerikai filmakadémia elnökét, John Bai­­leyt—számolt be róla szombaton a BBC News. A The Hollywood Reporter és a Variety meg nem nevezett forrásokat idézve azt ír­ta, hogy három szexuális zakla­tási vádat nyújtottak be John Ba­iley ellen a filmakadémiához. A Variety szerint a filmakadémiá­hoz szerdán juttatták el a Bailey elleni vádakat. A testület közle­ményben számolt be arról, hogy vizsgálatot indítottak, ám azt nem árulták el, kik tettek panaszt az elnök ellen. A tagság ügyeivel foglalkozó bizottság a vizsgálatot követően a filmakadémia kor­mányzói testületének nyújtja át jelentését - fűzték hozzá a szűkszavú közleményben. A 75 éves Bailey eddig nem kom­mentálta a vele kapcsolatban megjelent híreket. (MTI) TALLÓSI BÉLA A Backstage című új szlovák-cseh film látványos és fergeteges táncot kínál minden mennyiségben, a táncos jelenetek között pedig egy romantikus szerelmi sztorit bontakoztat ki. Andrea Sedláöková azonban nem csupán egy sekélyes szórakoztató filmet forgatott, hanem erős kritikát is megfogalmaz a televíziós tehetségkutató versenyekről. Bár a Backstage az első olyan jellegű cseh-szlovák koprodukció­ban készült film, amely a kitörés le­hetőségét egy modem, a mai korhoz igazított, a mai valóságból vett táncos sikertörténetben mutatja be, nem ma­rad el amerikai társaitól, sőt. Andrea Sedlácková igényesebb rendező annál, hogy csupán a tánc di­namikájára és esztétikájára építsen egy előre látható, hatásos történetet. Már korábbi, Fair Play című, sikeres sportfilmjéből kiderült (ebben Bár­dos Judit alakítja a főszereplő futó­bajnokot), hogy jó érzékkel mutatja be a társadalmi visszásságokat, a visszaéléseket, a csalásokat, a nem tiszta játék mozgatóit. A Backstage­­ben is jelen van mindez: korábbi ren­dezésében az élsportban, itt pedig a tévés tehetségkutatók világában vi­lágít rá a visszásságokra, a vissza­élések és csalások lehetőségeire, a nem fair játékra, a verseny manipu­lálhatóságára. Az álomgyárban régóta nagy kul­tusza van a táncos filmeknek. Nem az Ének az esőben című, 1952-ben ké-FILMKOCKA Backstage ■ Szlovák-cseh zenés-táncos, romantikus film, 2018,90 perc ■ Rendező: Andrea Sedláöková ■ Forgatókönyvlró: Nada Clontz, Andrea Sedláöková ■ Operatőr: Tornáé Juríőek, Tornáé Stanek ■ Zene: Jan P. Muchow, Viktor Hazard ■ Szereplők: Mária Havranová, Tony Porucha, The Pastels, Ondrej Hraáka, Bárdos Judit, Roman Luknár, Ivana Ch^lková, Kryátof Hádek, Ben Cristovao, Duáan Kaprálik, Anton Sulik A film előzetesét megnézhetik íj ipr»' az ujszo,com-on. Ketten a televíziós táncverseny stábjából: a rendező (Kryátof Hádek) és a dramaturg (Bárdos Judit) (Fotó Bontonfiim) szült halhatatlanra, az egyik legbájo­­sabb zenés filmre érdemes gondolni elsősorban, hanem az olyanokra, amelyekben az alulról jövő kallódó, fiatal tehetség - a gáncsoskodásokon és az akadályozásokon túljutva - győzedelmeskedik; megtalálja az utat a sikerhez. Ez alapján a recept alap­ján vívták ki a dicsőséget tánctudá­sukkal és kiugró tehetségükkel a par­kett ördögei olyan legendás, a képer­nyőn máig sokszor felbukkanó opu­sokban, mint az 1987-es Dirty Danc­ing - Piszkos tánc vagy az 1983-as Flashdance. De visszamehetnénk a diszkótánc örökzöldjéig, az 1977-ben bemutatott és elsöprő sikert aratott Szombat esti lázig, a fergetegesen mozgó John Travoltával a táncpar­kett közepén. Ezekben jórészt még az egyéni, maximum páros győzelem állt a középpontban, amit később fel­váltott a „közösségi szellem”, a csa­pattánc - a húzóegyéniség továbbra is jelen van, de már csapatban, és a csa­patának kell drukkolni. Charming Tatum - a lágy szívet ta­karó kigyúrt, sportos imázst érvénye­sítve - 2006-ban a Step Up című filmjével új mázzal vonta be a műfajt: modernizálta a nagy elődöket. Foly­tathatnánk a sort a Hajlakk című 2007-es vígjátékkal, amely az akkori új tinisztárral, Zac Efronnal hódított, s a „rock’n roll- és a tupírláz”-ra épít­ve egy lecsengett stílus felmelegíté­sével, vagyis retrohangulattal újított. A következő fejezet a 2010-ben ké­szült StreetDance 3D. Ebben már bajnokságra készülő utcai táncosok csapata kapja a főszerepet. Á napokban moziba került hazai opusban fellelhető rokonság ezekkel, ugyanakkor Andrea Sedlácková más irányba vitte el a Dusán Rapos ötlete alapján kibontott történetét. A felso­rolt táncosfilm-elődök tükrében is­merősnek láthatjuk a Backstage-ben szereplő West Coast Crew nevű csa­pat (a The Pastels csoport tagjai ala­kítják) amatőr táncosainak igyekeze­tét, karakterpróbáló harcát, hogy ki­törjenek a kisvárosi szürke létből, és a show-bizniszbe kerülve sikeres karriert építsenek fel. A drámaian ki­bontakozó érzelmi kapcsolatok és a szerelmi háromszög is megjelenik a táncfilmek elmaradhatatlan eleme­ként. Ám Sedláckovánál már ezen a vonalon is van eredeti motívum - a vasútállomáson dolgozó néma fiú jól adagolt, kedves sztorija. A Backstage-ben teljességgel az a vonal új, amely bevezet a tehetség­kutató televíziós versenyek ku­lisszái mögé, hogy felfedje az iga­zat. A film nyíltan tár fel olyan ne­gatívjelenségeket a müsorgyártás, - vezetés és -irányítás mechanizmu­sairól, amelyeket eddig nem ismer­hettünk: bemutat valamit (ki tudja, mi minden marad még rejtve) abból, milyen alattomos eszközökkel ma­nipulálható a verseny menete. Fel­villantja, hogy a versenyző porszem a nézettségorientáltságot szolgáló, gépiesített mechanizmusban, az igazi tehetség érvényesülésének tá­mogatása pedig tetszetős, de hamis csomagolásba rejtett, megjátszható fabula - legalábbis a Backstage ta­núsága szerint. A film egyik legizgalmasabb, összetett figurája a tehetségkutató te­levíziós műsor dramaturgja. Bárdos Judit formálja meg, hitelesen érzé­keltetve a figura szigorú szakmai és érző emberi énjét is. A nézők szava­zataira számító program sikere, né­zettsége érdekében felelős stábtag­ként kemény fellépéssel és kiállással koordinálja a versenyt. Bár drama­turgként az alapszabályzat és a szer­ződések neki is megkötik a kezét, mégis igyekszik megértőn, érző lé­lekkel kezelni a táncosok problémáit. A táncosokon kívül ezért is jut neki az igazi főszerep: ő a kulcs a történet­hez, az emberibb, a valós tehetség győzelmét ígérő megoldáshoz. Korrekt, energikus, a műfaj mo­dorosságait háttérbe szorító, jó rit­musú, dinamikus koreográfiákkal felrázó, élvezhető és főleg tanulsá­gos film a Backstage. Gyerekfilmfesztivál Komiss Péter fotói két kiállításon Budapest. Cinemira címmel rendeznek nemzetközi gyerek­filmfesztivált Magyarországon el­ső alkalommal, április 6. és 8. kö­zött a budapesti Akvárium Klub­ban. A programon 4—14 éves gye­rekeknek szóló kisfilmeket, animá­ciókat és dokumentumfilmeket lát­hat a közönség. A Cinemira - Nem­zetközi Gyerekfilmfesztivállal a szervezők szeretnék felhívni a fi­gyelmet a gyerek- és ifjúsági fil­mek fontosságára, továbbá fel­éleszteni a Magyarországon jelen­tős múltra visszatekintő gyerekfil­mes hagyományokat, gyerekfilm­gyártást. A Cinemira kifejezetten gyerek- és családi filmeket mutat be rövid animációs, élőszereplős és dokumentumfilm kategóriában. A versenyprogramba 1500 filmet ne­veztek a világ minden tájáról, az előzsüri mintegy 60 alkotást vá­laszt a versenybe. A Cinemira ke­retében filmes előadásokon is részt vehetnek a fiatalok. A fesztivál zsűrijében a magyar és a nemzetközi filmvilág olyan el­ismert alkotói és képviselői foglal­nak helyet, mint Deák Kristóf, a Mindenki című Oscar-díjas rövid­film rendezője, Aneta Ozorek, az Amszterdami Animációs Fesztivál művészeti igazgatója, Böszörmé­nyi Zsuzsa többszörös díjnyertes és diák-Oscar-díjas filmrendező, Mi­chael Harbauer, Európa egyik leg­jelentősebb gyerekfilmfesztiválja, a Schlingel Film Festival igazga­tója. (MTI) Két kiállításon mutatják be Bukarestben Korniss Péter fotóit, aki csaknem két évtized után tér vissza a román fővárosba. Bukarest. Az egyik tárlat márci­us 20-án nyílik a bukaresti Balassi Intézetben, ahol Komiss Péter hatvanas-hetvenes években készült, a hagyományos paraszti világot be­mutató fotói lesznek láthatók. Két nappal később a Román Nemzeti Szépművészeti Múzeum Kretzules­­cu termeiben Folyamatos emlékezet címmel nyílik a komissi életművet új összefüggések mentén bemutató másik tárlat. Emblematikus képei egyéni narratívák sorába állítva je­lennek meg a 60-as, 70-es évek ro­mán, szlovák és magyar falvakban készített fotográfiáitól kezdve egé­szen a legújabb, széki asszonyokat bemutató sorozatáig. A kiállítás hat sorozatot vonultat fel, amely négy szereplő - a szénaforgató lány, Bol­dizsár Mari, Bálint Anna és loan - történetét meséli el, illetve a széki asszonyokat ábrázolja Budapesten, az utolsó sorozat pedig a paraszti sorban élő embereket saját környe­zetükben. Legutóbb 1999-ben a Román Nemzeti Parasztmúzeumban volt egyéni kiállítása a kolozsvári szüle­tésű alkotónak, aki tavaly ünnepelte 80. születésnapját. Komiss munkássága az egyik leg­gazdagabb magyarországi fotográ­fiai életmű. Hímevét dokumentaris­­ta fotósként alapozta meg elsősor­ban a paraszti életforma és kultúra fotózásával Kelet-Európábán, ez a téma az életmű vezérfonala az 1967- ben készített, első táncházas képei­től kezdve az utóbbi évek koncep­tuálisnak tekinthető, betlehemese­­ket vagy széki asszonyokat bemu­tató fotósorozatokig. Komiss Péter ötven évet felölelő, folyamatosan megújuló, páratlan munkássága előtt a Magyar Nemzeti Galéria 2017-ben egy monumentá­lis életmű-kiállítással tisztelgett. Ez a tárlata az utóbbi évek leglátoga­tottabb kortárs egyéni kiállítása lett Magyarországon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents