Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-24 / 46. szám

2 I KÖZELET 2018. február 24. I www.ujszo.cor RÖVIDEN Andrej Kiska vallomást tett Pozsony. Sértettként hallgatta meg a rendőrség Andrej Kiska államfőt. A rendőrség decemberben indított vizsgálatot az adótitkok kiszivá­rogtatása kapcsán. A Kiska testvé­rek KTAG nevű cégének adótitkai miatt az adóhivatal, az adóhatóság és a pénzügyminisztérium is vizs­gálódott. A rendőrség elutasítja, hogy a dokumentumok az ő körei­ből kerültek volna nyilvánosságra, ugyanakkor a nyomozásra hivat­kozva nem adnak bővebb tájékoz­tatást. (TASR, ie) Dermesztő hideg napok jönnek Pozsony. A Szlovák Hidrometeo­­rológia Intézet (SHMU) arra fi­gyelmezteti a lakosságot, hogy mától fokozatosan arktikus eredetű hideghullám érkezik. A hőmérséklet északon már ma éjjel -10 és -17 fok közé süllyedhet. A hidegfront tartós lesz, március 1-ig 0 fok alatti nappali maximum hő­mérsékletekkel számoljunk. A leghidegebb vasárnap éjjel és ajö­­vő hét első napjaiban lesz. Észa­kon, éjjel akár -25 fok, napközben -8 és -13 fok is lehet. (SHMÚ, ie) Szabadon engedték a Drukos főnökét Pozsony. A Turócszentmártoni Járásbíróság tegnap szabadlábra helyezte Frantisek Mojzist, a Drukos pénzügyi szolgáltató egy­kori vezetőjét. Mojzist 8,5 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert közel 25 ezer ügy­fél mintegy 238 millió koronáját csalta el. A férfi büntetésének kétharmadát töltötte le, hatéves próbaidővel került szabadlábra. Mojzis állítja, nem tudja, hová lettek a milliók. (TASR, ie) Egyelőre nem törlik el a 10 eurós díjat Pozsony. Andrej Kiska államfő megvétózta azt a törvényt, mely szerint a kismamáknak március 15-től nem kell fizetniük a kór­házak sürgősségi ügyeletén, ha a terhességgel kapcsolatban for­dulnak orvoshoz. A köztársasági elnök a „salátatörvény” egy má­sik cikkelyét találta alkotmány­­ellenesnek, amely a halottvizs­gálatról rendelkezik. A parlament következő ülése csak március közepén kezdődik, így a március 15-i időpontot már biztosan nem érik el. ftASR) Jobban szeretjük az uniót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Emelkedett a lakosságnak az unióba ós az uniós szervekbe vetett bizalma. Sőt, a polgárok jobban bíznak az uniós szervekben, mint a hazai intézményekben - derül ki az Eurobarométer aktuális, egész unióra kiterjedő felméréséből. A szlovákiai lakosok 38%-a unió­párti, ami 2 százalékpontnyi javulást jelent a korábbi felméréshez képest. Ugyancsak két ponttal, 17%-ra csökkent azoknak a aránya, akik ne­gatívan tekintenek az EU-ra. Az unióba vetett bizalom terén a szlo­vákok 48%-os eredménye az uniós átlagot is megelőzi. Ráadásul az Eu­rópai Parlamentben (EP) jobban bíz­nak, mint a szlovák törvényhozás­ban. Pavol Babos, a Komensky Egyetem Bölcsészkarának politoló­gusa a felmérés kapcsán viszonylag stabilnak értékelte a szlovákiai lako­sok bizalmát az EU-ban. Annak, hogy sokan jobban bíznak az uniós intéz­ményekben, mint a hazaiakban, sze­rinte az lehet a magyarázata, hogy utóbbiak közelebb vannak, többet le­het hallani róluk, elsősorban a kor­rupciós botrányok kapcsán. Szlovákiában az EU legfontosabb Európai Parlament vívmányainak az eurót, valamint a szabad mozgást tartják. Negatívan értékelik ugyanakkor a túlzott bürok­ráciát és a pazarlást. A szlovákiai vá­laszadók 60 százaléka érzékeli a kö­tődést az EU-hoz, 75 százalékuk pe­dig uniós állampolgárnak is érzi ma­gát. Szlovákia lakosai egy modem, demokratikus, előretekintő intéz­ményként tekintenek az EU-ra. Az unió jövőjével kapcsolatban a meg­kérdezettek 59 százaléka optimista. Mindezek ellenére az EP választáso­kon legendásan alacsony, legutóbb 13% volt a részvételi arány. Babos szerint ennek oka az, hogy a lakosság (TASR-felvétel) nem érzékeli a voksolás súlyát és hi­­ányzik a politikai verseny is. „Az Eu­robarométer eredménye szerint az emberek nagy részének nincs világos elképzelése az unióról” - mondta Babos. A felmérés a korrupcióra is kitért. A hazai lakosság többsége gondnak tartja a korrupciót. 86%-uk olyan el­­tetjedt jelenségnek tekinti, melyben a közeli hozzátartozókat és barátokat részesítik előnyben. Az Európai Bi­zottság felmérése szerint a lakosság 81%-a szerint az országban nem büntetik a korrupt személyeket,cé­geket és állami beosztottakat. (TASR, ie) Piac kell a hulladéknak Pozsony. A környezetvédel­mi miniszter szerint a műanyag­­hulladékból előállított termé­keknek is meg kell találni a saját piacukat. A körforgásos gazda­ságban, ahol a hulladék haszno­sul és visszakerül a gazdasági körfolyamatba, meg kell keresni - vagy megteremteni - annak le­hetőségét, hogy az iparban is le­gyen kereslet, véli Sólymos László. Részben megoldást je­lent, hogy Zólyomba érkezik egy új befektető, mely az ország műanyaghulladékának az egy­negyedét képes feldolgozni. Másfél éve akkreditált szerve­zetek (OZV) felügyelik, hogy a szelektálás szakszerűen és haté­konyan történjen, együttműköd­nek az önkormányzatokkal is. Keszegh Béla, Komárom alpol­gármestere szerint a hatékony szelektívhulladék-gyűjtés ked­vező a lakosok számára is, mert csökkenhet a szemétdíj. Komá­romban egy tonna osztályozat­­lan hulladék elhelyezése 24 eu­ró, ha szelektált, akkor ingyenes. Fokozatosan nő a fogyasztás a városban, ezáltal a lakosok egy­re több szemetet termelnek. En­nek következtében a költségek is arányosan növekednek. Az al­polgármester, mióta a közvetítő szervezet (OZV) felügyeli a sze­lektív hulladék elszállítását, nem tapasztalt fennakadást. (ssz) Mérő: a magyar kormány hülyének nézi az embereket FINTAMÁRK Az Amnesty International ko­rábban a demokratikus orszá­gok vezetőinek szövetségese volt, manapság azonban egyre több helyen, Magyarországon is kormányzati támadások kereszttüzében állnak. Mérő Verát, az Amnesty Internatio­nal Magyarország munka­társát erről is kérdeztük. A magyar kormány állítása sze­rint egyes civil szervezetek, köztük önök is aláássák Magyarország biztonságát, sőt, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek - s erre a kormány kampányokat húz fel. Hogyan tudják elérni, hogy az em­berek inkább önöknek higgyenek, és ne a hatalom birtokosainak? Nagyon komoly kis csapat lennénk mi hatan, kiegészülve egy félállású kollégával egy kis budapesti irodá­ban, hogy ha a nemzetünk biztonsá­gát veszélyeztetni tudjuk. Nem iga­zán látjuk, ennek milyen realitása le­het a propagandacélokon túl. S azt sem igazán látjuk, hogy a nemzetközi emberjogi egyezményeknek megfe­lelően eljárva, minden álláspontun­kat ezek mentén alakítva ki ugyan miképpen veszélyeztethetnénk mi a nemzetünk biztonságát. De miért is tennék ezt, tekintve, hogy magyar emberek vagyunk? Ám ezt nem is önöknek kell be-MérőVera (TASR felvétel) látni, hanem azoknak az emberek­nek, akiknek a hatalom erről be­szél. Mi azt tudjuk csupán tenni, hogy minden vádra tényalapú válaszokat adunk. A magyar kormány jelenleg nem tények mentén támadja az Am­­nestyt és rengeteg más civil szerve­zetet. Erre még nem találtunk ki job­bat annál, hogy az igazat mondjuk. Számít manapság az, hogy vala­ki tények mentén próbál meg ér­velni az ilyen támadások ellen? Ha leteszünk arról, hogy ez szá­mítson, akkor lényegében az összes olyan értékről letehetünk, amiért va­laha kiálltunk. Van az a pont, amikor az embert vigyék akár a vesztőhelyre is, akkor is azt mondja, hogy szere­tem a hazámat, szeretem az emberi jogokat, és azt szeretném, hogy min­den embernek joga legyen békében élni, joga legyen fedélhez a feje fe­lett, ahhoz, hogy tanuljon, és boldog életet élhessen úgy, és ahogyan ő azt szeretné - egészen addig, míg má­soknak ezzel nem árt. Gyakran hangzik el az az állítás,, hogy az emberek félnek - akár a kormányzati kampányok nyomán a civil szervezetektől, akár a me­nekültektől. Hogyan lehet felszá­molni ezt a félelmet? Mi kampányszervezetként azt tud­juk tenni, hogy igyekszünk tényle­gesen megmutatni ezeknek a dol­goknak a valós hátterét. Azt, hogy aki ténylegesen menedéket kér, és a nemzetközi egyezmények alapján ezt megkapja, az igen jó eséllyel valóban háborús övezetből jön, és nem szó­rakozásból vagy a jobb megélheté­sért jött el otthonról. Egyébként sze­rintem ez utóbbi sem egy ördögtől való dolog, ha valaki jobb életet sze­retne, de itt nem erről van szó. Arra alapozni, hogy az emberek elemi ret­tegését ingerük, atavisztikus pánikot keltenek bennük, cinikus dolog. Aki ezt műveli, az nem tiszteli azt, akihez beszél. Magyarország kormányával jelenleg ez a legnagyobb probléma: nemcsak hülyének nézi az embere­ket, hanem nem is tiszteli őket. A leg­belső félelmeikre alapozza a politi­káját ahelyett, hogy kiérdemelné az emberek tiszteletét és megbecsülé­sét, s ezáltal jutna hatalomhoz, vagy lenne képes megőrizni azt. Az Amnesty az „emberi jogi tél” közeledtét emlegeti. Ez meddig tart majd önök szerint? Egyelőre nehéz megjósolni, mert nagyon sok a befolyásoló tényező. Kezdve ott, hogy az embereknek egy ponton elege lesz. Bár tény, hogy mi is egyre több levelet kapunk, mely arra utal, hogy működik a propagan­da, ám még több olyat, amelyben ar­ról biztosítanak minket az emberek, hogy nem hiszik egy szavát sem a kormánynak, és tudják, hogy mi azért küzdünk, hogy mindenkinek jobb élete lehessen. Elképzelhető, hogy egy ponton az emberek azt mondják, álljon meg a menet, elegünk van ab­ból, hogy hülyének néznek, lebont­ják körülöttünk a demokráciák és egy autoriter, már-már diktatórikus rendszert idéző rendszert építenek körénk. És azt fogják követelni, ami a kormány dolga, hogy jobbá tegye a magyar emberek életét, és képviselje az érdekeiket. Érdemes lenne tudatni az emberekkel, hogy ha beköszönt a diktatúra, az 30-40 évig maradni szokott, ilyen a természetes fluktuá­ciója. Én őszintén bízom benne, hogy a gyerekemet nem egy ilyen rend­szerben kell felnevelnem, és nem kell félnie az iskolában, mikor azt mond­ja, hogy én mindenkinek az emberi jogait tisztelem és szeretem. Ha hétfő, akkor Egészség Még egyszer a szifiliszről: a hatvan év feletti férfiak körében is gyakori. Hogyan kerülhető el A a baktérium terjedése? Tudta, hogy a cinkhiány hasmenést és a halláskárosodást okozhat? _ £ Hétfőn az Új Szóban

Next

/
Thumbnails
Contents