Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-14 / 61. szám

KULTÚRA 6 2018. március 14. | www.ujszo.com Kinyílt a Jókai Színház Hoppládája A Komáromi Jókai Színház a napokban mutatta be új, gyerekeknek készült előadását, Paul Maar Hoppláda című mesejátékát. Paul Maar az egyik legismertebb német gyermek- és ifjúságikönyv­szerző. Pályája kezdetén díszletter­vezőként dolgozott, majd tíz évig rajzot tanított, 1976 óta szabadúszó író. Szombóc című regénysorozatá­ból két filmet is forgattak. Magyarul három regénye jelent meg: Tessék engem megmenteni, Lippel álma, Felbukkan egy szombóc. A Hoppláda című mesejáték egy­szerre harsányan vicces és szívszo­­rítóan lírai példázat a barátságról. Borsó és Adalberta szomszédok. Va­lahol a kerek erdő mélyén, egy-egy elhullajtott ládikóban él ez a kedves manólegény és manólány. A saját lá­dájuk a mindenük, a kincsük, az éle­tük. Sokat civakodnak, ugratják egy­mást, de összetartozásuk megkérdő­jelezhetetlen. Ám a Hoppmarsall vá­ratlan érkezése megingatja biztosnak hitt kapcsolatukat. Az újonnan érke­zett és nagyon csábítóan doboló­­menetelő fiú kegyeinek megszerzé­séért harcba szállnak egymással. Borsó, a bátortalan, kicsit félszeg Béhr Márton (Borsó) és Jókai Ágnes (Adalberta) a két manó szerepében (Kiss Gábor Gibbó felvétele) kisfiú példaképet talál a férfiasán ügyes és megnyerő, erős, atletikus és bátor nagyfiúban. Adalberta az ener­gikus, nagyszájú és talpraesett kis­lány pedig felismeri benne az idő­sebb, a jóképű, a csábítóan tökéletes, a mindig nyertes Férfit, álmainak lo­vagját. De a Hoppmarsall talán csak kihasználja őket. Lehet, hogy szán­dékosan ugrasztja egymásnak a két barátot? Mit akar valójában tőlük? Lehet, hogy csak a kincses ládikókra vadászik? A két szeretetre méltó fő­hős fontos kérdésekkel kerül szembe életük e különleges napján. Ki az igaz barát? Az, aki azt mondja magáról? Lehet-e a barátom, aki megpróbált elárulni? És hogyan kell bocsánatot kérni, ha megbántottam azt, aki iga­zán fontos nekem? Az előadás rendezője Tóth Mik­lós, aki nem először dolgozik a Ko­máromi Jókai Színházban. 17 évvel ezelőtt a Jó estét nyár, jó estét szere­lem című színmüvet és a Csongor és Tündét állította színpadra. A manó­­világot - az előadás díszletét és jel­mezeit - Grosschmid Erik tervezte. A Hoppláda manópárosa Jókai Ágnes (Adalberta) és Béhr Márton (Borsó), a betolakodó Hoppmarsall szerepé­ben Bemáth Tamást láthatják az ér­deklődők. (jsz) Krasznahorkai duplázhat Séta az 1848/49-es Pozsonyban London. A Nemzetközi Man Booker-díjat korábban már elnye­rő Krasznahorkai László ismét felkerült a brit irodalmi díj hosszú listájára, ezzel a magyar író idén is az esélyesek között szerepel. A Nemzetközi Man Booker-díjra esélyes művek, szerzőik és fordí­tóik listáját hétfőn hozták nyilvá­nosságra. A felsorolt 13 szerző kö­zött két korábbi győztes is van: Krasznahorkai 2015-ben, Han Kang koreai regényíró pedig 2016- ban nyerte el a díjat. A magyar szerző, akit évek óta az irodalmi Nobel-díj váromá­FÜLVIDÉK Szabadon szárnyalni A Ghymes együttesben annyi kreatív potenciál halmozódik fel, hogy az alapító tagok időnként szólóalbumo­kat is megjelentetnek. Szarka Gyula nagy költők verseit zenésíti meg és tematizálja, Szarka Tamásnak pedig nincs is szüksége szövegíróra. Az ég szerelmére című tavalyi leme­ze eddig valahogy elkerülte a figyel­münket, most viszont különleges ap­ropója lett a kivesézésének: március 23-án Galántán hallhatja a közönség élőben ezeket a dalokat. A szólóprojektek természetesen fő­leg az adott zenekar rajongóinak szólnak. És mivel egy-egy tag zenei ízlése, hangszerelési elképzelései, de akár mondanivalója is különbözhet a csapat által képviselt stílustól, egy szólólemez mindig csemege. Mert ilyenkor kedvére szárnyalhat, kísér­letezhet a zenész, aki nem mellesleg tudja, hogy az érdeklődés garantált. Akadnak egészen meglepő szóló­projektek a könnyű-zene történeté­ben, amelyekben'alig lehet azonosí­tani a magánzót az anyazenekar ko­rábbi tevékenysége alapján. Az ég szerelmére a másik véglet: alig lehet megkülönböztetni ezeket a da­lokat a Ghymes által képviselt irány­vonaltól. Éz elsősorban azt jelzi, nyosai között emlegetnek, idén a Megy a világ című elbeszéléskö­tetével került a Nemzetközi Man Booker-díjra esélyesek mezőnyé­be. Az angolul The World Goes On címen megjelent könyv fordítását John Batki, Ottilie Mulzet és Ge­orge Szirtes készítette. A zsűri április 12-én hozza nyil­vánosságra a döntősök rövid lis­táját. A győztest május 22-én hir­detik ki. A Nemzetközi Man Booker-díjjal járó 50 ezer fontos pénzjutalmat egyenlő arányban osztják meg a győztes mű írója és a fordítója között. (MTI) hogy Szarka Tamás domináns sze­repet tölt be a zenekarban, másod­sorban azt, hogy a szabadon szár­nyalás lehetősége számára folyama­tosan adott. Egy stúdióban bármi lehetséges, akár az is, hogy egyetlen ember játsszon fel minden hangszert. Hegedű, gitár, koboz, perkák, furulya, fretless bass, zongora, vokál. Ez a felsorolás áll Szarka Tamás neve mellett a borítón. A másik zenész Fambauer Péter (aki a hangmémöki teendőket is ellátta), ő játszott elektromos gitáron, basszus­­gitáron, billentyűs hangszereken és szintetizátoron. A költségkímélő té­nyező mellett zeneileg is kényelme­sebb ez így, hiszen nem kell mások­nak magyarázni a keverőpult mögül, mit szeretnénk hallani. De vajon észrevehető-e a hangsávokkal való bűvészkedés, ha a hallgató nem tud­ja, hogy két közreműködőt hall egy népes csapat helyett? Jelentem: nem. Sőt, az összhatás zavarba ejtően „élő”, mintha nyolcan-tízen muzsi­kálnának. Ennyit a technikai részletekről, jöj­jön végre a zene. Az a bizonyos „Ghymes-zene”, amelyet világzene címke helyett használnak. Már a legelső, 1987-es lemezükön szerepel néhány olyan dal, amelyeket nem le­het tisztán népzenének nevezni. Az­1848/49 és Pozsony címmel Korpás Árpád idegenvezető tart magyar nyelvű tematikus városnézést március 18-án a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás szervezésében. Pozsony. Az 1848/49-es városné­zésre az érdeklődőket a Stúr téri Cafe Propeler előtt várják 14 órakor. Fel­keresik az 1848/1849-es időszakhoz kötődő legfőbb emlékhelyeket. Po­zsony 170 évvel ezelőtt, 1848 tava­szán is nagyon fontos szerepet ját­szott Magyarország életében. Itt ülé­tán ez a vonal fokozatosan erősödött, és zenéjük hamarosan pár taktusból felismerhetővé vált. Szarka Tamás teljesen eredeti jelen­ség a (mindegy, melyik) hazai szcé­­nán. Nincs előzménye és nem te­remtett iskolát sem. Valahogy úgy működik nála a folklór, ahogy a fok­hagyma a spenótban: remek ízt ad neki, de nem nyomja agyon. Saját világába építette bele a népzenét, nem pedig fordítva. A stílusok egy­másba csúsznak, néha szinte már rockzenét hallunk. És még Tokody Ilonát is sikerült rávennie a vendég­­szereplésre, a Hova száll? című 7,15 perces „zeneműben” énekel. Ez a lí­rai, lebegős dal közvetlenül a lüktető, sezett a rendi országgyűlés, amely az úgynevezett törvényes forradalmat elindította. E városban alakult meg a felelős magyar minisztérium, azaz a függetlenedni akaró Magyarország kormánya. A város múltjával és magyar ha­gyományaival foglalkozó Pozsonyi Kifli idén is több magyar sétát szer­vez, ezek főleg a századforduló épí­tészetéről, a kávéházakról, a paloták­ról és Mátyás királyról szólnak. Egy presszót, legyen szíves! címmel Gaál Julianna idegenvezető április 22-én a múlt század elején virágkorukat élő ska-alapú, csibészes Csigabiga után jön (amely egyébként szerintem a lemez legjobb dala); az anyagra mindvégig jellemzőek a hangulat­váltások- a jókedv, a romantika és a „filozofálgatás” váltakozása. Van itt cigányzenét imitáló dal (Esthajnal), latinos alapok (Nyílrepülés), ősi emóciók (Táltos), lírai merengés (Víz, Jó éjszakát!, Nézd, csillagom), finom zúzás (Lom-lom-lom) és még egy csomó minden. A szövegek érezhetően irodalmi igényűek. Itt is be-beköszön a nép­­költészet (Hova száll az a madár, hova száll? Énbennem jár”), de szép szinesztézia is akad („Látod, az egyik, a másik, a mind menekül, s nyílrepülésem a barna magányba merül”). Találunk némi szürrea­lizmust („Háromezer holdsugarat egyél”, „Gyávaság, ha virul, víz kotyog a szívben, csókban is ke­ring, s tenger is a méhben”) és va­lami ősi nyelvet is („Szuka kutya szívembe ordítson, a turul a nagy égbe megtartson, az ibolya magába hódítson, a szerelem imába gyó­gyítson!”) Változatos, erős lemez, főleg rajongóknak. Juhász Katalin Szarka Tamás, Az ég szerelmére. Andantes spol., 2017 Értékelés: 8/10 pozsonyi kávéházakat mutatja be. A boldog békeidők épületei VII. - min­den, ami az útikönyvekből kima­radj) címmel május 27-én folytató­dik B. Mánya Ágnes helytörténész, tanár sétasorozata. Szeptember 9-én Brogyányi Mihály idegenvezető Po­zsonyi paloták című sétáj ára hívj ák az érdeklődőket. Szeptember 30-án Homyák István idegenvezető, újság­író Mátyás király és Pozsony című sétáj án vehetnek részt mindazok, akik a Mátyás-emlékévben az uralkodó­val kapcsolatos helyi vonatkozásokra kíváncsiak. (k) Borbély Alexandra és Takács András a díjazottak között Budapest. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a március 15-ei nemzeti ünnep al­kalmából tegnap adta át az álla­mi művészeti és miniszteri szakmai díjakat a Pesti Vigadó­ban. Balog Zoltán összesen 84 alkotót díjazott, tizenkilenc ka­tegóriában. Kiemelkedő népművészeti munkásságának elismeréseként Martin György-díjat kapott Ta­kács András néptánckutató, nép­táncgyűjtő, koreográfus, a (cseh)szlovákiai magyar nép­táncmozgalom egyik megalapo­zója. Borbély Alexandra, a buda­pesti Katona József Színház szlo­vákiai magyar művésznője, aki­nek a nevét Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjének kö­szönhetően nem csak a magyar közönség ismerhette meg, s aki ezért az alakításáért tavaly el­nyerte az Európai Filmdíjat, im­már a Jászai Mari-díjasok táborát gyarapítja. A magyar művészet értékeinek gyarapításáért Ma­gyarország Kiváló Művésze díj­ban részesült Csáji Attila szepsi születésű festőművész. (k)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents