Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-17 / 40. szám

KÜLFÖLD 6 I RÖVIDEN Levadászott sínai szélsőségesek Kairó. Az egyiptomi hadsereg és rendőrség erői 53 szélsőségessel végeztek és 680 gyanúsítottat őrizetbe vettek a február 9-én in­dított nagyszabású terrorellenes művelet keretében - közölte a hadsereg szóvivője. Az össz­­fegyvememi biztonsági művelet, amelyben rendőri alakulatok is részt vesznek, főleg a Sínai­­félsziget központi és északi ré­szére összpontosít, de a Nílus deltájában és a nyugati sivatag­ban is vannak akciók. A bizton­sági erők több mint egy tonna robbanószert, a szélsőségesek 378 búvóhelyét, illetve fegyver­raktárát és egy hírközpontját is megsemmisítették. (MTI) Életfogytiglan török újságíróknak Ankara. Súlyosbított életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélt teg­nap egy isztambuli bíróság hat újságírót, mert az ítélet szerint előre tudtak a 2016-os puccskí­sérletről, és hatalomátvételre szólítottak fel. A per hét érintett­jéből a hat fogva tartott újságírót az alkotmányos rend megdönté­sének kísérletében találták bűnösnek. A 7. vádlottat felmen­tették. A hatalomátvételi kísérlet után indult perekben katonákra szabtak már ki életfogytiglani szabadságvesztést, de újságírók­ra eddig még nem. (MTI) USA: Ankarával bókülőkenyebben Ankara. Törökország és az USA új mechanizmust alakít ki közös ügyeik kezelésére, miután a kétoldalú viszony kényes sza­kaszba ért—jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminisz­ter az amerikai hivatali kollégá­jával, Rex Tillersonnal tartott sajtótájékoztatóján. Ankara és Washington viszonyát egy sor megoldatlan ügy terheli. Leg­utóbb az mérgesítette el a kap­csolatokat, hogy a török haderő január 20-án offenzívát indított az észak-szíriai Affínban az USA egyik fő helyi szövetsége­se, a Népvédelmi Egységek nevű kurd milícia ellen. (MTI) Romney visszatér a politikába Washington. Visszatér a poli­tikába Mitt Romney volt ameri­kai republikánus elnökjelölt. A massachusettsi exkormányzó - aki a 2012-ben tartott elnökvá­lasztáson maradt alul Barack Obama demokrata elnökkel szemben - a jelenlegi, republi­kánus kormányt ostorozó inter­netes kampányvideóval tudatta tegnap, hogy szenátoijelöltként indul az őszi félidős választáson. Politikai tehetsége javára írják, hogy republikánusként sikeres kormányzója volt a demokrata többségű Massachusetts állam­nak. 2008-ban csak a republiká­nusok elnökjelöltségéért indult, de 2012-ben már ő volt a párt elnökjelöltje. Az elmúlt egy esztendőben sokszor bírálta Donald Trump elnököt. (MTI) Moszkva indította a kibertámadást Washington. Nagy-Britannia után a Fehér Ház is Oroszorszá­got okolta a tavalyi súlyos szá­mítógépes támadásokért, ame­lyek Ukrajnában kezdődtek. A közleményben leszögezték, a NotPetya néven ismertté vált, 2017-es kibertámadás „a Kreml azon erőfeszítéseinek sorába il­leszkedik, amelyekkel megpró­bálja destabilizálni Ukrajnát, és egyúttal jelzi Oroszország rész­vételét a konfliktusban”. „Ez olyan vakmerő és felelőtlen ki­bertámadás volt, amelynek meg­lesznek a nemzetközi következ­ményei”. A NotPetya zsarolóví­russal 2017 júniusában az ukrán pénzügyi rendszert próbálták megbénítani, tönkretéve az ukrán központi bank, a kijevi repülőtér és a csernobili atomerőmű szá­mítógépes rendszerét is. A vírus azonban Ukrajna mellett további, mintegy 60 ország 200 vállalatá­nak számítógépes hálózatát is megkárosította. (MTI) 2018. február 17. | www.ujszo.com Tegnap elkezdődött az 54. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, a bizton­ságpolitika első számú nemzetközi fóruma. Az amerikai védelmi és az orosz kül­ügyminiszter mellett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Christine La­­garde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is a tanácskozók között van. Az Európai Unió egyedül nem tudja megvédeni Európát, és védelmi képessé­geinek fejlesztése lehetőségek mellett kockázatokat is hordoz - jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a konferencia nyitónapján. (TASR/AP) Tiborcz-botrány: központi sorvezető Budapest. Orbán Viktor ve­­jének, Tiborcz Istvánnak a bot­ránya roppant kínosan érintheti a Fideszt. Ugyanis ebben az ügy­ben magas szintről kaptak köz­ponti utasítást a kormánypárt politikusai, hogyan kell kom­munikálniuk - tudta meg a Ma­gyar Nemzet. Gulyás Gergely frakcióvezető küldött iránymu­tatást, aki azt kéri az érintettek­től, ha válaszolnak, „minden esetben az alábbi kommunikáci­óhoz tartsátok magatokat”. A Fidesz kommunikációja szerint „az Elios-jelentés egy brüsszeli kampányjelentés, Brüsszel be­avatkozása a magyar választási kampányba”. A második „ukáz”: „2014-ben is a választások előtt­­re időzítették az ezzel kapcsola­tos híreket, most ugyanezt te­szik”. A 3. pont: „Orbán Viktort próbálják támadni vele, pedig az OLAF-jelentéssel érintett idő­szak nagy részében Simicska Lajos volt a tulajdonos.” (MNO) Stop Soros: tiltakozik a világ Az ENSZ emberi jogi főbiztosa és a német kormány szerint aggályos a törvénycsomag MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Berlin/Budapest.AStop Soros törvénycsomag indoko­latlanul korlátozza az ogyssii­­lési szabadságot, és aggasztó folytatása a magyar kormány támadásának az embori jogok és a civilszféra ellen - jelentette ki Genfben Rupert Coleville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Berlin szerint is aggályos a törvényjavaslat-csomag, Budapest ingerülten reagált. A törvénytervezet nyilvánvalóan azoknak a szervezeteknek a szigo­rúbb ellenőrzésére irányul, amelyek a kormány szemében államellenes te­vékenységet folytatnak, például a migrációval, a menedékkérők ügyé­vel és az ezekkel összefüggő számos más tevékenységgel foglalkoznak - mondta Rupert Coleville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Coleville felszólította a magyar kor­mányt, hogy garantálja az egyesülési szabadság érvényesülését, amibe be­letartozik az is, hogy támogatást kap­nak kül- és belföldről. A szóvivő a migrációt segítő civil szervezeteknek külföldről juttatott adományok 25%­­os adójával kapcsolatban azt mondta: „Az adó valószínűleg szűkíteni fogja e szervezetek költségvetési keretét, és megnehezíti az adománygyűjtést számukra, ezáltal csorbítja e szerve­zetek képességét nélkülözhetetlen munkájuk végzésében és a szolgál­tatásnyújtásban.” Coleville szerint a civil szervezetek már eddig is nagy nyomás alatt voltak az országban, a törvénytervezet csak még nagyobb nyomás alá helyezné őket. Berlin bekeményíthet A német szövetségi kormány sze­rint aggályos a Stop Soros elnevezésű törvényjavaslat. Michael Roth, a külügyminisztérium európai ügye­kért felelős államminisztere kiemel­te, hogy a kormány jogszabályjavas­latai megnehezítik, és talán lehetet­lenné is tehetik a menekülteket és menedékkérőket segítő civiltársa­dalmi szervezetek munkáját. A Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa hozzátette, hogy az aggá­lyokat „félreérthetetlenül” kifeje­zésre juttatta a magyar kormány előtt. Hangsúlyozta, hogy akár valamilyen oktatási projektről, akár a szociáli­san rászorulók támogatásáról, a me­nekültek vagy a nemzeti kisebbsé­gek ügyéről van szó, „a demokrácia abból él, hogy az emberek kiállnak meggyőződésük mellett”. Szijjártó személyeskedik Michael Roth, a „baloldali német államminiszter téved” - szögezte le a magyar külgazdasági és külügymi­niszter. Szijjártó Péter kiemelte: „az európai szabadságjogok nem vonat­koznak illegális bevándorlókra, és pláne nem vonatkoznak terroristák­ra”. Szijjártó hozzátette: ez egy köz­ismerten bevándorláspárti szociál­demokrata miniszter véleménye. „Egy olyan politikusé, aki mindig is a bevándorlás fontosságát hirdette, és aki maga is bevándorlókat akart be­hozni Európába a Soros­szervezetekkel együtt” - magyaráz­ta. A külügyminiszter kiemelte: a magyar kormány álláspontja az ille­gális bevándorlással kapcsolatban egyértelmű és változatlan: „az or­szág határait meg kell védeni, a ma­gyar emberek biztonsága a legfon­tosabb”. Ezért - mint megjegyezte - nem várnak köszönetét Roth-tól, de a tények tiszteletben tartását elvár­nák. A Stop Soros törvénycsomag elengedhetetlenül fontos a magyar nemzetbiztonság megvédése érde­kében- szögezte le Szijjártó. A Fidesz-ff akció szóvivője sze­rint az új parlamenti ciklus első ülé­sén szavazhatnak a képviselők a Stop Soros törvénycsomagról. Halász Já­nos tegnap hangsúlyozta: nagyon fontos jogszabályról van szó, ezért is terjesztették be azt, és kezdődik meg a tárgyalása. A jogszabály egyes ré­szei kétharmados támogatást igé­nyelnek, amellyel a koalíció jelen­leg nem rendelkezik, az ellenzékre pedig „nem lehet számítani”, hiszen „ezek a pénzért, hatalomért minden­re képesek” - fogalmazott a kor­mánypárti politikus. Halász kijelen­tette, ,,nem adhatjuk fel a küzdelmet, akkor sem, ha az ENSZ-ről van szó”. A török hatóságok szabadon engedték a Die Welt című német lap egy éve be­börtönzött tudósítóját, Deniz Yücelt (felvételünkön). Yücelt terrorizmus és kémkedés gyanújával, vádemelés és bírósági tárgyalás nélkül börtönözték be tavaly február 14-én. Recep Tayyip Erdogan török elnök „ügynöknek" bélye­gezte az újságírót, aki 2015-ben kezdte törökországi munkáját, és minden vá­dat mindvégig tagadott. Németország többször követelte a tudósító szabadon engedését, és a Törökországban politikai okok miatt bebörtönzött más ál­lampolgárai szabadon engedéséért is nyomást gyakorol Ankarára, (tasr/ap) Ausztrália: keresd a nőt Canberra. Válságba sodorta az eleve gyenge lábakon álló ausztrál kormánykoalíciót, hogy Bamaby Joyce kormányföhelyettes közölte: nem áll szándékában lemondani amiatt, hogy viszonyt kezdett ko­rábbi sajtótitkárával, aki jelenleg gyereket vár tőle. A nős, négygyer­mekes Joyce hangsúlyozta: kollé­gái támogatják őt döntésében. A kormányföhelyettes hozzátette: nem tartja helyénvalónak a minisz­terelnök csütörtöki sajtótájékozta­tóján az ügyében megfogalmazott bírálatait. Joyce szerint, amit Mal­colm Turnbull mondott, sok eset­ben felesleges volt, és további ká­rokat okozott. Tumbull megdöb­bentő hibának nevezte helyettese viszonyát, és megtiltotta miniszte­reinek, hogy szexuális kapcsolatot létesítsenek munkatársaikkal. A kormányfő bírálata alig burkolt fel­hívás volt Joyce-nak, hogy mond­jon le tisztségéről. A mindössze egyfős többséggel rendelkező jobbközép kormány­­koalícióban részt vevő Nemzeti Párt elnöke azonban a jelek szerint nem érzi úgy, hogy önként távoz­nia kellene. Az 50 éves politikus is­mét bocsánatot kért a családjától, a pártjától és új, 33 éves partnerétől, aki korábban a beosztottja volt. A szenátus már indítványozta, hogy Joyce mondjon le kormányföhe­­lyettesi pozíciójáról. A törvényho­zók kezdetben nem szívesen bírál­ták a szókimondó, kisvárosi köny­velőből politikussá vált Joyce-t, de aztán egyre fokozódott rajtuk a nyomás, miután kiderült, hogy a szóban forgó sajtótitkár ráadásul két igencsak jól fizető állást is ka­pott, miután távozott a kormány­föhelyettes irodájából. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents