Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-03 / 28. szám
www.ujszo.com I 2018. február 3. KOZELET 3 Kamarába zárnák az újságírókat Ha megvalósul, alaposan átrendezheti a magyar sajtóviszonyokat az új sajtókamara SÁNTA SZILÁRD Budapest. Az újságíróknak hamarosan saját kamarájuk lehat Magyarországon - értesült a Népszava. Talán már idén ősszel, de legkésőbb 2019 tavaszáig megalakulhat az újságírók érdekvédelmét vállaló szervezet. A kamaratagságot a határon túli újságírókra is kiterjeszthetik. A tervezet körül egyelőre sok a találgatás, az előnyök és hátrányok mellett érvek is szólnak. Az első hírek az alapkoncepciót kiötlő szivárogtatóktól származnak, akik állítják, a projekt „gondnoka” Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, a Nemzeti Sport főszerkesztője. A közeljövőben megalakuló sajtókamara bejelentésére érkezett friss reakciókban a sajtószabadság korlátozása miatti aggodalom domborodik ki. Félő, hogy elsősorban a kormányhoz közeli média lesz az új törvény kedvezményezettje, míg az ellenzéki sajtómunkások belépését megnehezítenék. Nem világos az sem, hogy a kamaratagsági kritériumokat ini alapján határozzák meg. Feltételezhető, hogy a végzettség és a szakmai tapasztalat alapkövetelmény lehet, de az egyéni elbírálás sem tekinthető kizártnak. A szelekció a kiadókat is érinti, ugyanis csak olyan kiadó nevezhetné magát országos médiumnak, amely kamaratag, és figyel arra, hogy az alkalmazottai is tagjai legyenek a kamarának. Körön kívül Az előkészítő tárgyalások tényét megerősítette a Magyar Sportújságírók Szövetsége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Protestáns Újságírók Szövetsége is. Nagy meglepetésre a legnagyobb érdekképviselettel bíró, több mint 3000 tagot számláló szervezetet, a Magyar Újságírók Országos Szövetségét (MUOSZ) nem hívták meg az egyeztetésre. „Pillanatnyilag a tervezett újságíró-kamaráról semmilyen konkrét információnk nincs, velünk arról sem a kormány, sem más nem egyeztetett” - mondta az Új Szónak Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke. Jogok és kötelességek A kamaratagság egyben olyan lícenc is lenne, amely nélkül az országos médiumokban nem alkalmaznák az újságírókat. A törvényjavaslat körüli ötletelők első nyilatkozataikban úgy érvelnek, hogy a fő cél az érdekvédelem, az újságírók helyzetének a javítása. Olyan nehezen visszautasítható ajánlatokkal vennék rá az újságírókat a belépésre, mint a garantált bérminimum vagy a nyugdíjkedvezmény. Csak bejelentett, minősített újságírókat alkalmazhatnának a kiadók, melyeket szintén arra ösztönöznének, hogy kamaratagokká váljanak. A kiadókat adókedvezménnyel vagy különadó kivetésével terelhetnék a szervezetbe, adta hírül a Népszava. Kamaratagság nélkül is lehetne újságot, blogot írni, azonban más minősítést kapnának. „Mindennek önmagában is komoly visszatartó ereje lehet az újságírói munka szabad gyakorlására, azaz a sajtószabadságra." • Pólyák Gábor médiajogász Az érdekvédelem mellett az összefogás a másik jelszó, vélik a tervezet fölött bábáskodók, meg kell akadályozni, hogy a lapkiadók kihasználják az újságirókat, hangoztatják. Szigorúan felügyelt sorok Nagyon szerencsétlennek tartják többen is a sajtókamara megnevezést, hiszen rossz történelmi emlékek kapcsolódnak az 1938-ban felállított kamarához, mely - az első zsidótörvény értelmében - kiszorította a zsidó újságírókat. „A történelmi példa azt mutatja, hogy a kötelező, felülről szervezett kamara a kirekesztés eszköze is” - nyilatkozta lapunknak Pólyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, a Pécsi Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem oktatója. „Aki nem tagja, azt a rendszer megfosztja olyan jogoktól, amelyek a tagoknak járnak. A felülről szervezettség - ide értve azt is, ha nem maga az állam, hanem a kormányhoz közel álló médiavállalatok és szerkesztőségek kezdeményezik a szervezést - mindenképpen egy, az újságírókra kényszerített szabályrendszert is jelent. Lehet, hogy formális lehetőség van ennek a szabályrendszernek a bírósági felülvizsgálatára, de éppen a kvázikötelező jelleg, illetve a kimaradás negatív következményei miatt a kamara tagjai ezzel nem fognak élni. Egy ilyen, nem önkéntesen elfogadott, ugyanakkor nem is törvényben rögzített szabályrendszer önkényes alkalmazása kiválóan alkalmas egyes újságírók és szerkesztőségek megbélyegzésére. Mindennek önmagában is komoly visszatartó ereje lehet az újságírói munka szabad gyakorlására, azaz a sajtószabadságra. Az ötlet ráadásul egy olyan médiapiacon vetődik fel, amelyen a piac egyik része valódi teljesítményétől függetlenül rengeteg állami forráshoz jut (reklámhoz, frekvenciához, információhoz), a piac másik fele napi szinten küzd a túlélésért.” Ugyancsak félelmeinek adott hangot Hargitai Miklós, aki elmondta, Magyarországon a kamarák „köztestületnek számítanak, köztestületi jogosítványokat birtokolnak” - ezekre pedig a kormány az elmúlt időszakban rátelepedett: „Az Agrárkamarától a Pedagógus Karig számtalan negatív példát tudunk sorolni, pozitívat viszont - ahol tényleges önszabályozás érvényesülne politikai közbeavatkozások nélkül - sajnos egyet sem.” Pólyák úgy látja, a kamara létrehozása a minőségi problémákra nem jelent megoldást; amivel foglalkozni kellene, az az újságírók képzésének megerősítése. A kommunikáció- és médiaszakok nagy része fizetős: a fizetős képzés a felsőoktatásban létszámcsökkentéshez vezetett, a vidéki tanszékeket pedig szinte ellehetetlenítette. A sajtókamara tervezete azt bizonyítja, a magyar sajtópiac átalakítása a Népszabadság bezárásával, a vidéki lapok új tulajdonosi kézre juttatásával még nem fejeződött be. Kamara a határon túl A kamaratagság nem korlátozódna Magyarországra. Az MSÚSZ-nél például két évvel ezelőtt alapszabály-módosításra került sor, határon túli tagokat is fölvesznek. „Ha lesz kamara, s lesz bármilyen beleszólásunk a működésébe, természetesnek tartom, hogy minden, magyarul alkotó kolléga tag lehet. A részleteket persze később kell majd kidolgozni” - tájékoztatta lapunkat Szöllősi György. PETŐFI KOZTUNK EL Az Új Szó szerkesztősége rajz- és fotópályázatot hirdet „Petőfi köztünk él” címmel A pályázatra olyan rajzokat és fotókat várunk, amelyek szellemes, frappáns és eredeti módon kötődnek egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. szellemiségéhez. A beérkezett pályázatok közül a szerkesztőség zsűrije választja ki a győzteseket, amelyek készítői értékes nyereményekben részesülnek, alkotásukat pedig a március 15-én megjelenő ünnepi mellékletünkben közöljük. A rajzokat A4-es méretben várjuk a szerkesztőség címére: ~....._ DUEL - PRESS, s. r. o., Új Szó szerkesztősége, P. O. BOX 222,830 00 Bratislava 3, a fotókat pedig .jpg formátumban, 300 dpi felbontásban az ujszo@ujszo.com címre. A borítékon, illetve az e-mail tárgyában, kérjük, tüntessék fel a pályázat címét: „Petőfi köztünk él A pályázókat kérjük elérhetőségeik feltüntetésére is. Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke (Somogyi Tibor felvétele) - i
