Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-03 / 28. szám
EB: a szlovákiai munkásnak is osztrák pótlék jár Budapest/Pozsony. Nem engedi az Európai Bizottság, hogy Ausztria különbséget tegyen az országban dolgozó külföldi és hazai munkavállalók között a családtámogatások kérdésében, jelentette ki Maryanne Thyssen uniós biztos. Az Európai Bizottság szociális és munkaügyért felelős tagja szerint az ilyen megkülönböztetés elfogadhatatlan. Az osztrák kormánypártok az elmúlt hetekben tárgyaltak arról, hogy alacsonyabb családi pótlékot azoknak a családoknak, ahol a szülő vagy a szülők ugyan Ausztriában dolgoznak, és ott fizetnek járulékokat, de a gyerekeik otthon élnek. A javaslat sok ezer szlovákiai munkavállalót is érintene, hiszen sokan ingáznak a szomszédos országba, miközben gyerekeik itthon élnek. Az osztrák családi pótlék havonta gyerekekként 112-162 euró, vagyis a szlovákiai sokszorosa. Az Európai Bizottság azonban csak azt követően léphet majd — kötelezettségszegési eljárás keretében, ha az osztrák kormány már életbe léptette az intézkedést, vagyis az is elképzelhető, hogy egy ideig nem jár majd teljes összegeben az osztrák családi pótlék a szlovákiai munkavállalóknak. (hvg.hu, Ipj) 2 I___________________ RÖVIDEN Kérdés, bíróság elé kerül-e Baéternák Pozsony. Lezárult a nyomozás az adócsalás gyanújába keveredett Ladislav Bastemák ügyében. Egyelőre azonban nem világos, hogy bíróság elé állítják-e Bastemákot, vagy hatékony megbánást tanúsíthat, és 2 millió euró befizetésével megússza az ügyet. Erről rövidesen az ügyész dönt. Bastemák 16 millió eurót igényelt vissza az államtól olyan lakások eladásáért, melyeket jóval áron alul vásárolt meg. Dániel Lipsic volt belügyminiszter korábban arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében adóvisszaigénylési ügyeknél nem lehet hatékony megbánást tanúsítani. (aktuality.sk, ie) A rektorok a diákok mellé állnak Kassa. A kassai egyetemek rektorai támogatják az egyetemisták azon követelését, mely szerint továbbra is 50 millió eurót követelnek a kormánytól a kollégiumok felúj ítására. A kormány a napokban jelentette be, hogy a pozsonyi kollégiumok hőszigetelésére 20 millió eurót különít el. Robert Fico második kormánya korábban 50 milliót ígért a diákoknak. A rektorok kij elentették, ők is részt vállalnak a nyomásgyakorlásban, mert az 50 millió eurót a szükséges minimumnak tekintik. A diákok abban bíznak, hogy a rektorok támogatásával célt érnek, ellenkező estben a sztrájk lehetőségét sem zárták ki. (SITA, ie) KOZELET 2018. február 3.1 www.ujszo.com Az unió is látja a kettős minőséget DEMECS PÉTER Pozsony. Nagy valószínűséggel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé sorolja az Európai Bizottság az ugyanolyan csomagolásban árult termékek eltérő minőségét. A kettős minőségű termékeket gyártókat ugyanakkor komoly bírságok fenyegetnék, ugyanis a bizottság lehetőséget adna a fogyasztóknak, hogy tömegesen vádat emeljenek. Véra Jourová fogyasztóvédelmi uniós biztos tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a bizottság saját tesztelése igazolta a visegrádi országok korábbi vizsgálatának eredményeit, melyek szerint az Európai Unió nyugati és keleti tagállamaiban eltérő minőségűek ugyanazok a termékek. Jourová szerint kiderült, hogy a nyugaton árusított hústermékekben több a hús, a joghurtokban pedig több a gyümölcs, keletre gyakran rosszabb minőségű élelmiszert szállítanak, bár a termékek megnevezése egyezik. Készül az uniós vizsgálat A biztos abszurdnak nevezte a gyártók azon állítását, hogy a termékek minőségét azért módosítják, mert a keleti tagállamokban más ízekhez szoktak a vásárlók. „A jövőben egy gyártó, például a Coca- Cola csak abban az esetben árulhat majd eltérő minőségű üdítőt egy országban, ha igazolja, hogy reprezentatív és részletes felmérést végzett arról, milyen ízeket részesítenek előnyben az adott országban a fogyasztók” - mondta Jourová. A szlovákiai tesztelés a képen látható halrudacskáknál is igazolta az eltérő minőséget (Matej Jankoviö/Plus jeden defí) A kettős élelmiszer-minőség ellen folytatott harcban a bizottság szerint az lesz a leghatékonyabb fegyver, hogy engedélyezik, hogy a fogyasz„Komolyan gondolom, hogy kiirtjuk a kettős élelmiszer-minőséget a közös európai piacról." Véra Jourová uniós biztos tők tömegesen nyújtsanak beadványokat, emeljenek vádat. Ennek köszönhetően a bíróságok sokkal magasabb bírságokról és kártérítésekről dönthetnének, ezeket a szankciókat pedig már a legnagyobb világmárkák is megéreznék. „Teljesen komolyan gondolom, hogy kiirtjuk a kettős élelmiszer-minőséget a közös európai piacról” - mondta a fogyasztóvédelmi biztos. Áprilisra elkészül az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában (JRC) fejlesztett módszertan, amelyet legalább 16 tagállam és az érdekelt felek is támogatnak. Ez teszi lehetővé az összehangolt terméktesztelést, amely májusban kezdődik. A kémiai és szenzoros ellenőrzést jelentő minőségvizsgálat olyan termékeket fog érinteni, melyek a legtöbb tagállamban forgalomban vannak. A vizsgálatok eredményét év végéig közzéteszik. Igazolt praktikák A több uniós tagállamban tavaly folytatott élelmiszer-biztonsági vizsgálat megállapította, hogy bizonyos multinacionális cégek a később csatlakozott uniós tagállamok vásárlóinak megtévesztésére és becsapására épülő üzletpolitikát folytat. Általános jelenség, hogy gyengébb alapanyagokból készült élelmiszereket árulnak a kelet-európai országok legtöbbjében. A szlovák földművelésügyi tárca két ilyen vizsgálatot végzett el 2017-ben. Mind a kétszer a vizsgált termékek .körülbelül felénél sikerült igazolni az eltérő minőséget. A CEU-törvény az unió bírósága előtt ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elé került az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete a lex CEU-kánt ismert magyar felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban. Ez az áprilisban indított kötelezettségszegési eljárás harmadik szakasza. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság álláspontja szerint az indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A tavaly tavasszal elfogadott, azóta csak „lex CEU”ként emlegetett jogszabály előírta, hogy csak olyan egyetem adhat ki a jövőben diplomát Magyarországon, amelyik működéséről államközi szerződés van Magyarország és az adott anyaország között, valamint az egyetem itt és hazájában is egyaránt folytat oktatási tevékenységet. Mivel ezek a CEU esetében nem teljesültek, egyértelműnek tűnt, hogy a mindenféle egyeztetés nélkül, sürgős parlamenti eljárásban elfogadott jogszabály a CEU ellehetetlenítésére irányult. Ráadásul ezt támasztották alá a kormányzati szereplők kijelentései is, akik nyilatkozataikban a „Soros-egyetemnek” titulált CEU-t támadták. A bizottság azért indított eljárást, mert olyan problémákat látnak a magyar törvényben, melyek általában korlátozhatják a felsőoktatási intézmények működését az unióban. Az EB szerint a módosított törvény sérti a letelepedés, a szolgáltatások nyújtásának, a tudományos tevékenység, az oktatás, illetve a vállalkozás szabadságát garantáló uniós jogot. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a törvény túlságosan korlátoz, például azzal, hogy megszabja, hogyan hívhatnak egy egyetemet, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót. A módosítottjogszabályt egyébként a Velencei Bizottság is bírálta. A kormány érvelése szerint viszont a törvény csak az EU-n kívüli egyetemekre vonatkozik, ezért az EU bíróságának sincs köze hozzá. A CEU már elkezdte teljesíteni a feltételeket, melyeket a magyar kormány szabott meg neki: előzetes megállapodást kötött a New York államban működő Bard College-dzsal, hogy ott folytathasson oktatási tevékenységet, azaz ott legyen amerikai székhelye. A magyar kormány pedig New York állam vezetésével „előrehaladott tárgyalásokat” folytat a CEU itteni működésének elismeréséről - legalábbis erről szóltak a hírek tavaly októberben. (HVG, index, fm) Koalíció: nem lesz prioritáslista LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem egészül ki a koalíció prioritásainak listája, Ravasz Ábel szerint a legújabb prioritásokat az idei költségvetési törvényben kezeli a koalíció. „A költségvetési törvény előkészítésekor egyeztettük a prioritásainkat, abba építettük bele a számunkra legfontosabb célokat” - mondta lapunknak a Híd alelnöke. A Híd egyik prioritása a nemzetiségi iskolák támogatása volt. A januártól érvényes kormányrendelet a korábbi 108 százalékról 113 százalékra emelte a diákok után járó támogatást, vagyis az úgynevezett fejkvótát a kisebbségek iskoláiban. A párt ugyancsak fontos eredménynek tartja az úgynevezett régi nyugdíjasok nyugdíjának átszámítását, amely ugyancsak január elsejével kezdődött, és várhatóan több hónapig tart. A nyugdíjemelést az arra jogosult nyugdíjasok azonban januártól megkapják. Ravasz prioritásként említette még a Híd miniszterei által irányított tárcák idei költségvetését is, szerinte sikerült jó feltételeket kiharcolniuk 2018-ra a közlekedési, a környezetvédelmi és az igazságügyi tárcának is. A Smer prioritása az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi bérpótlék, amelyet várhatóan jövő héten tárgyal a parlament. A párt az egyeztetések során engedett az első javaslatából, így az éjszakai bérpótlék két ütemben nő, és a maximuma - amelyet jövő májusban ér el a kockázatos munkahelyeken - is csak a minimálbér 50 százaléka lesz. A Smer csak az ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlékot tartotta meg az eredeti szinten, ez már idén májustól az alkalmazott átlagkeresetének 100 százaléka lesz. Az SNS a 13. és a 14. fizetés bevezetését tartotta a legfontosabb prioritásának, az eredeti elképzelésekhez képest azonban ez is módosult. Nem lesz kötelező, tehát minden munkaadó eldöntheti, hogy él-e vele, és a hozzá kapcsolódó kedvezmények is csak fokozatosan lépnek életbe. A 13. fizetés után várhatóan idén júniusban már nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni, a decemberi 14. fizetés pedig a jövedelemadótól is mentesül. Az elképzelést ugyancsak a következő hetekben vitatja meg a parlament. Ravasz szerint a koalíciós szerződés szeptemberi módosítása stabilizálta a kormányt. „Ugyan nem minden működik az abban leírtaknak megfelelően, de javult a kommunikáció, és például sokkal szorosabb lett az együttműködés a parlamenti frakciók között” - magyarázta a Híd alelnöke.
