Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-14 / 61. szám
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. március 14.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vásárlók többsége még mindig készpénzzel fizet A sokat reklámozott okostelefonos fizetést egyelőre a lakosság alig egy százaléka veszi igénybe (jASR/AP-feivétei) Itt a legjobb hazai kórházak toplistája Pozsony. A tavalyihoz hasonlóan idén is a besztercebányai és a kassai gyermekkórházat, valamint a rózsahegyi katonai kórházat tartják a páciensek a legjobb egyetemi kórházaknak az országban - derül ki a Dövera egészségbiztosító legújabb felméréséből. „A toplistát több mint 6300 olyan páciens véleménye alapján állítottuk össze, akiket tavaly a szlovákiai kórházakban kezeltek” - mondta Martin Kultan, a Dóvera vezérigazgatója. Az általános kórházak közül a pozsonyi Szent Mihály Kórház, a szakintézmények közül pedig a szintén pozsonyi Szent Erzsébet Onkológiai Intézet végzett az első helyen. Az egyéb kategóriában a dénesdi (Dunajská Luzná) TETIS Kft. által üzemeltetett gyermekrehabilitációs kórház az első. (SITA) Hiányos a diákok pénzügyi ismerete Pozsony. A hazai lakosság rendíthetetlen hitelfelvételi kedvét érzékelve riasztó dolgok derültek ki az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi tanácsadó csoport megbízásából a diákok körében készült felmérésből. A GfK ügynökség 500 középiskolást kérdezett ki az alapvető pénzügyi ismeretekből. A válaszokból kiviláglik, hogy a teljes hiteldíjmutató (szlovák rövidítése RPMN) fogalmával csak 18%-uk volt tisztában, a betéti és hitelkártya közötti különbséget minden második diák nem ismeri fel, a részletre történő fizetés 30%uk szerint nem hitelkonstrukció. Az infláció és a megtakarítások közötti kapcsolat 50%-uk számára nem világos, végezetül a 2. és a 3. nyugdíjpillért közel 40%-uk összekeveri. (só) Kétsebességes Európa júniustól Brüsszel. Az eredeti tervekkel ellentétben idén márciusban mégsem startol el a kétsebességes Európaprogram. A németek kérték a halasztást, arra hivatkozva, hogy túlságosan elhúzódtak a kormányalakítási tárgyalások, az új kormánynak így még nem volt ideje arra, hogy egy ilyen nagyjelentőségű tervet komolyan kidolgozzon. Az eurózóna 19 pénzügyminisztere ezért az e heti ülésén úgy döntött, hogy júniusra halasztja a startot. Az eurózóna államainak egyelőre a bankunióról kellene megállapodniuk. A kérdés az: ki garantálja a bankok fizetőképességét az eurózónában. Júniusra talán kialakul a közös francia-német terv az eurózóna reformjára, egyelőre azonban senki sem kíván áldozatot hozni a közös célok érdekében, az előnyökből viszont mindenki részesedni akar az Európai Unióban, az elemzők szerint így a júniusi indulás sincs kőbe vésve. Az eurózóna pénzügyminiszterei arról is döntöttek, hogy júniusban az állam- és kormányfőknek Görögország jövőjéről is határozniuk kell. A segélyprogram ugyanis augusztusban lejár. Görögországnak még 88 többé-kevésbé kínos törvényt kell lenyomnia a zúgolódó lakosság torkán. Elő kell teijesztenie egy reális növekedési tervet is, amely megfelel az eurózóna elvárásainak és a görögöknek. (jasr, hvg.hu) Pozsony. A pénzintézetek saját ügyfeleik körében elvégzett felmérései rendre azt az eredményt hozzák, hogy Szlovákiában rohamosan terjed a kártyás fizetés. Több elemző máris a készpénz végnapjairól beszél, a Stem/Mark piackutató ügynökség legújabb felmérése szerint azonban ettől még nagyon messze vagyunk. „Az üzletekben a lakosság 70 százaléka az esetek többségében még mindig készpénzzel fizet” — állítják a Stem/Mark elemzői, a piackutató társaság legfrissebb, pár héttel ezelőtt elvégzett reprezentatív felmérésére hivatkozva. Ok is elismerik ugyan, hogy a kártyával fizetők száma évről évre nő, a megkérdezetteknek azonban még mindig csak a 45 százaléka használja gyakrabban a kártyáját az üzletekben. A jelenleg sokat reklámozott okostelefonos fizetést a lakosságnak egyelőre alig egy százaléka veszi igénybe. „Ami ennél is meglepőbb, hogy az interneten keresztül megrendelt Tegnap megkezdte munkáját az élelmiszercsalás elleni küzdelemmel és az élelmiszerminőséggel foglalkozó uniós tudásközpont, amelyet az Európai Bizottság hozott létre a kettős élelmiszer-minőséggel kapcsolatos tavalyi vitára reagálva. Brüsszel/Pozsony. Az Európai Unió nyugati és keleti tagországaiban forgalmazott élelmiszerek különböző minőségére elsőként Szlovákia hívta fel a figyelmet. Ezt követően Magyarországon és Csehországban is számos, jól dokumentált vizsgálatot folytattak a nemzetközi forgalomban kapható élelmiszerek minőségével kapcsolatban. Az eredmény lesújtó volt: a Nyugaton azonos márkanév alatt foráruért is sokan készpénzzel fizetnek” - nyilatkozta Roman Müller, a Kopie Credit áruhitelező társaság elemzője. A megkérdezettek harmada szerint az így megrendelt termék árát havonta legalább egyszer a kiszállítást követően készpénzben téríti meg. Nagyjából az ötödük a galmazott termékek minősége különbözött az Európa keleti felébe szánt termékekétől. A gyártók ezt sokáig a fogadó országok speciális ízlésével, eltérő igényeivel magyarázták, mára azonban Brüsszel is elismeri a probléma súlyosságát. A brüsszeli testület tegnapi tájékoztatása szerint a most felállított tudásközpont létrehozását az élelmiszercsalás és az élelmiszerminőségi problémák miatti fogyasztói aggályok indokolták, és a bizottsági és azon kívüli szakértők hálózata lesz. Feladata, hogy az élelmiszercsalással és az élelmiszerminőségi kérdésekkel kapcsolatban naprakész ismeretekkel lássa el az uniós döntéshozókat és a tagállami hatóságokat. „A tudásközpont össze fogja hangolni a piacfelügyeleti tevészámlájáról utalja át a pénzt, és ugyanennyien fizetnek kártyával is. Müller is elismeri azonban, hogy látványos különbség van az idősebb és fiatalabb generációk között, ez utóbbiak ugyanis jóval többször veszik igénybe a modem technológiák adta lehetőségeket. (SITA, tasr, mi) kenységeket, egyebek mellett az uniós piacokon ugyanolyan csomagolásban és márkajelzéssel forgalmazott élelmiszerek összetételének és érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát. Riasztási és információs rendszerként fog működni élelmiszercsalás esetén” - nyilatkozta Véra Jourová fogyasztópolitikáért is felelős uniós biztos. Szerinte a tudásközpont összekapcsolja egymással a tagállamok és az uniós bizottság információs rendszereit, egyebek mellett az egyes élelmiszeripari termékek összetételét tartalmazó adatbázisokat. Feladatai közé fog tartozm továbbá, hogy hírleveleket, interaktív térképeket, adatbázisokat és rendszeres jelentéseket készítsen, és hogy ezeket az információkat közzétegye a lakosság számára ÍS. (TASR, SITA) Angol font 0,8865 Q Lengyel zloty 4,2119 K8 Cseh korona 25,471 H Magyar forint 311,91 Horvátkuna 7,4412 H Román lej 4,6619 Q Japán jen 132,31 H Svájci frank 1,1690 Kanadai dollár 1,5890 Q USA-dollár 1,2378 Q VÉTEL - ELADÁS Privatbank* 1,26-1,20 26,09-24,82 OTP Bank 1,29-1,18 26,57-24,33 325,54-298,10 Postabank 1,27-1,20 26,22-24,69 324,37-299,41 Szí. Takarékpénztár 1,28-1,19 26,09-24,69 325,98-297,91 Tatra banka 1,27-1,19 26,27-24,64 324,74-298,86 ÖSOB 1,26-1,20 26,11-24,81 . .- . . Általános Hitelbank 1,27-1,19 26,22-24,67 325,97-297,89 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Tudásközponttal válaszol az Európai Bizottság az élelmiszerbotrányra Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: Előkészületek a veteményesben Ébredő gyümölcsöskert Kiscsibék, ha bújnak a tojásból A macskák és a toxoplazmózis Szobrok, díszek a kertben • Húsvét az udvaron Milyen virágtartót válasszunk? Március 15-én keresse kedvenc napilapjával egvütt az úisá&rárusoknál!
