Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-19 / 41. szám
KULTÚRA 6 I 2018. február 19.1 www.ujszo.com Az életdráma kikacagott hőse James Franco A katasztrófa művész című mozijában minden idők legrosszabb filmjének születését meséli el TALLÓSI BÉLA Kiszámíthatatlan a mechanizmus, ahogy a mozi hatni kápes. Megmagyarázhatatlan, miként válhatnak rém rossz filmek kultikus alkotássá. Mint Ed Wood filmjei, amelyekről az is hallott már, aki egyet sem látott közülük. Vagy Tommy Wiseau 2003-as The Room című mozija, amelyet minden idők legrosszabb filmjének kiáltottak ki, mégis kultuszfilmmé vált. Most pedig egy különös feldolgozással visszakerül a vászonra. A katasztrófaművészt titulálják komikus drámának, illetve drámának vígjátéki elemekkel. Tény, hogy van benne torokszorító dráma, de sokkal több benne a komikus elem (forrása főleg a Franco fivérek színészi játéka). Bár nem minősít, kivételesen talán nem elvetendő bűn megemlíteni, hogy a pozsonyi díszbemutató közönsége hangos kacagással fogadott bizonyos helyzeteket és gesztusokat, jól szórakozott a filmen, tehát ott és akkor bejöttek a furcsa drámai erejű komikus poénok. Bizonyára máskor, más közönség is élvezni tudja A katasztrófaművészt, bár értése a groteszk-abszurd, az eltúlzott, a kicsit elszállt stílus iránti érzéket és némi toleranciát is igényel a másfajta filmnyelv, a különcség elviseléséhez. A film ugyanis felemás: erősen idegborzoló, rém elviselhetetlennek tűnnek benne bizonyos, a valóságtól elemelkedő jelenetek, de mert kiderül, hogy az alkotók szándékoltan akarták elérni ezt hatást - és el is érték -, zavarba ejtően rossz és valahol mégis jó, amit látunk. Itt előbb ismét a színészi alakítást kell kiemelni, és a Tommy parodisztikus figuráját káprázatosán megformáló - az eredetit szinte összetéveszthetetlenül imitáló - James Francót dicsérni, aki mindvégig ugyanazon a magas hőfokon játszik, és teljesen új arcát mutatja. Neki, az ő idegesítő karakterré formált filmbéli rendezőszínész figurájának köszönhető, hogy elviseljük azt a - film nagy részét kitöltő - rengeteg képtelenséget, amit a The Room forgatási napjaiból és Tommy rendezői módszereiből, valamint színészi eszköztárából kénytelenek vagyunk végignézni. Vagyis azt, milyen bénító badarságba fullad az a kaotikus helyzet, amelyben a stáb élére rendezőként egy egocentrikus, kezelhetetlen, hisztérikus dilettáns kerül. A Franco-mozi Tommy Wiseau (James Franco) életének azt a szakaszát meséli el, amikor egyik színészképzésen mellé szegődik egyik hallgatótársa, Greg Sestero (Dave Franco), akivel fiira baráti kapcsolatba kerülnek - erős barátságuk mindvégig vezető motívuma, szála a filmnek. (A katasztrófaművész alapjául Greg Sestero könyve szolgált, amelyben leíija a The Room forgatásának és születésének körülményeit.) Tommy és Greg imádja a filmet, a mozit - tragikus halálával, rövid élete alatt nyújtott halhatatlan szerepalakításaival James Dean az ideáljuk. Tommy költekező, pazarló különc, titokzatos figura, aki önmagáról semmit nem árul el, azt sem, hol született és hány éves, meg azt sem, honnan származik hatalmas vagyona. Greget lenyűgözi magamutogató életvitelével, hogy felrúg minden szabályt, és hogy nem ismer lehetetlent. És mert a filmvilág meghódítása közös álmuk, elindulnak szerencsét próbálni Los Angelesbe. Miután egyiküknek sem sikerül elstartolnia a pályáján, Tommy rábeszéli Greget, FILMKOCKA A katasztrófa művész ■ Eredeti cím: "The Disaster Artist ■ Amerikai életrajzi vígjáték 2017, 104 perc ■ Rendező: James Franco ■ Forgatókönyvíró: Scott Neustadter, Michael Fl. Weber ■ Operatőr: Brandon Trost ■ Zene: Dave Porter ■ Szereplők: James Franco, Dave Franco, Seth Rogen, Alison Brie, Zac Efron, Zoey Deutch, Lizzy Caplan, Tommy Wiseau A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. hogy készítsenek saját, közös filmet. Megírják a The Room forgatókönyvét, aztán Tommy stábot bérel, és belekezdenek a forgatásba. A The Room (a Franco-film tanúsága szerint) komoly életdrámát dolgoz fel, bemutatóján mégis végigkacagta, hahotázott rajta a közönség. Tommy a mozi nézőterén a nem várt fogadtatás miatt teljesen magába roskadt. Greg viszont, aki ott ült mellette, sajátosan értelmezte és helyre rakta a nézők reakcióit. Úgy vélekedett: bár nem könnyekkel fogadta filmjüket a közönség, ahogy várták, hanem kacagva, vitathatatlan, hogy erősen hatott. A vetítés nagy ovációt váltott ki a nézőkben, a látottak sikert arattak körükben, ha nem is azt értették meg a filmből, amit ők üzenni szerettek volna vele. Tommyt és Greget ünnepelték a díszbemutató végén. Mint ahogy A katasztrófaművész című mozit is ünnepük: több fesztiválra hívták meg, és a kritika is aránylag jól fogadta; ékes bizonyítéka, hogy a Los Angelesbe akkreditált újságírók musical és vígjáték kategóriában James Francónak juttatták a legjobb színésznek járó Aranyglóbuszt. Az amerikai filmakadémia díjára, vagyis az Oscarra is esélyes a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában - kérdéses azonban, milyen sorsra jut azok után, hogy a rendezőjét, vagyis James Francót is megvádolták szexuális zaklatással. Bárhogy is alakuljon az Oscargála, James Franco és filmje, és persze az eredeti, a The Room eddig is kapott elég elismerést. Megérdemelten vagy nem?... ez a nagy dilemma. Mert szórakoztat, jókat lehet kacagni azon az otrombaságon, amit a The Room és A katasztrófaművész képvisel és együtt nyújt, de azon, ami történik velük, csak ámulni lehet - elmélázva azon, hova visz, hova vezet, mit üzen, kit rettent el és kit ösztönöz és bátorít (hasonló alkotásra) az ilyen művészeti katasztrófa. Attól rossz vagy jó A katasztrófaművész, hogy miként értelmezzük ezt az üzenetét. Van Goghkiállítás a Taté múzeumban London. Több mint 70 év után először rendez Vincent van Goghkiállítást a londoni Tate Britain, a tárlat tematikája a holland festőművészt nagy-britanniai kapcsolatain keresztül mutatja be. A jövő év március 27-én nyíló kiállításra a festő 40 műve érkezik Londonba más múzeumokból, köztük a párizsi Orsay Múzeumban lévő Csillagos éjszaka a Rajna fölött című festmény. Van Gogh 1873 és 1876 között műkereskedő gyakornokként élt a brit fővárosban, és azonnal megszerette a várost. Alex Farquharson, a Tate Britain igazgatója elmondta, hogy a tárlat bemutatja, milyen hatással volt Nagy- Britannia Van Gogh művészetére, és milyen hatalmas hatással volt ő maga a brit képzőművészekre. Nagy-britanniai tartózkodása megváltoztatta világképét és a művészt magát is, bátorította őt arra, hogy képzőművész legyen - magyarázta. A Van Gogh and Britain (Van Gogh és Nagy- Britannia) című kiállítás 2019. augusztus 19-ig lesz látható. (MTI) Elhunyt Szabó Rezső Nyolcvankilencedik évében február 17-én elhunyt a szlovákiai magyarság kiemelkedő közéleti személyisége, Szabó Rezső jogász, politikus. Kolozsnémán született 1929-ben. A háború alatt a pápai református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, majd a komáromi bencés gimnáziumban érettségizett 1948- ban. Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen kezdte, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen fejezte be (1952). 1951 és 1954 között a Csemadok szakelőadója, később titkára, majd főtitkára, 1959-től 1961-ig pedig a Hét főszerkesztője volt. 1969-1970-ben a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke volt. 1968-ban egyike volt a szlovákiai magyarság követeléseit tételesen megfogalmazó értelmiségieknek. Emiatt 1970-ben kizárták a CSKP- ból és a Csemadokból is. Előbb fizikai munkásként, majd egy vállalat szakelőadójaként, később jogászaként dolgozott. 1989-ben rehabilitálták, és visszatért a közéletbe. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója, 1990-1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője volt. Szabó Rezső komoly szerepet Szabó Rezső (1929-2018) vállalt a köz-, a politikai és a kulturális életben, és eredményesen tevékenykedett. Józan, következetes politikája korának, a Csemadoknak és a szlovákiai magyarságnak valódi vezető alakjává emelte. 2004-ben jelent meg A Csemadok és a Prágai Tavasz című könyve, amelyben életének meghatározó korszakáról vall történelmi hűséggel. Vallotta: a Csemadok olyan hely, mely nélkül az ember legjobb elvárásai sem valósulhatnak meg, közösség, amely az értelmes célokért képes az áldozatvállalásra is. (k) Tenki Réka a Shooting Stars programban Berlin. Nagy lehetőség és megtiszteltetés az európai mozi legígéretesebb tehetségeit bemutató Shooting Stars (feltörekvő filmsztárok) programban szerepelni a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon - mondta Tenki Réka a Berlinalén szombaton a közmédiának. A budapesti Örkény Színház társulatának tagja elmondta, hogy a szervezők alaposan felkészültek annak a tíz fiatal művésznek a munkásságából, akiket az európai filmeket világszerte népszerűsítő szervezet, az European Film Promotion (EFP) nemzetközi zsűrije beválogatott a programba. Kiemelte, hogy nagy szeretettel és tisztelettel foglalkoznak velük, és arra törekednek, hogy minél jobban megmutathassák tehetségüket. A fiatal színészeknek a szakmai kapcsolathálózat kiterjesztését szolgáló találkozók, fórumok egész sorát szervezték meg, így a négynapos rendezvénysorozaton bemutatkozhatnak a többi között a színészválogató ügynökségeket összefogó International Casting Directors Network (ICDN) szakembereinek. „Négy nap alatt mindenkivel találkozhatunk, és esetleg felkelthetjük az érdeklődésüket” - mondta Tenki Réka, kiemelve, hogy nemcsak Európában, hanem akár a tengerentúlon is megnyílhatnak kapuk az EFP kezdeményezése révén. A 21 éve minden Berlinalén megrendezett Shooting Stars programban eddig 34 országból 303 fiatal tehetséget mutattak be. Vannak közöttük ma már világszerte híres művészek, például a James Bondfilmekből is ismert Dániel Craig és a Zsivány Egyes című Csillagok háborúja-film sztárja, Riz Ahmed. Tenki Réka 2009-ben elnyerte a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat. Filmes pályafutása Gigor Attila A nyomozó című alkotásával kezdődött. A filmszakma egyik legtekintélyesebb nemzetközi lapja, a Variety szerkesztősége 2017-ben beválasztotta a Ten Europeans to Watch, azaz a tíz figyelemre méltó európai filmes közé. (MTI) két jó barát, Greg (Dave Franco) és Tommy (James Franco) közös filmjük díszbemutatóján (Fotó