Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-14 / 61. szám

www.ujszo.com I 2018. március 14. KOZELET I 3 Meseznikov: Ez volt a Híd egyetlen esélye FINTAMÁRK Grigorij Meseznikov politikai elemző szerint a Hídra nőzve pusztító hatása lett volna, ha Bugárék megpróbálják inkább megtartani a kormányt. Fico pedig nagy valószínűsóggel marad a támadó stratégiánál, hiszen konfliktusos ember - ás valószínű, a Hídnak is kijut majd a támadásokból. Miért áldozta be az eddig érint­hetetlen Kalinákot Robert Fico? Ez egy olyan követelés volt a Híd részéről, amivel egyszerűen már nem lehetett vitatkozni. Ha ezt a kérdést nem oldották volna meg, a Híddal való koalíció folytatása tel­jesen kizárt lett volna - aztán végül megmutatkozott, hogy ez nem volt elég, csak az elkerülhetetlen mini­mum. Fico egyébként maga is úgy értékelte, hogy Kalinák helyzete tarthatatlan, főleg miután Vasil’ Spirko is előlépett, és belátta, hogy el kell engednie a minisztert. Mi lehet ezek után Kalinákkal? Szerintem visszatér a parlament­be, és képviselő lesz. A vizsgálat már tudomásom szerint elindult el­lene abban az ügyben, ami miatt Spirko feljelentette. Kalinák bizo­nyosan hosszú időn keresztül poli­tikai viták tárgya lesz, távozásával nem ér véget annak a vizsgálata, mi volt a szerepe abban, ami az elmúlt években történt. Jelenlétét még so­káig érezni fogjuk. Miért nem volt ön szerint elég a Hídnak Kalinák feje? Mert a történet folytatódott az­után is, hogy Bugár elment szabad­ságra. Fico sorosozni kezdett, tíz­ezrek mentek az utcára. Egyre nőtt a nyomás a Hídon. A döntés nem volt egyszerű, erősek voltak a koalició megtartását szorgalmazó hangok, de azok, akiknek köszönhetően végül úgy döntött a Híd, ahogy, sokkal jobban megértették a helyzet ko­molyságát, és azt, hogy ez a döntés volt jobb a hosszú távú stratégia szempontjából. A kormányban ma­radás fatálisán rombolhatná a Hidat - és bár valahol érthető, hogy a ré­giós politikusok inkább maradtak volna, ez az álláspont mégis politi­kai rövidlátásról tesz tanúbizonysá­got. Ám a Hidat az elmúlt két hét is komolyan megviselhette, és nem biztos, hogy egy előrehozott vá­lasztáson bekerülnének a parla­mentbe. A kormányban maradás sokkal nagyobb kárt okozott volna, a vá­lasztóik nagyobb része fordult vol­na el tőlük. Ráadásul fenyegetett, hogy szétszakad a párt. Ez a lehető­ség volt talán a legkevésbé proble­matikus az összes kínálkozó közül. « Az SNS eközben igyekezett mindenből kimaradni. Miért? Danko oda fordul, ahol nagyobb előnyöket lát. Nem zárom ki telje­sen, hogy végül nem fogják támo­gatni az előrehozott választásokat, és Ficóval maradnak. Ha ez így lesz, abban sok köszönet egyébként nem lesz számukra - tárcáik, melyekhez feltételezhetően üzleti érdekeik kö­tik őket, ugyan megmaradnának, de hosszú távon nem profitálnának a helyzetből. Am Danko nem szeret­ne „kint rekedni”, és ha úgy tűnik majd az SNS számára, hogy alakul az alkotmányos többség az előreho­Grigorij Meseznikov zott választásokra, akkor csatlakoz­ni fognak. Milyen mozgástere van az el­lenzéknek? Ok következetesen az előrehozott választások mellett érvelnek, de a lehetőségeik csak addig terjednek, ameddig a parlamenti számaik. Az­zal számolnak, hogy hétfőn sikerült bizalmatlanságot szavazni Ficónak - a parlamenti szavazással pedig tükröt tarthatnak az egész politikai osztály elé megmutatva, ki hol áll. Ha hétfőn nem bukik a kormány, Fi­co ezt úgy interpretálhatja, hogy még él irányába a bizalom, és nincs aka­dálya annak, hogy folytassa a kabi­(Felvétel: Norbert Grosz/Plus 7 dní) net. Azt azonban még nem tudjuk, mi történik majd a héten, mert sok min­den változhat ebben a helyzetben. Igor Matovié már az előreho­zott választásokról beszél, és a parlamenten kívüli pártokat, a KDH-t és az MKP-t is az OEaNO listájára hívja. Mire mehet ezzel? Kizárt dolog, hogy a KDH ebbe belemenjen, Matovic rosszul méri fel a helyzetet. A KDH-t hét száza­lék felett mérik, nincs értelme egy másik párt listájára menniük. Sze­rintem az MKP-val kapcsolatban is téved. Az, hogy a választások után együttműködne velük, nem rossz gondolat, de egy standard politikai párt biztosan nem megy egy ilyen amorf mozgalom jelöltlistájára. Az MKP hosszú távon 5 száza­lék alatt áll, és ha a Híd is kiesne a parlamentből, előfordulhat, hogy parlamenti képviselet nélkül ma­rad a magyar kisebbség. Meny­­hárték tudnak profitálni a Híd helyzetéből, vagy a közeledés el­­képzelhetőbb? Azt nem hiszem, hogy ez a hely­zet közös pártot eredményezne, hi­szen a Híd és az MKP viszonya na­gyon rossz. Pont a rossz viszonyok miatt jelenleg annak sincs túl nagy valószínűsége - bár nem kizárt, - hogy a választások előtt együttmű­ködnének valamilyen szinten. Pedig egy választási koalíció szinte bizo­nyosan 7 százalék fölé vinné őket, és csökkenne az elveszett szavazatok esélye. Ehhez azonban sok szemé­lyes akadályt kellene legyűrniük. Mit várhatunk Ficótól a közel­jövőben? El tud szakadni a soro­sozástól és az erre fogékony réteg mobilizálásától? Fico alkalmazkodni fog - ha a Smeren kívül mindenki az előreho­zott választások mellett szavazna, minden bizonnyal ők sem fognak kimaradni. Megpróbálhatja a soro­sozást is, de szerintem ez nem lesz túl produktív - a Smer preferenciái bizonyosan csökkenni fognak, és ha 20 százalék alá kerülnek, akkor be­látják, hogy taktikájuk nem haté­kony. Az viszont biztos, hogy tá­madni fognak - elsősorban az el­lenzéket, és ha a Híd távozik, nekik is kijuthat majd a pofonokból. Fico konfliktuskereső ember, és ha úgy dönt, hogy előrehozott választások­ba vezeti a Smert, ismét egy nagy populistát kapunk majd. Minden forgatókönyv a kormánykoalíció bukásához vezet ÖSSZEFOGLALÓ Egyre valószínűbb, hogy a jelenlegi kormányválság egyetlen megoldása az előrehozott parlamenti választások. Móg akkor is, ha a kormánykoalíció képviselőinek kijelentései alapján több lehetséges forgatókönyv is létezik a jelenlegi helyzet megoldására. Pozsony. Az egyik lehetséges, bár tán legkevésbé valószínű megoldás az lenne, ha a Smer belegyezne az előrehozott parlamenti választások­ba. A választási időszakot csak al­kotmánytörvény elfogadásával lehet lerövidíteni, ehhez viszont 90 sza­vazat szükséges. Ennyivel a koalíció és az ellenzék sem rendelkezik, ezért a törvény elfogadásához mindkét fél szavazatára szükség lenne. Ha a ko­alíció megegyezne az előrehozott választásokban és megszavaznák, akkor a kormány a jelenlegi össze­tételben kormányozna a választáso­kig. Az ellenzék segítségével vi­szont a Híd és az SNS még úgy is megszavazhatná az előrehozott vá­lasztásokat, hogy a Smer képviselői nem szavaznának. Ha nem gyűlne össze 90 szavazat az előrehozott választásokhoz, az ellenzék bojkottálhatná a parlamen­tet: ha az legalább három hónapig határozatképtelen, a köztársasági elnök feloszlatja, s új választásokat írnak ki. Elméletileg a Smer a Híd helyett Kotlebáékat is bevehetné a kormányba, egy ilyen kormányt azonban a hazai és a nemzetközi nyomás nagyon gyorsan ellehetetle­nítene, ráadásul hétfőn Kotlebáék is úgy nyilatkoztak, előrehozott vá­lasztást akarnak. Mennyi képviselő van? Akormánykoalíciónakjelenleg78 szavazata van. A Smer 49, az SNS 15 és a Híd 14 képviselőjével szokott rendszerint szavazni a Boris Kollár Sme rodina pártjából kilépett három képviselő és a volt siefes Alena Basistová is, velük együtt 82. A demokratikus ellenzéknek je­lenleg 55 szavazata van. Az SaS 19, az OEaNO 17 és a Sme rodina 8 kép­viselőjén kívül még 10 független képviselő szavazatát is ide sorolhat­juk. Marian Kotleba ESNS pártja 14 képviselővel rendelkezik, a frakció pedig az előrehozott parlamenti vá­lasztásokat támogatná. Biztos a kormány vágó? Ha a Híd valóban az Országos Ta­nácsa által elfogadott határozathoz fogja magát tartani, akkor a jelenlegi helyzetből csak egyetlen kiút vezet, ez pedig a kormánykoalíció végét jelenti. A hétfőn elfogadott határo­zat szerint, ha a koalíció nem egye­zik meg az előrehozott választások­ról, a Híd kilép a koalícióból. így le­hetőséget kapnának megegyezni az ellenzékkel (ám azt nem mondhatná senki, hogy a Híd buktatta meg a kormányt). A kormány azonban így is, úgy is bukik. 110 nap Bugár Béla azt szeremé, hogy az előrehozott választásokat a lehető legkorábbi időpontban tartsák meg; ez szeptemberben lenne megvaló­sítható. A választásokat legalább 110 nappal a kihirdetésük után lehet megtartani, tehát még ha villám­gyors megegyezés születik is, a leg­korábban nyár elején, júliusban voksolhatnánk. A nyári időpont vi­szont nem túl szerencsés a részvétel szempontjából, ezért valószínűbb az őszi időpont. Mi lehet móg? Ez attól is függ, a Smer bele­egyezik-e a választások kiírásába. Ha igen, a kormánykoalíció az új kormány megalakulásáig irányítja az országot - Bugár szerint ez esetben a Híd miniszterei is maradnak. Ha a Smerrel nem sikerül megegyezni és a Híd kilép, a voksolásig kisebbségi kormány íesz, amely minden egyes parlamenti döntéséhez külön keres­heti a támogatást. A további lehetséges verzió a hi­vatalnokkormány kinevezése. Ha Fico kormányának nem szavazná­nak bizalmat a parlamentben, de ugyanakkor nem sikerülne elég sza­vazatot találni az előrehozott válasz­tásokig, létrejöhetne egy hivatal­nokkormány, amelyet Andrej Kiska államfő nevezne ki. Ilyen esetben vi­szont nagy valószínűséggel a Smer is inkább az előrehozott választásokat támogatná. Ki nyerhet? A játszma jelenleg teljesen nyi­tottnak tűnik. Bár 2006 óta minden parlamenti választást a Smer nyert meg, az elmúlt két hét eseményei komolyan megtépázhatják a párt tá­mogatottságát. Ä jobboldal erősö­dését már a tavaly novemberi me­gyei választások is mutatták, nem kizárt tehát, hogy Richard Sulik és Igor Matovic jöhet ki megerősödve a voksolásból. Az is kérdéses, mit hoz az előre­hozott választás a Hídnak és az MKP-nak. A Híd elért ugyan ered­ményeket az elmúlt két évben, ám az elmúlt hetekben mutatott hezitáló magatartásával számos választót felháborított, és sokan még a 2016-os kormányalakítást sem bocsátották meg Bugáréknak, így nem kis túl­zással kijelenthetjük, hogy a Híd je­lenleg a túlélésért harcol. Az MKP eddig sosem tudott profitálni a Híd gyengüléséből, az utóbbi három parlamenti választáson egyszer sem tudták meglépni az ötszázalékos be­jutási küszöböt, így kérdéses, hogy egy esetleges előrehozott választás segíthetne-e a pártnak a parlamentbe való bejutáshoz, (dem, ú, SITA, tasr) A kihirdetés után legalább 110 nappal lehet megtartani az előrehozott vá­lasztásokat (Felvétel: Martin Domok/Plus jeden der*!)

Next

/
Thumbnails
Contents