Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-24 / 46. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. február 24. | www.ujszo.cor RÖVIDEN Katalónia: kevésbé kell a függetlenség Barcelona. Katalóniában csökkent azok száma, akik támogatják, hogy az autonóm közösség Spanyolországtól független állammá váljon—derült ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek 40,8%-a támogatta a katalán függetlenséget, míg a legutóbbi, tavaly októberben készült felmérés során még 48,7% nyilatkozott így. 53,9 százalék volt azok aránya, akik ellenezték a katalán függetlenségi törekvéseket. Számuk 43,6%-ról emelkedett meg három hónap alatt. A kutatók rámutattak: ebben, a rendszeresen végzett felmérésben az elmúlt négy év során még sosem volt ilyen alacsony a függetlenség támogatottsága. (MTI) Újabb vádemelés Trump emberei ellen Washington. Robert Mueller, a 2016-os amerikai választási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges bizottság vezetője újabb ügyekben emelt vádat Donald Trump elnök volt kampánymenedzsere, Paul Manafort és volt tanácsadója, Rick Gates ellen. A vádpontok között banki csalás, adócsalás, pénzmosás szerepel. Mueller 32 rendbeli bűncselekmény miatt emelt vádat, miután tavaly már vádat emelt a két férfi ellen pénzmosás gyanúja miatt. (MTI) Szexbotrány: lemond az ausztrál politikus Canberra. Lemond a szexbotrányba keveredett Bamaby Joyce ausztrál kormányföhelyettes, de nemcsak erről a tisztségéről, hanem az általa vezetett Nemzeti Párt vezetéséről is. A katolikus, 24 éve házas, most 50 éves Joyce, aki a választás során „családi értékekkel” kampányolt, nemrég még azt mondta: nem áll szándékában lemondani amiatt, hogy viszonyt kezdett korábbi sajtótitkárával, akijelenleg gyereket vár tőle. (MTI) Gránátos robbantó: búcsúlevelet írt Podgorica. Hatoldalas, kézzel írt búcsúlevelet talált a montenegrói rendőrség annak a férfinak a lakásában, aki csütörtökre virradóra kézigránátot dobott az USA nagykövetségi épületére a montenegrói fővárosban, Podgoricában, majd felrobbantotta magát és meghalt. A levélben a szerb származású 43 éves Drágán Jaukovic egyebek mellett azt kérte családtagjaitól, hogy bocsássanak meg neki azért, amit tenni fog. A nyomozók szerint a levél tipikus búcsúlevélnek tekinthető, amilyet azok írnak, akik öngyilkosságra készülnek. A katonai szolgálatáért Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv elnök által 1999-ben kitüntetett férfi többször is bírálta a montenegrói kormány külpolitikáját, különösen azt a lépését, hogy Podgorica csatlakozott a NATO-hoz. (MTI) EU: kényes témák terítéken Az Európai Unió egyelőre nem tudja, hogyan pótolja a britek kilépésével kieső forrásokat ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az uniós tagországok vezetőinek tegnapi informális csúcstalálkozójának középpontjában az esetleges intézmónyi reformok, illetve a következő hótóves költségvetési keret kérdései álltak. A szokásos kétnapos csúcsértekezlet helyett a résztvevők ezúttal csak tegnap ültek össze. A brit miniszterelnök nem volt jelen, csak az Egyesült Királyság uniós kilépése után bennmaradó országok állam- és kormánylöi. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, első napirendi pontként az Európai Parlament (EP) megváltozó összetételéről volt szó. Szerinte az EP javaslata, melynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn. Nem kell a csúcsjelölt A második napirendi pont a 2014- ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében az európai pártok megneveznék a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. A visegrádi országcsoport nem támogatja, hogy ismét az úgynevezett csúcsjelölti rendszert alkalmazzák az Európai Unió jövő évi tisztújítása során - jelentette ki Robert Fico miniszterelnök. „Nincs okom támogatni a politikai pártok jelöltjeinek gondolatát, mivel az Európai Bizottság elnökének olyan embernek kell lennie, aki az összes tagország állam- és kormányfőivel együttműködik majd az Európai Tanácsban” - közölte Fico. A harmadik fő téma a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés. Donald Tusk em-Angela Merkel német kancellár az unió igazodási pontja. Mindenki őt hallgatja a tegnapi csúcstalálkozón. (tasr/ap) lékeztetett rá, hogy korábban prioritásként határozták meg az illegális migráció megfékezését, az európai biztonság és védelem megerősítését, valamint az Erasmus-program finanszírozásának kibővítését. Rámutatott azonban, hogy az Egyesült Királyság kiválása miatt keletkező „költségvetési űr” kérdésével is foglalkozni kell. A britek kiválása évi 12-13 milliárd euró bevételkiesést jelent a közös brüsszeli kassza számára. Hiányozni fog a brit pénz Hollandia, Ausztria és Dánia semmiképpen sem akarja emelni a tagdíjat, ami azt jelenti, hogy a brit kilépés miatt évi 13 milliárd euróval kevesebb jut majd mindenre, Szlovákia nem zárja ki viszont, hogy növelné befizetése mértékét. Természetesen a britek kilépése okozta lyukat úgy is be lehet tömni, hogy az eddiginél takarékosabb programokat indítanak, illetőleg erőteljesen lefaragják az uniós büdzsé 37 százalékát kitevő, összesen 400 milliárd eurót felemésztő agrártámogatási rendszert. Az Európai Bizottság nem akarna kisebb költségvetést, a mostani 1 százalékról 1,1 százalékra emelné a hazai össztermékkel arányos tagdíjat. A francia kormány ezen felül külön költségvetést akar az eurózónának. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is támogatná, hogy az EU a következő ciklusban adót szedjen, vagy legalábbis legyen valami közvetlen bevétele is, és innen pótolják a britektől kieső tagdíjat. Az ötleteket között van, hogy az EU csippentsen le az áfából, vagy a társasági nyereségadóból, vagy a jegybankok pénzéből, vagy adóztassák meg az emissziókereskedelmet, vagy a pénzügyi szolgáltatókat, esetleg a digitális szektor cégeit. Vihart vet a német ötlet A német álláspont szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket. Sebastian Kurz osztrák kancellár azt hangsúlyozta, „alapvetően meg tudja érteni annak az ötletét, hogy bizonyos feltételeket szabjanak a pénzforrások szétosztásakor. Csak annyit kérnék, hogy ne mindig a menekültekre fókuszáljunk, ugyanis a szolidaritás jóval többről szól a menekültek befogadásánál.” Viszont a német javaslatot Xavier Better luxemburgi miniszterelnök bírálta. „Végső soron kiket fognak megbüntetni?” - tette fel a kérdést, s rögtön meg is válaszolta: „nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat”. Robert Fico kormányfő sem támogatja, hogy jogállami feltételekhez kössék az uniós támogatásokat. Azt viszont elfogadja, hogy a jövőben némileg csökkennének a kohéziós alapok forrásai, viszont ezek felhasználásában nagyobb rugalmasságot vár. (MTI, 444.hu, TASR, SÓ) Fegyveres tanárok: mindenki elveti Trump ötletét Rendőrségi szervezet is ellenzi Donald Trump amerikai elnök azon javaslatát, hogy a tanárokat és az iskolai személyzetet is fegyverezzék fel az iskolai lövöldözések megakadályozására. A floridai lövöldözés során időben kiért egy rendőr, de nem ment be az épületbe. Washington. Az oktatási intézményekben szolgálatot teljesítő rendőrtisztek országos szövetsége (NASRO) állást foglalt az elnök javaslata ellen. A 4500 tagot számláló szervezet különleges kiképzést tart olyan rendőröknek, akik oktatási intézményekben teljesítenek szolgálatot. A szervezet hangsúlyozta, nem szabad tűzfegyvereket beengedni az iskolák területére, kivéve azoknak a rendőrtiszteknek a fegyvereit, akiket gondosan kiválogattak. Felhívták a figyelmet: ha megengedik a pedagógusoknak, hogy fegyvert viseljenek az iskolában, akkor megnőhet a veszélye annak, hogy a rendőr tévedésből támadónak néz egy fegyveres tanárt vagy nem egyenruhát viselő iskolai személyt. Hozzátették, aki nem vesz részt ilyen kiképzésben, az lelkileg sem felkészült arra, hogy használja a fegyverét egy támadó ellen. Iskola: katonai erőd? A legnagyobb tanárszakszervezet szintén elítélte a tanárok felfegyverzésére vonatkozó javaslatot. Lily Eskelsen Garda, a legnagyobb tanárszakszervezet, az Országos Nevelési Szövetség elnöke és Randi Weingarten, a Tanárok Amerikai Szövetsége vezetője egyaránt nyilatkozatban ítélte el a tanárok felfegyverzésére vonatkozó javaslatot. „A szülők és az oktatók tömegesen elutasítják az iskolai személyzet felfegyverzését” - fogalmazott Eskelsen Garcia. A 3 millió tagot számláló szervezet elnöke hozzátette: azzal nem védik meg a diákokat, ha még több fegyver lesz az oktatási intézményekben. Rani Weingarten szerint azzal nem lehet a problémákat orvosolni, ha „fegyverkezési verseny kezdődik” és az iskolákat „katonai erődökké alakítják”. Az amerikai Országos Fegyverszövetség (NRA) ellenzi a fegyvereladások teljes szigorítását, inkább az iskolák biztonságának erősítését javasolja - fejtette ki Wayne LaPierre, a szervezet elnöke a konzervatívok évi konferenciáján. LaPierre olyan valódi és gyakorlatias megoldásokról értekezett, amelyek szerinte megvédik a gyermekeket az iskolai fegyveres erőszaktól. „Muszáj azonnal megerősítenünk iskoláinkat” - fogalmazott az NRA elnöke kifejtette, hogy a fegyvereladások előtti ellenőrzéseket kellene szigorítani. Leszögezte, „gyilkosoknak, bűnözőknek, kábítószer-kereskedőknek soha nem szabad tűzfegyverhez jutniuk.” Tétlenkedő floridai rendőr Az első lövések után 1,5 perccel kiért a Marjory Stoneman Douglas középiskolához Floridában egy seriffhelyettes, de nem ment be az épületbe, hogy ártalmatlanná tegye a lövöldözőt - közölte Scott Israel, Broward megye seriffje. Scot Peterson volt az iskola mellé rendelt rendőr, és szolgálatban volt, amikor a 19 éves Nikolas Cruz félautomata karabéllyal tüzet nyitott a diákokra. Videófelvételek alapján belső vizsgálat indult, amely megállapította, Peterson odaér az épülethez, ahol Cruz a legtöbb áldozatával végzett, lőállást vett fel és várakozott. A lövöldözés hat percig tartott, s közben a seriffhelyettes legalább 4 percen át kint várakozott - Peterson azóta felmondott. Négy kormányzó lépett Négy amerikai szövetségi állam demokrata kormányzója összefog a fegyvervásárlás szigorítása érdekében. New Jersey, New York, Connecticut és Rhode Island államok kormányzói úgy döntöttek, hogy nem várnak Washingtonra és a szövetségi törvényhozásra, hanem - a klímavédelem ügyében már bevált koalícióban - közösen hoznak intézkedéseket a fegyvervásárlás megszigorítására. A kezdeményezés bejelentésekor Andrew Cuomo, New York állam kormányzója leszögezte: „inkább saját kezünkbe vesszük a dolgokat, mintsem arra váljunk, hogy a szövetségi kormány észhez téljen”. A 17 áldozatot követelő tömeggyilkosság ismét felszínre hozta a fegyvertartás korlátozásának kérdését az USA-ban, amely a fejlett országok közül az egyetlen, ahol alkotmányos alapj °g a fegyvertartás. (MTI)
