Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-07 / 55. szám
8 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. március 7. | www.ujszo.com Újra Budapesten őrzik Magyarország aranyát Budapest. Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka. A hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre. A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár értékű jegybanki aranytartalék hazaviteléről teljes egyetértésben döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése. A jegybankelnök, Matolcsy György úgy gondolja: az aranytartalék országon belüli birtoklása tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat. Ez jelentős elmozdulás 20 lóhoz képest, amikor az MNB aranytartaléka a nullára apadt. Akkor a HVG-nek a jegybank pénzügyeinek ismerői úgy kommentálták mindezt: akár van belőle, akár nincs, az aranynak már nem lehet megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítani. Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja. (TASR-felvétel) Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek. Az arany manapság ugyanis már nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír. (MTI, hvg.hu) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Vergődik a hazai idegenforgalom Pozsony. Bár nő a forgalom, emelkedik a vendégéjszakák száma, az idegenforgalom éves forgalma az utóbbi években rendre átlépte az 5 milliárd eurót, az ágazat mégis több sebből vérzik és folyamatosan veszít a versenyképességéből - derült ki a Szlovák Idegenforgalmi Szövetség (ZCRSR) tegnapi tájékoztatójából. A mintegy 160 ezer főt foglalkoztató turisztikai ágazat nem tud profitálni az utóbbi évek fellendüléséből, és elmarad a szomszédos országok lendületétől. Stanislav Mackó, az ágazati szövetség alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a májustól emelkedő éjszakai bérpótlékok alaposan megdrágítják a szállodák hétvégi üzemeltetését. Ez főleg a hazai idegenforgalmat érinti negatívan, hiszen a szlovákiai kirándulók többsége hétvégén veszi igénybe a szállodákat - márpedig a hazai vendégek adják a teljes turisztikai forgalom 60 százalékát. A szálláshelyek működtetői számára már napjainkban is az összforgalom 40%-át érik el a bérköltségek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az Európai Unión belül - Szlovákiát is beleértve - csak három olyan állam van, ahol az idegenforgalmat terhelő áfa nem alacsonyabb a szokványos adókulcsnál. (shz) Időn felgyorsul az árak növekedése Pozsony. A tavalyi 3,4 százalékos bővülést követően a jegybank által megkérdezett pénzügyi elemzők szerint idén 3,9 százalékkal nőhet a szlovák gazdaság. A dinamikus növekedés a foglalkoztatottságra és a bérekre is rányomja a bélyegét. Az alkalmazottak száma az elkövetkező hónapokban 1,6 százalékkal bővülhet, míg a fizetések csaknem 5 százalékkal nőnek. A foglalkoztatottság növekedésének köszönhetően a tavalyi 8 százalékról idén 7,3 százalékra csökkenhet az állástalanok aránya is. Ezzel párhuzamosan azonban egyre gyorsabban nőnek majd az árak: míg tavaly 1,4 százalékos drágulást mértek, idén ez már elérheti a 2,1 százalékot. (SUA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8916 CT Lengyel zloty 4,1815 CT Cseh korona 25,380 CT Magyar forint 313,11 Horvát kuna 7,4275 IBI Román lej 4,6598 Japán jen 131,84 Svájci frank 1,1626 Kanadai dollár 1,5993 CT USA-dollár 1,2411 VÉTEL - ELADAS Privatbank* 1,26-1,20 26,04-24,77 OTP Bank 1,29-1,18 26,52-24,28 327,79-300,16 Poatabank 1,27-1,20 26,17-24,65 326,53-301,42 Szl.Takai*kp*nrtér 1,28-1,19 26,09-24,64 328,17-299,90 Tatra banka 1,27-1,19 26,22-24,59 327,04-300,98 CSOB 1,26-1,20 26,06-24,76 Általános Hitelbank 1,27-1,19 26,16-24,64 327,90-299,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Tovább szigorodnak a hiteligénylés feltételei A jegybank azt tervezi, hogy a jövőben a hiteligénylő bevételeitől teszi függővé az igényelhető összeg felső határát (TASR-felvétel) Pozsony. Akik nagyobb összegű jelzáloghiteit szeretnének igényelni, azoknak ezt nem éri meg sokéig halogatni. A jegybank szerint egyre aggasztóbb méreteket ölt a hitelfelvétel, ezért újabb szigorításokat tervez, amelyek akér mér júliustól életbe léphetnek. Az idei év elejétől már több szigorítás is életbe lépett a hitelfelvétellel kapcsolatban. A pénzintézetek kötelesek figyelembe venni azt, hogy a hiteligénylőnek az előző fél évben mekkora bevételei voltak, és azt is, hogy a törlesztőrészlet kifizetését követően mekkora összeg marad a számláján. Úgy tűnik azonban, hogy az eddigi szigorítások nem hozták meg a gyümölcsüket. „Csak idén januárban 13 százalékkal nőtt a hitelfelvétel az egy évvel korábbihoz képest” — nyilatkozta Maros Ovcarik, a Financny kompas pénzügyi portál ügyvezető igazgatója, aki szerint a hitelek iránti hatalmas érdeklődés a továbbra is rendkívül alacsony kamatszintnek köszönhető. Hogy megállítsa a lakosság veszélyes eladósodását, a jegybank újabb szigorításokat tervez, amelyek akár már idén életbe léphetnek. A jegybank azt tervezi, hogy a jövőben a hiteligénylő bevételeitől tenne függővé az igényelhető összeg felső határát. „Az új szabályok szerint a hiteligénylő által felvett összeg nem haladhatná meg éves nettó bevételeinek a nyolcszorosát. Aki például havi nettó 700 eurót keres, az legfeljebb 67 200 eurós hitelt vehetne fel, miközben teljes eladósodottságról beszélünk, vagyis figyelembe veszik a korábban felvett hiteleket is” - nyilatkozta Jana Kovácová, a jegybank kommunikációs osztályának a vezetője. Szerinte ezzel azt szeretnék megelőzni, hogy a kamatszint esetleges növekedése esetén tömegesen dőljenek be a hitelek. „A tervezett intézkedések leginkább a fiatal családokat érinthetik, ezeknek ugyanis kisebbek a bevételeik és a megtakarításaik is. Hatványozottan érvényes ez azokra a családokra, amelyek a nagyobb városokban szeretnének lakáshoz jutni, hiszen ott eleve drágábbak az ingatlanok” - vallja Ovcarik. Nehezebben jutnak majd újabb kölcsönhöz azok is, akik korábban már nagyobb összegű hitelt vettek fel, és mégnem fizették vissza. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatban a jegybank egyelőre csak az előzetes információkat tette közzé, a részleteken még dolgoznak. Ezekről akkor nyújtanak bővebb tájékoztatást, amikor tárcaközi egyeztetésre bocsátják őket. Ha a tervezetre a parlament is rábólint, a szigorítások leghamarabb júliustól léphetnek életbe. (tasr, sita, mi) Az alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak a szlovákiai gazdák A szlovákiai agrárcégek vezetőinek a többsége idén a bevételek növekedésiével számol, a legnagyobb gondot azonban továbbra is az okozza számukra, hogy míg a termelési költségek állandóan nőnek, az értékesítési árak rendkívül alacsonyak. Pozsony. Az agrárvállalatok vezetői úgy vélik, hogy idén 2,3, jövőre pedig 2,7%-kal nőhetnek a bevételeik. A CEEC Research elemző társaság felmérése szerint eredményesebbek lehetnek a növénytermesztéssel foglalkozók, az ő esetükben idén 3,2%-os növekedésre lehet számítani, míg az állattenyésztés 1,3%-os növekedést hozhat. A vállalatvezetők szerint a szlovákiai agrárcégek termékeik 73%-át értékesítik a hazai piacon. Tíz megkérdezett vállalatvezető közül azonban kilenc úgy véli, hogy nagyon kevés a szlovákiai élelmiszer az üzletekben. A mezőgazdasági termelők legnagyobb problémája továbbra is az, hogy míg a termelési költségek állandóan nőnek, az értékesítési árak nagyon alacsonyak. Zdenek Cemay szenei magángazda szerint például az élelmiszeripari búza tonnájának az értékesítési ára 110-120 euró, ami azonos az 1995-ös árakkal. „Akkor viszont 70%-kal voltak alacsonyabbak a termelési költségek. Hasonló a helyzet a cukorrépa esetében is. Tizenkét évvel ezelőtt a dunaszerdahelyi cukorgyárban 45-46 eurót fizettek tonnájáért, ma meg 24-25 euróba kerül”-mondta Cemay. (sb) Nőttek a regionális különbségek A Szlovákia 2004-es uniós csatlakozása éta eltelt időszakban az összes szlovákiai régié gazdasági teljesítménye javult, a regionális különbségeket azonban nem sikerült felszámolni. Épp ellenkezőleg, az elmúlt években ezek még nőttek is. Pozsony. Szlovákia uniós csatlakozása óta az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) minden szlovákiai régióban emelkedett. „Ez nem történt minden régióban egyformán, így a regionális különbségek megmaradtak, sőt nőttek is. Főleg a Pozsony megye és Kelet-Szlovákia közötti különbség nőtt 2004 óta” - nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, a bank legújabb felmérésére hivatkozva. Eszerint az uniós csatlakozás idején Pozsony megyében 3,1-szer volt nagyobb a GDP Kelet- Szlovákiához képest, viszont 20lóban ez a különbség 3,5-szörösre nőtt. Pozsony azonban uniós összehasonlításban is kiemelkedő helyen található. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint az Európai Unió régiói közül Szlovákia fővárosa a 2016-os adatok alapján a 6. helyen található, az egy lakosra jutó GDP itt az uniós átlag 184%-át teszi ki. Pozsony ezzel Prágát is megelőzte. Szlovákia többi régiója azonban ennél rosszabb eredményt ért el. „Pozsonyon kívül az összes többi szlovákiai régió az EU-s átlag alatt volt, és Nyugat-Szlovákián kívül egyik régió sem javított a helyzetén 2015 -höz képest” - magyarázta Muchová. A legrosszabb eredményt Kelet-Szlovákia érte el, ahol az egy főre jutó GDP az EU-s átlagnak csupán 53 %-a volt. „A regionális különbségek az Európai Unióban 2016-ban is látványosak voltak, akárcsak az előző években” - állapította meg Muchová. Míg a bolgár Szeverozapaden (Északnyugat) régióban az uniós átlag 29%-át mérték, addig London központjában az egy főre jutó GDP 611%-ra nőtt az EÜ-s átlaghoz képest. „A legszegényebb és a leggazdagabb régiók közötti különbség 2016-ban még hangsúlyosabbá vált” - tette hozzá Muchová, hozzátéve azonban, hogy az egy főre jutó GDP a gazdasági termelésről szól, és nem sokat árul el a régiók vagy az ország háztartásainak bevételeiről. (TASR, mi)
