Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-02 / 27. szám

6 I KÜLFÖLD 2018. február 2.! www.ujszo.com RÖVIDEN Molotov-koktél a mianmari vezetőnek Külföldiek: London osztályoz A brit gazdaság mindenképpen megszenvedi Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból Uniópárti britek tüntetnek a londoni parlament előtt. Ráfizetnek. (tasr/ap) Rangun. Molotov-koktélt dob­tak Aung Szán Szú Kjí mianmari vezető ranguni otthonára, ahol régebben évekig élt házi őrizet­ben - mondta el Zav Htaj kor­mányszóvivő. A támadás idő­pontjában a Nobel-békedíjas politikus nem tartózkodott ott-, hon. Senki sem sérült meg, csak az épületben keletkeztek kisebb anyagi károk. Aung Szán Szú Kjí csaknem 30 évig az ellenál­lásjelképe volt Mianmarban, és 15 évet élt házi őrizetben. Hata­lomra kerülése óta az őt övező dicsfény megkopott a rohingja menekültválság miatt. (MTI) USA: terrorista a Hamász vezetője Gázaváros/Washington. Az Egyesült Államok felvette a ter­roristákat felsoroló feketelistá­jára a Hamász vezetőjét, Iszmáil Haníjét - jelentette be az ameri­kai külügyminisztérium. A pa­lesztin mozgalom közölte, a döntés nem bátortalanítja el az ellenállást. A tárca közleménye által idézett Rex Tillerson kül­ügyminiszter szerint a Gázai övezetet irányító radikális isz­­lamista szervezet vezetője „ve­szélyezteti a Közel-Kelet stabi­litását és aláássa a békefolya­matot” Izraellel. A Hamász már 1997 óta szerepel a külföldi ter­rorista szervezeteket tartalmazó amerikai listán. (MTI) Több tucat kurd harcost öltek meg Ankara. A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 49 fegyvere­sét „ártalmatlanították” a török légierő e heti csapásai Eszak- Irakban - közölte a török vezér­kar. A terrorszervezetnek tekin­tett PKK 1984 óta folytat fegy- • veres felkelést Délkelet-Török­­országban a kurd kisebbség füg­getlenségéért, főhadiszállása azonban az észak-iraki Kandil­­hegységben található. A török légierő időről időre csapásokat hajt végre az iraki határ túlolda­lán. A török-kurd konfliktusban az elmúlt évtizedekben közel 50 ezer ember vesztette életét. (MTI) Törökország: jogfosztott jogvédő Ankara. Nem sokkal azután, hogy bírósági felügyelet mellett szabadlábra helyezte egy isz­tambuli törvényszék az Amnesty International (Ál) nemzetközi jogvédő szervezet terrorizmus­sal vádolt törökországi elnökét, Taner Kilicet újból őrizetbe vet­ték és letartóztatták. Kilicet anélkül, hogy elhagyta volna fogva tartásának helyszínét, te­hát még az izmiri börtönben őri­zetbe vették, majd a törvényszék elrendelte ismételt letartóztatá­sát. Salil Shetty, az AI főtitkára szégyennek nevezte és „az igaz­ságszolgáltatás felháborító megcsúfolásának” minősítette Kilic ismételt letartóztatását. Az ügyészség lépése Kilicen túl mindenkit érint, aki kiáll az igazságért Törökországban. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Theresa May brit miniszterelnök szerint különb­ség lesz a brit EU-tagság meg­szűnése előtt, illetve a kilépés után Nagy-Britanniába érkező EU-állampolgárok letelepedé­si és munkavállalási jogosult­ságai között. Kiadja a brit kormány a képviselőknek a brexit negatív hatásairól szóló kiszivárgott tanulmányt. Theresa May azt mondta: amikor London decemberben megállapo­dott az Európai Unióval a brit kilé­pés feltételeiről, köztük az uniós ál­lampolgárok jogosultságairól, ezt abból a meggondolásból kiindulva tette, hogy azoknak, akik még a brit EU-tagság idején érkeznek Nagy- Britanniába, „vannak bizonyos el­várásaik” az őket megillető jövőbeni jogosultságokkal kapcsolatban. A brit kormányfő szerint éppen ezért helyénvaló döntés volt, hogy a brexit idején már Nagy-Britanniában tar­tózkodó EU-állampolgárok a brit ki­lépés után is folytathatják addigi életvitelüket. Azok azonban, akik a brit EU-tagság 2019 márciusában várható megszűnése után érkeznek, már más lesz a helyzetük, mivel tu-Megtorpanni látszik a Fidesz Budapest. Január végére lát­ványosan elmozdultak a pártpre­ferenciák - derül ki a Medián leg­frissebb kutatásából. A Medián legutóbbi, novemberi felmérése óta a Fidesz népszerűsége a teljes népességre vetítve 39-ről 37%-ra, a választani tudó biztos szavazók körében 60-ról 53%-ra esett. A Jobbik népszerűsége a teljes né­pességben 11-ről 13%-ra, míg a Jobbikon kívüli ellenzék támo­gatóinak összesített aránya 21-ről 23%-ra nőtt - az összes nagyobb ellenzéki pártnál kimutatható né­mi erősödés. A legtágabb ellen­zéki bázisra az MSZP-Párbeszéd közös lista számíthat: a megkér­dezettek 14%-a tartja elképzel­hetőnek, hogy a szövetségre sza­vazzon. Ebben nagy szerepe le­het Karácsony Gergely szemé­lyének, akinek mostanában na­gyot nőtt a népszerűsége, (hvg.hu) datában lesznek annak, hogy Nagy- Britannia akkor már nem lesz az EU tagja - mondta a brit miniszterelnök. A brit kormány szerint azok az EU- állampolgárok, akik a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjá­ban, 2019. március 29-én már öt éve folyamatosan és törvényesen Nagy- Britanniában tartózkodnak, jogosul­tak lesznek a letelepedett státusra, és ezt egyszerű hatósági eljárással meg­szerezhetik. Akik a brit EU-tagság megszűnésének napjáig öt évnél ke­vesebb ideje, de szintén életvitel­szerűen Nagy-Britanniában tartóz­kodnak, ugyancsak maradhatnak, 5 év elteltével ők is jogosultak lesznek állandó tartózkodási engedélyre. Kiadja a brit kormány az alsóház képviselőinek és a főrendi ház tagja­inak azt a bizalmasnak szánt, de ki­­szivárgott tanulmányt, amelynek ed­dig ismertté vált részletei szerint a brit gazdaság mindenképpen megszen­vedi Nagy-Britannia kilépését az Eu­rópai Unióból, bármilyen ered­ménnyel végződnek is az EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrend­szerről szóló tárgyalások. A tanul­mány megismert részletei borús ké­pet festenek a brit EU-tagság megszűnése utáni gazdasági kilátá­sokról. A modellszámítások szerint a brit hazai össztermék (GDP) halmo­zott növekedési vesztesége a követ-Lengyelország érdeke a történelmileg igazságtalan támadások elleni védekezés, valamint az is, hogy minél gyorsabban megegyezésre jusson Izraellel - jelentette ki Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes. Varsó. A lengyel államfő jóváha­gyására váró, a holokauszttal kap­csolatban viszályt keltő, eredeti szándéka szerint Lengyelország jó hírnevének védelmét célzó törvényt a szejm után a lengyel szenátus is meg­szavazta. A jogszabály alapján a len­gyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ügyészei büntetőjogi eljáráso­kat indíthatnak azok ellen, akik „nyilvánosan és a tényeknek ellent­mondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy „kirívóan csökkentik e tettek valódi kező 15 évben akkor is elérné az 5 százalékpontot a folytatódó EU- tagság esetén elérhető kumulatív nö­vekedéshez képest, ha Londonnak si­kerül az unióval átfogó szabadkeres­kedelmi megállapodásra jutnia a brexit utáni időszakra. Abban az eset­ben, ha semmiféle megállapodás nem születik, és az Európai Unióval foly­tatott brit kereskedelemre a Kereske­delmi Világszervezet szabályrend­szere lép életbe - amely vámok meg­jelenésével járna -, az a másfél évti­zedes előrejelzési távlatban összesen 8 százalékpontnyi GDP-növekedési elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújta­nák. A jogszabálytervezet előter­jesztői a törvényalkotási folyamat alatt egyeztettek Izrael varsói nagy­­követségével, és ennek eredménye­képpen belefoglalták a törvénybe, hogy az nem vonatkozik művészeti vagy tudományos tevékenységre. A törvénnyel Varsó a „lengyel haláltá­borok” kifejezés használatát akatja korlátozni, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint a „lengyel haláltáborok” típusú kifejezések sér­­tőek, és ellentmondanak a történelmi igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország területén. A lengye­lek 40-100 ezer zsidót mentettek meg annak ellenére, hogy a német rende­letek a zsidóknak nyújtott legcseké­lyebb segítségért is halálbüntetést szabtak ki a megszállt országban. (MTI) veszteséget okozna a brit gazdaság­ban. Márpedig minden százaléknyi elmaradás 25 milliárd dollár kiesést jelent a brit gazdaság számára. A brit EU-tagság megszűnéséből eredő súlyos piaci és banki hatásai­nak modellezésére indított több hó­napig tartó szimulációs gyakorlatot tegnap a londoni székhelyű Európai Bankhatóság. A szervezet azt kí­vánja feltárni, hogy az unió 48 leg­nagyobb bankjára és az unióban ma­radó államok makrogazdasági telje­sítményére miként hatnának a leg­rosszabb brexitforgatókönyvek. Katalán válság: segítsen az ENSZ Madrid. Az ENSZ önkényes letartóztatásokkal foglalkozó munkacsoportjához fordul a le­váltott, szakadár katalán kor­mány előzetes letartóztatásban lévő elnökhelyettese, és két fog­va tartott függetlenségpárti civil szervezeti vezető - jelentette be ügyvédjük, Ben Emmerson. „Spanyolország az emberi jogo­kat sérti fogva tartásukkal, és akadályozza őket abban, hogy el­lássák a katalán nép képviseletét” - mondta a Jordi Sanchezt, Jordi Cuixart-t és Oriol Junquerast vé­dőjogász. „Ennekazügynek nem az a célja, hogy állásfoglalásra kényszerítsük az ENSZ-t a kata­lán függetlenség kérdésében, ha­nem az, hogy a világszervezet megerősítse: egy kormány sem nyomhatja el politikai ellenzékét önkényes letartóztatásokkal” - szögezte le Emmerson. (MTI) Temetés Ukrajnában. Lakott területet támadtak nehéztüzérséggel a Moszkva által támogatott szakadárok a Donyec-medencében. A támadások következ­tében egy ukrán katona meghalt, kéttovábbi megsérült. Az ukrán fegyveres erők által a napokban a front menti, úgynevezett szürke zónában elfoglalt, Lu­­hanszk megyei Novoolekszandrivka településnél lévő katonai állásokat 82 mil­liméteres tüzérségi fegyverekkel és páncélosokkal lőtték a szakadárok. (Sita/ap) Putyin csökkenő előnye Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottsága 69,9%­­os a szavazni hajlandó lakosság közében, ami a legalacsonyabb ér­ték azóta, hogy december elején bejelentette indulási szándékát a márciusi elnökválasztáson - derült ki a VCIOM állami közvélemény­kutató intézet tegnap közölt ada­taiból. December első felében 74,8% szavazott volna rá. Szaké­rők szerint a visszaesés az alterna­tíva megjelenésével magyarázha­tó. Pavel Grugyinyin, a kommu­nisták jelöltje 7,2, Vlagyimir Zsi­­rinovszkij, a liberális demokraták vezére pedig 5,9 százalékon áll. Az elnökválasztás napját március 18- ra tűzték ki Oroszországban. Elzárásra ítélték Alekszej Na­valnij orosz ellenzéki politikus több munkatársát is a márciusi elnökvá­lasztás bojkottjára szólító hétvégi országos tüntetések nyomán. Va­sárnap Oroszország közel 120 vá­rosában tüntettek az újraválasztá­sára készülő Putyin elnök legádá­zabb ellenfelének tartott Navalnij hívei, és a hatóságok az OVD-Info független polgárjogi csoport sze­rint országosan legalább 250 tün­tetőt vettek őrizetbe. Navalnijt ma­gát is őrizetbe vették rövid időre. Az orosz központi választási bizottság december végén megtagadta a 41 éves Navalnij elnökjelölt-aspi­ránsként való bejegyzését, arra hi­vatkozva, hogy két gazdasági bűncselekmény miatt felfüggesz­tett börtönbüntetést kapott. (MTI) Vihart vető lengyelek

Next

/
Thumbnails
Contents