Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-12 / 59. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2018. MÁRCIUS 12. GYÓGYHÍREK 11 Mindössze egy csepp nyál kell ahhoz, hogy bekerüljön a csontvelődonorok nemzeti regiszterébe Jó lélek kerestetik A tízéves Gabkónak nincs testvére. Jól tanul, mindenre kíváncsi, sok barátja van. Tavaly piros pöttyök jelentek meg a bőrén. Szülei azt gon­dolták, hogy allergia, de azért elvitték az orvoshoz. A vértesztek azt mutatták, hogy alacsony a vérlemezszintje. Az azt követő kivizsgálások súlyos vérbetegségre derítettek fényt, amit a csontvelő betegsége okozott. Nemcsak kevés vérlemez képződött, hanem fehér- és vörös vérsejt is. H etekig kórházban volt, ahol a csontve­lő serkentésére szol­gáló kezelést kapott. Ez a terápia sajnos nem mindig garantálja a súlyos be­tegségek gyógyításának sikerét. Az orvosok döntöttek; Gabko szüleit felkészítették a vérképző sejtek átül­tetésére, amivel a vérképzést próbál­ták megújítani. Ehhez azonban megfelelő donort kell találni. Aki­nek vannak testvérei, az a legjobb, ha közöttük keresnek és találnak donort. A többi betegnek - így Mi az igazság ízületi gyulladást kapunk, ha ropogtatjuk ujjainkat? Az agy hete A memóriazavarok demenciára utalhatnak Ma kezdődik és március 18-ig tart az agy hete. A cél az, hogy a széles közvélemény minél többet tudjon meg a kognitív egészségről és a szellemi leépülés megelőzéséről. Az Alzhei­­mer-kórra összpontosító projekt keretében megrendezésre ke­rülő előadásoknak is ez lesz a fő témája. „Annak ellenére, hogy viszonylag elterjedt betegségről van szó, az agy működé­sét még mindig sok mítosz övezi, s ezeket szeretnénk eloszlat­ni” - mondta Mária Cunderlíková, a Szlovák Alzheimer Tár­saság alelnöke. „Sok beteg egyáltalán nincs vagy helytelenül van diagnosztizálva. Ezért nagyon fontos, hogy az emberek felismerjék a leépülés első tüneteit és mielőbb orvoshoz for­duljanak” - egészítette ki dr. Michal Minár neurológus. Az ujjropogtatás hangját ke­vesen tudják elviselni, de ebben ez az egyetlen, az egészség szempontjából problémás dolog. A ropogó hangot ugyanis nem az okozza, hogy csontjaink vagy ízületeink egymáshoz dörgölődnek, hanem az ízü­leti folyadékban kialakuló gázbuborék kipukkanásának köszönhető mindez. A tanul­mányok szerint az ízületi gyulladásnak ehhez semmi köze nincs. (hazipatika) Gabko szüleinek is - a transzplantá­ciós központhoz kell kellett fordul­nia. Végül a nemzetközi regiszter­ben találtak számára megfelelő do­nort. Túl van az átültetésen, jelenleg lábadozik, és folytatódik a kezelése. A vérképző sejtek beültetése össze­­hasonlíthatadanul bonyolultabb beavatkozás, mint az egyszerű vér­adás. A donor és a beteg DNS- ének 10 pontban meg kell egyeznie ahhoz, hogy a beteg immunrend­szere befogadja az idegen vérképző sejteket. Sajnos ezzel lényegesen csökken a valószínűsége annak, hogy megfelelő donort találjanak. Ez az esetek mindössze 1 százaléká­ban sikerül. Sokan azt hiszik, hegy ők ilyen helyzetbe nem kerülhetnek, mert fi­atalok, egészséges életmódot folytat­nak, sportolnak stb. A daganatos betegek száma azonban folyamato­san nő, és ez az alattomos betegség bárkinél megjelenhet korra, lak­helyre, műveltségre, életmódra, anyagi vagy szociális helyzetre való tekintet nélkül. A transzplantációs központ felhív­ja a 18-45 éves emberek figyelmét, hogy jelentkezzenek a csontvelő­donorok nemzeti regiszterébe. Eh­hez mindössze egy csepp nyálat kell küldeniük, aminek elemzésé­ből fontos információkat tudnak meg a szakemberek arról, hogy ki­nek adhatnak vérképző sejteket át­ültetésre. Úgy is mondhatnánk, hogy egy csepp nyál reményt jelent a megfelelő donor megtalálására. Lehet, hogy éppen ön lesz az, aki­nek vérképző sejtjei életet ment­hetnek, és visszaadhatják a hema­tológiai vagy daganatos beteg egészségét. Ne féljen, hiszen csak nyálmintát kell küldeni, ami valaki számára valóban életmentő infor­mációkat tartalmaz a megfelelő donor megtalálására. (kovács) A demencia vagy öregkori elbu­­tulás kezdeti stádiumában gyak­ran jelentkeznek memóriazava­rok. Például a páciensnek hirte­len nem jut eszébe egy ismerős neve, akivel az utcán sétálva ta­lálkozik, vagy elfelejti, hogy a boltba indult, vagy az üzletből a bolti bevásárlókosárral távozik. Ha túl sokszor kihagy a memó­ria, az komoly figyelmeztetés­nek vehető, és ha ilyenkor idő­ben orvoshoz fordul, akkor megkezdhető a megfelelő terá­pia. 50 éves kor előtt az Alzhei­­mer-kór szinte sosem fordul elő, 50 és 65 éves kor között is nagyon ritkán, 65 éves kor fö­lött viszont minden öt évben kétszeresére nő a kockázat. Aki tehát a 65. évet betöltötte, és azt veszi észre magán, hogy egyre feledékenyebb, forduljon szakemberhez, és végeztesse el a standardizált memóriatesztet. Fontos információkat szerez­hetnek az érdeklődők a demenciáról az ezen a héten Pozsonyban, Kassán és Beszter­cebányán zajló előadásokon. A világon csaknem 47 millió em­ber él a demencia különféle formáival. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) előrejelzé­se szerint számuk húszévenként megkétszereződik. (ki) A KIS BETEGEKRŐL ORR-FÜL-GÉGÉSZ, FONIÁTER, LOGOPÉDUS ÉS AUDIOMETRIÁS NŐVÉR GONDOSKODIK, VAGYIS A LEGMODERNEBB KEZELÉST EGY HELYEN KAPJÁK MEG A hallássérült gyerekek egyedülálló központja nyílt meg Pozsonyban Eddig külföldre kellett utazniuk azoknak, akiknek gyermeke hallássérült volt. A Gyermekbetegségek Nemzeti Intézetében az elmúlt napokban olyan központ nyílt, ahol egy fedél alatt ma­gas szintű ellátásban részesülnek ezek a gyerekek. „Ha a gyermek nem jól hall, be­szélni sem fog tudni jól, és lehet, hogy süketnéma lesz. Arra töre­kedtünk, hogy visszaadjuk a gye­rekek hallását, és biztosítsuk szá­mukra a teljes értékű élet lehető­ségét. Célunkat elértük: új köz­pontunk és az orvosi ismeretek jelenlegi szintje kitűnő feltételek megteremtését tette lehetővé a kezelésre és a teljes ellátására Szlovákia minden halláskoroso­dott gyermeke számára” — emel­te ki dr. Ladislav Kuzela, az inté­zet igazgatója. „Egy gyerek rendszerint akkor vá­lik süketnémává, ha születésétől kezdve nem hall, vagy még az­előtt vesztette el hallását, hogy megtanult volna beszélni, és nem rehabilitálták ezt az érzékszervét. A beszéd a fül külső ingerlésével fejlődik ki. Amikor a gyerek hal­lani kezd, beszélni is megtanul. Ennek az a feltétele, hogy ha hal­láskárosult, hároméves korig re­habilitálni kell a hallását, ami szakember segítsége nélkül nem lehetséges” — mondta dr. Irina Sebővá, az intézet ful-orr-gége osztályának főorvosa. A halló­szerv az élet első éve után fejlődik ki, és megfelelő fejlettségi foka a beszéd kialakulásának alapfeltéte­le. A különféle halláskárosodáso­kat következetesen és gyorsan fel kell tárni és kompenzálni, így az esetek nagy részében el lehet ke­rülni a tartós károsodást. Ismeretes, hogy 1000 újszülött közül körülbelül hat születik hal­láskárosodással, ebből egy eset sú­lyos. Ezért is olyan fontos az új­szülöttek általános hallásellenőrzé­se, amit már egész Szlovákiában végeznek. „Az élet első hetében minden újszülött átesik ezen a vizsgálaton. Ha felmerül a hallás­zavar gyanúja, egy hónapon belül ORL kivizsgálásra kell vinni a ba­bát. Ha a gyanú továbbra is fenn­áll, újabb kivizsgálások szüksége­sek. Hat hónapos koráig el kell végezni a teljes diagnosztikát és meghatározni a kezelés módját” - hangsúlyozta a főorvos asszony. A hallászavar korrigálása alapos és rendszeres munkát igényel. „Ezért hoztuk létre a halláskárosodott gyerekek országos regiszterét, amely minden érintett gyerek ada­tait fogja tartalmazni. Az európai ajánlásoknak megfelelően végez­zük a diagnosztizálást és alkalmaz­zuk a konzervatív és a sebészi gyógymódokat” - tette hozzá dr. Irina Sebővá. Az új központban a kis betegek­ről orr-fiil-gégész, foniáter, logo­pédus és audiometriás nővér gon­doskodik, vagyis a legmodernebb kezelést egy helyen kapják meg. Szlovákiában csak náluk van 9 reproduktorral felszerelt vizuális audiometria (VRA), amelynek vizsgálati eredményeit a számító­gép azonnal kiértékeli és megmu­tatja. A hat hónapostól a kétéves korú gyerekek kivizsgálására al­kalmas. „Pontosan tudnunk kell, milyen a gyerek hallása, hogy a megfelelő segédeszközt tudjuk neki ajánlani. Erre szolgál a vizu­ális audiometria - mondta a fő­orvos, majd hozzátette: - A hal­lókészüléket is e kivizsgálás alap­ján állítjuk be, hiszen a kisgyerek nem tudja megmondani, milyen zörej vagy más körülmény zavar­ja. Nem lenne jó, ha korunk nagyszerű lehetőségeit nem hasz­nálnánk ki, s akárcsak egyetlen hallássérült gyerek is rehabilitáció nélkül maradna.” (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents