Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-08 / 32. szám

FONTOS Vadászat WWW.UjSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM utalom minden ott vagy talált vaddisznóért A Regionális Állategészségügyi és Élelmi­szeri Hivatal az afrikai sertéspestis (ASP) fertőző betegség visszaszorítása érdeké­ben a következő utasításokat adta. A vadászterületek használói kötelesek egész évben tekintet nélkül a mennyiségre, nemi és kor hovatartozásra intenzíven vadászni a vaddisznót és a vörös rókát. Ez a kötelesség érinti azokat a vadászterületeket is, ahol a vaddisznó tenyésztését és vadászatát nem végzik tervszerűen. Az esetleges elhullott vaddisznók tetemét az Európai Parlament és az Európa Tanács 1069/2009 határozatának az értelmében minden vadászterület gazdája köteles a területről az egészségi normáknak megfelelően eltávolítani. Minden elejtett vagy elhullva talált vaddisz­nóból köteles a vadászterületen vadászati joggal rendelkező laboratóriumi kivizsgálás­ra mintákat beszolgáltatni. A vadászterület használója minden elejtett vagy elhullva talált vaddisznóról és vaddisznó felhaszná­lásáról köteles nyilvántartást vezetni. A fer­tőzés terjedésének a megelőzése érdekében egész évben tilos a csülkösvad kisegítő ta­karmányozásához szemes takarmányt hasz­nálni. Kivételt képez a vadaskertben nevelt vad. A vaddisznó vadászatához fenntartott szórókon max. 5 kg szemestakarmány lehet, ami kizárólag csak a vadászatot szolgálja. A sikeres vadászat érdekében engedélyezett: éjjellátó célzóberendezéssel ellátott fegyver, elektronikus nagyítással és képkivetítővel ellátott célzó berendezés, elektronikus képátalakító célzóberendezések, infrabemé­­rő rendszerek, noktovízorok, lézer bemérők, elektronikus fényt erősítő berendezések és minden, ami az éjszakai célzást segíti. Ezen kívül a vaddisznó vadászatához engedélye­zett a célt megvilágító lézer vagy lámpa is. Két órával a naplemente után a vaddisznó vadászatához a fent említett berendezé­sek egész éjszaka engedélyezettek. 2018. január 1. és 2018. december 31. között a szabad területen elejtett felnőtt vaddisz­nók és süldők után 30 euró pénzjutalom jár a beszolgáltatott nemi szervek alapján, amelyek eltávolítására és beszolgáltatására a vadászgazdák adnak instrukciót. A vadasker­tekben nevelt és vadászott vaddisznók után nem jár pénzügyi jutalom. Az ASP-vírussal fertőzöttséget kimutató elejtett vagy elhullva talált vaddisznók után a pénzjutalom 67 euró, tekintet nélkül az elejtett vagy elhullott disznók súlyára. Vadászatra nem elismert te­rületen elhullott, bejelentett és ASP-pozitív vaddisznó után 50 euró pénzjutalom jár, amit a lelőhelyhez legközelebb lévő vadászterüle­ten gazdálkodó vadászatra jogosult kap meg. Az elejtett vaddisznókat a vadászterületről kivinni vagy azokat felhasználni csak az őket igazoló negatív ASP-bizonyítvánnyal lehet. Hobbi 2018. Február A természet már a tavaszra készül. A barkák teljesen kinyíltak, és számos korai tavaszi növény, mint pl. a hóvirág vagy az ibolya már néhol szintén virágzik. A rigó trillázik, és a déli vidékekre megérkeztek már az örvös galambok is. Néhol már húz a szalonka. Mindez 2018. január végén. Az ember csak kapkodja a fejét. A vadgazdát nem kis feladatok elé állította a ter­mészet. A vad kisegítő ete­téseinek sok helyen nincsen semmi értelme. LEHET MÉG KEMÉNY FACY A vad előnybe helyezi az élőhelyén talált, lábán szá­radt növényeket, és a kihe­lyezett szálas takarmányhoz csak a legritkább esetben nyúl. A mezőgazdasági terü­leteken a vad rendszeresen jut zöldtakarmányhoz, amit ki is használ. Köszönve a mezőgazdászok hanyag be­takarítási praktikáinak az őszi tarlókon annyi a szemesta­karmány, hogy a fagymentes időben még szántás vagy tárcsázás után is könnyen el­látja a vadat energiadús ele­­séggel. A vadgazda gondjait az is emeli, hogy 2018. janu­ár 1-től az évvégéig az afrikai sertéspestis terjedése miatt a csülkösvadat tilos szemes­takarmánnyal etetni. A szo­katlanul meleg tél ellenére „még nem ette meg a kutya a telet"! Elég egy hirtelen jött kemény fagyokkal járó lehű­lés, vagy nagyobb hóesés és a vadgazdának azonnal cselekednie kell. A legkisebb és egyben a legelterjedtebb csülkös vadunknak, az őznek pár nap kemény tél után a megváltozott táplálkozási le­hetősége már éhezést okoz, amin csak a vadgazda óvó gondoskodása segíthet. Az őz élőhelyéhez való ragasz­kodása miatt a jóléte eléggé helyhez kötött, és az a min­denkori környezet adottsá­gaitól függ. Az őz nagyobb rokonai, mint például a gím­szarvas, dám stb. kevésbé kötődnek az állandó élőhely­hez - kevésbé territoriális a viselkedésük. ZERCEHULLÁS A TÁTRÁBAN Az ingadozó téli-tavaszi hőmérséklet a hegyekben is, még a Magas-átra legmaga­sabb régióiban is megteszi a hatását. Már karácsony körül is felkeltette a szakma érdeklődését 3 zerge rej­télyes elhullása. Ezt január közepén tetézte további 16 zergetetem felfedezése. Azt ,hogy hány darabot nem ta­láltak meg idáig, azt a szak­ma csak feltételezi. Mivel az utóbbi 50 év legnagyobb zergeelhullásáról van szó komoly vizsgálat indult az ügyben. A jelek arra utalnak, hogy a csapadék hirtelen váltása esőről hóra, majd megint esőre és az éjjeli fa­gyok okozta hirtelen eljege­sedések okozták az állatok megcsúszását és a mélybe történő lezuhanását. A zer­­gék tudnak magukra vigyáz­ni! A felmelegedés okozta időjárási változásokat és az élőhelyük terepváltozását viszont képtelenek kezelni. Az elhullott zergék melles­leg nagyon fontos szerepet játszanak a medvék tavaszi ébredésükkor fellelhető első táplálékforrásban. A medvék jól vannak. A legnagyobb ré­szük jó medveszokás szerint téli' álmát alussza, az anyák már meghozták, vagy most szülik az évi medveszaporu­latot. Van egy-két ébren lévő kóborló magányos medve is, amelyik vagy a csülkös vadnak kihelyezett táplálékot „fosztogatja", vagy folyama­tosan elrabolja a hiúzok és a farkasok által elejtett prédát. Ez ellen nincs mit tenni, és az ember akkor cselekszik helyesen, ha ebbe nem szól bele. Január 16-val véget ért a farkasok vadászata. Az en­gedélyezett 76 farkasból 40 példányt a vadászok ejtettek el, és 4 példány természetes körülmények közt elhullott. Az idén teljes mértékben megmutatkozott, hogy a farkas társasvadászatának a letiltása mennyire megköti a vadászok kezét, és azt is, hogy az egyéni vadászattal lehetetlen kordában tartani a rendkívül intelligens raga­dozók számát. Január 12-én zajlott a raga­dozó madarak összehangolt számlálása. Elsősorban a nagyobb és a nálunk telelő ragadozó madarak kerül­nek bejegyzésre. A rétisas, vándorsólyom és egyebek szigorú CPS-koordináták szerinti behatározása folyik ilyenkor. A tavaszi ragadozó madarak nagyvonulása alatt az országon átvonuló ma­darak száma erősen meg­növekszik majd, ami egy újabb számlálást igényel. TakAcs Frigyes Mire vadászhatunk februárban és márciusban? ■ SZŐRMÉS VADAK KÖZÜL EGÉSZ FEBRUÁRBAN: szikaszarvas­­ra, fehérfarkú szarvasra , aranysakálra, pézsmapocokra, nyest­­re, nyuszira, házi görényre, rókára, mosómedvére, nyestkutyá­­ra, amerikai nyércre, nutriáia, vaddisznóra nemre és korra való tekintet nélkül. ■ SZÁRNYAS VADAK KÖZÜL EGÉSZ FEBRUÁRBAN: szajkóra, szarkára és február 10-ig hamvas varjúra ■ EGÉSZ MÁRCIUSBAN SZŐRMÉS VADAK KÖZÜL: szikaszar­­vasra, fehérfarkú szarvasra, pézsmapocokra, rókára, mosómed­vére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vaddisznóra nemre és korra való tekintet nélkül. ■ MÁRCIUS 16-TÓL SZÁRNYAS VADAK KÖZÜL: vadpulykaka­kasra

Next

/
Thumbnails
Contents