Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-12 / 59. szám

www.ujszo.com | 2018. március 12. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Eltűntek az idénymunkások a mezőgazdaságból Az agrárönkormányzatok szerint az idénymunkásokat anyagilag jobban kel­lene ösztönözni, hogy több pénzt vihessenek haza (TASR-feivétei) Vonzzuk a beruházókat Pozsony. A szlovákiai termő­földeken és a gyümölcsösök­ben egyre több a külföldi alkalmazott, az ágazatban azonban még így is hiányzik a munkaerő. Az agrárönkor­mányzatok az idénymunkával kapcsolatos szabályok módo­sításában látják a megoldást, a munkaügyi tárca szerint azonban erre nincs szükség. „A munkaerőhiány ma már nem csupán a növénytermesztésben ag­gasztó mértékű, sok fejtörést okoz az állattenyésztőknek is. Ha nem sikerül mihamarabb megoldani a problémát, az egész ágazat megérzi a munkaerő hiányát” - nyilatkozta Jana Holéciová, a Szlovák Mező­­gazdasági és Élelmiszeripari Ka­mara (SPPK) szóvivője. Veszélyben a termés A munkaerőhiányra már huza­mosabb ideje figyelmeztet a Szlo­vákiai Gyümölcstermesztők Szö­vetsége is. A szövetség elnöke, Ma­rián Varga szerint a tavalyi kemény tavaszi fagyok ellenére volt mit begyűjteni, de épp a hiányzó mun­kások miatt a termés 20 százaléka csak későn került a raktárakba, emi­att pedig romlott a gyümölcs, főként az alma minősége. „Egyszerűen nem tudtuk betartani az almaszüret leg­megfelelőbb időpontját. Emiatt gyengébbek lettek a minőségi mu­tatók, ami a gazdák bevételein is meglátszott” - mondta Varga. Holéciová az idénymunkával kap­csolatos szabályok módosításában látja a megoldást. A mezőgazdasági termelők képviselői már tavaly tár­gyaltak a munkaügyi tárcával az idénymunka intézményének a létre­hozásáról, amit akkor Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter is helyeselt. A gyümölcstermesztők ősszel felvázolták az idénymunkára vonatkozó elképzeléseiket, minded­dig azonban nem kaptak konkrét visszajelzéseket a munkaügyi tárcá­tól. Ez utóbbi azzal reagált a felvetett kérdésre, hogy a mezőgazdasági ter­melőknek a Munkatörvénykönyvből eredően több lehetőségük is adódik a foglalkoztatottsággal kapcsolatos problémák megoldására. Ezek közül a munkaügyi tárca egyebek mellett kiemeli a vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzést, továbbá a pi­henőidő lerövidítését a halaszthatat­lan munkavégzéseknél. Elégedetlen gazdák A minisztérium reakciója nem kis felháborodást váltott ki az agrárter­melők körében. Mind a gyümölcs­­termesztők, mind pedig az SPPK úgy vélekednek, hogy a jelenleg érvény­ben levő foglalkoztatási rendszer nem kielégítő, és egyértelműen mó­dosítást igényel. Az idénymunkákat végzőket anyagilag jobban kellene ösztönözni, hogy több pénzt vihes­senek haza az elvégzett munkáért. Marián Varga szerint, ha Szlováki­ában is bevezetnék az idénymunka intézményét, mint ahogyan az Nyugat-Európában működik, az ágazatban dolgozók többet keres­hetnének. „Nálunk is szinte ugyan­akkora az egy alkalmazottra jutó bérköltség, mint például Belgium­ban, Németországban vagy Hollan­diában, tehát megközelítőleg 8 euró egy órára. Csakhogy amíg a jelzett országokban ebből a 8 euróból 6 jut a munkásnak, addig nálunk nem egész3 euró”-állítja Varga. Hajthatatlan szaktárca Az idénymunka intézményén be­lül hetente legfeljebb 50 munkaórára lenne szükség, éves viszonylatban pedig 1600 órára, az év nyolc hó­napjában. „Lényeges, hogy az idénymunka intézménye kizárólag azon munkák végzésére vonatkozna, amelyek az időjárástól függnek, vagyis a mezőgazdasági munkákra. Nem részesülhetnének előnyben ezen intézmény által például azok, akik az autóiparban dolgoznak” - fi­gyelmeztet Holéciová. Az agrárön­kormányzatok javaslatai ellenére a munkaügyi tárca nem tervez módo­sításokat a jelenleg hatályban levő jogi előírásokban. A szaktárca saj­tóosztálya jelezte, hogy a mezőgaz­dasági vállalatok ismételten alkal­mazhatnak munkásokat épp azon időszakokban, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. Például alkalma­zásban lehetnek két-három hónapon át, majd újfent lehet számolni velük, az egész év folyamán - legfeljebb 8 hónapon keresztül - 1400 munka­órával. (sb) Pozsony. Régiónk országai a vi­lág tíz legvonzóbb beruházási cél­pontja közé tartoznak az iparválla­latok körében - derül ki a Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan tanácsadó cég felméréséből. A vi­lág legvonzóbb befektetési cél­pontjait tartalmazó toplistán idén42 ország található. Az első helyre ez­úttal Kína küzdötte fel magát, a sor­ban Litvánia, Malajzia, Tajvan, Kanada és az Egyesült Államok következik. Ferdinand Hlobil, a Cushman & Wakefield ipari ingat­lanokat bérbe adó csoportjának a régiós vezetője szerint Litvánia rendkívül jó helyezése a kiváló vál­lalkozói környezet mellett annak is köszönhető, hogy a munkaerőre fordított költségek 14%-kal ala­csonyabbak, mint például Len-Rákkeltő méreg a mazsolában Pozsony. Veszélyes rákkeltő anyagot talált a szlovák élelmi­szerfelügyelet a Coop Jednota üz­letlánc által forgalmazott üzbég mazsolában. Egy rutinellenőrzés során két mintában (Coop Jednota Tradicná kvalita, Hrozienka, 150g, minőség-megőrzési ideje: 2018. augusztus 31., gyártó: KRUP Kft., származási hely: Üzbegisztán) is a megengedettnél magasabb ochra­gyelországban, és 30%-kal alacso­nyabbak a Szlovákiában mértnél. Szlovákia tavaly még nem szere­pelt a listán, idén azonban rögtön a 9. helyre ugrott előre, ami Hlobil szerint elsősorban annak köszön­hető, hogy az ország közel van a nyugat-európai piacokhoz, és ezekhez képest alacsonyabbak a bérköltségek. Szlovákiát azonban Magyarország és Csehország is le­körözi, az előbbi a 7., az utóbbi a 8. legvonzóbb beruházási célpont. ,,A visegrádi országok az elmúlt idő­szakban jelentős összegeket fektet­tek az infrastruktúra fejlesztésére, miközben továbbra is alacsonyak a bérköltségeik, aminek köszönhe­tően a világ egyik legvonzóbb be­ruházási célpontjának számítanak” - mondta Hlobil. (TASR, mi) toxin A értéket mértek. A gyanús mazsolát már levették a Jednota polcairól, aki pedig ilyet vásárolt, az visszaviheti az üzletbe, és visszakapja a teljes vételárat. Az ochratoxin erősen toxikus anyag: fő támadási pontja a vese, azonban a májat, az idegrendszert és az im­munrendszert is károsítja. Állatkí­sérletek bizonyították, hogy rák­keltő anyag. Megbetegedéstől csak akkor kell tartani, ha valaki hosszú időn keresztül fogyaszt határérté­ket meghaladó ochratoxin tartalmú élelmiszereket. (mi, SITA) Angol font 0,8889 EB Lengyel zloty 4,2018 W Cseh korona 25,454 EB Magyar forint 311,93 Horvátkuna 7,4355 Q Román lej 4,6570 Japán jen 131,31 Svájci frank 1,1695 Kanadai dollár 1,5848 Q USA-dollár 1,2291 Privatbank« 1,27-1,21 26,06-24,79 OTP Bank 1,29-1,18 26,54-24,31 325,78-298,32 Poatabank 1,27-1,20 26,19-24,66 324,45-299,49 Szf. Takarékpénztár 1,28-1,19 26,11-24,66 325,96-297,88 Tatra banka 1,28-1,20 26,24-24,61 324,89-298,99 ÍSOB 1,27-1,20 26,07-24,78 Általáno« Hitelbank 1,27-1,19 26,20-24,68 325,54-297,50 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA DPI 80079

Next

/
Thumbnails
Contents