Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-07 / 31. szám

6 I KULTÚRA 2018. február 7.1 www.ujszo.com Mivel készülnek a hazai könyvkiadók? ÖSSZEFOGLALÓ Megkerestük a hazai magyar könyvkiadókat, és feltettük nekik a kérdést: milyen kötetek megjelentetését tervezik az idei évben. Kalligram A Kalligram Kiadó idén két vers­kötetet tervez megjelentetni szlová­kiai szerzőktől. A rendkívül termé­keny Feliinger Károly Szimering címmel gyűjtötte össze legújabb ter­mését, Merva Attila pedig napjaink legelismertebb szlovák költője, Mi­­chal Habaj verseit fordította le ma­gyar nyelvre. Ez a kötet a Caput Mortuum címet kapta. Két elsőkötetes szerző is bemutat­kozik a Kalligram jóvoltából. A Tö­rökországban élő és alkotó Veres Erika verseit Duett a sárban címmel tervezik megjelentetni, a kassai Thália Színház dramaturgjaként is­mert Forgács Miklós első kötetének címe pedig Latex búslakodó. Széppróza kategóriában Szalay Zoltán Faustus kisöccse című kisre­génye várható idén, Tőzsér Árpád pedig újabb naplóival örvendezteti meg mindazokat, akik kedvelik ezt a személyes műfajt. Popély Árpád megjelenésre kész tanulmányköte­tének címe Két választás Csehszlo­vákiában, A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása (1938-1939). AB-Art Gál Sándor összegyűjtött műve­inek sorozata a 15. kötethez ért, ez vár megjelenésre idén. A kiadó tervezi még az Esterházy-emlékkönyvet, a Szőrös Kő című folyóirat alapításá­nak 20. évfordulóját ünneplő antoló­giát, valamint azt a beszélgetős könyvet, amelynek első részében Balázs F. Attila költő a kérdező, a másodikban pedig őt kérdezik. Z. Németh István tollából egy mesere­gény vár kiadásra, a Királyficsúr ka­landjainak folytatása. Gyüre Lajos szintén meseregényt írt Cirmos gyer­mekei címmel, Gágyor Péter pedig műfordításait szedte csokorba. Ä ter­vek közt szerepel még Király László, valamint Saitos Lajos legszebb ver­seinek gyűjteménye, továbbá Köles Ildikó gyermekverseinek kiadása, Zümmögő címmel. Nap Kiadó A Nap Kiadónál előkészületben van Ardamica Zorán nagy port ka­vart publicisztikai kötetének folyta­tása, a Barbárrá hülyülés II. Iroda­lomtudományi tanulmánykötetek­ből három is tervben van idén a ki­adó Kaleidoszkóp sorozatában: Né­meth Zoltán Hálózatelmélet és iro­dalomtudomány, Baka L. Patrik Kristályszilánkok - kritikák, rezen­­ziók, valamint H. Nagy Péter Médi­umközi relációk című könyve vár megjelenésre. Nagy Zoltán megírta a Felvidéki fürdők lexikonét, Soóky László pe­dig immár második drámagyűj­teményét készül közreadni, ezzel a beszédes címmel: Négy monodráma és egy abszurd. Jön még a Kovács László-Görföl Jenő szerzőpáros fo­tóalbuma Felvidéki bányavárosok címmel, Juhász Katalin Nyeretlen című verskötete, valamint Köböl­kúti V arga J ózsef T ürelemj áték című regénye. Lilium Aurum A leghosszabb listával talán a Li­lium Aurum kiadó vág neki az idei évnek. A kicsik számára készül Csóka Ferenc Színország lovagja című mesekönyve, egy szlovák népmesegyűjtemény Vércse Miklós fordításában, Az aranygyapjas bá­rány címmel, valamint Varga Imre Pókvári mesék című kötete. A Kaukázusba kalauzol Gáspár (Illusztrációs felvétel: Shutterstock) Erna és Lőrincz Adrián Kaukázus úttalan utakon című könyve. A szer­zőpáros 27 nap alatt járta be ezt a vi­déket gyalogosan, marsutkával, vo­naton, buszon, teherautón - vagy ami épp jött. Megnézték, milyen az élet a kábardok, balkárok, karacsájok, cserkeszek, alánok és más nemzetek fiai lakta hegyi falvakban. H. Nagy Péter munkásságából a Lilium Aurumnak is jutott egy kö­tetnyi, a Globáriumban a populáris irodalomról szóló tanulmányait gyűjtötte össze a szerző. Keller László a Nemzetközi Vámbéry-konferencia 14. és a 15. évfolyamának anyagát szerkesztette kötetbe, Kovács László pedig Ez történt címmel a magyar történelem kiemelkedő eseményeit prezentálja. A Csallóköz növény- és állatvilága látható abban a fotóalbumban, amely magyar-szlovák-angol kommentá­rokkal jelenik meg Szemtől szem­ben címmel, Lelkes Ödönnek kö­szönhetően. Azt a törékeny, sérülé­keny világot mutatja be, amelyet a rohanó mindennapokban sokan ész­re sem veszünk. Agócs Attila és Komjáti Zoltán Igor A Koháry csa­lád és a Coburg család emlékezete Barstól Gömörig címmel tervez könyvet, N. Tóth Anikó és Petres Csizmadia Gabriella pedig a közép­­iskolások Legere irodalmi verse­nyének összefoglaló kötetét állította össze. Csicsay Alajos Stafétabotja egy színes mozaik a szlovákiai ma­gyarok kulturális életéről, amelynek meghatározó eleme a pedagógusok szerteágazó tevékenysége. A kiadó az alábbi köteteket tervezi még: Cselényi László - Akadályok földje, Juhász László - Fotósuli, Pun­­tigán József- Életrajzi lexikon, Soó­ky László - Hol fehér, hol meg fekete (versek), Bettes István - Fókuszállat (versek). Pozsonyi Kifli Újabb pozsonyi mese készül a Po­zsonyi Kifli Polgári Társulás mű­helyében. Forgács Péter kötete Fad­­rusz János pozsonyi szobrász­­művész életébe enged betekintést egy tizenkét éves, mai pozsonyi kis­fiú szemével. Viera Kamenická Me­sék a Zsidó utcából című könyve szintén a Pozsonyi mesék sorozat­ban jelenik meg Csanda Gábor for­dításában: a szerző olyan eseménye­ket, ünnepeket és szokásokat mutat be, amelyek a zsidó közösségre jel­lemzőek. Terveznek egy válogatást is a tár­sulás történelmi portálján megjelent legsikeresebb írásokból, a szerzők között olyan nevek szerepelnek majd, mint Benyovszky Mánya Ágnes, Ve­res István és Kacsinecz Krisztián. Fórum Intézet Az intézet 2018-ban öt könyvet kí­ván megjelentetni. Az Acta Ethnolo­­gica Danubiana 20. című tanulmány­­gyűjtemény az intézet Etnológiai Központjának kiadványa, és néprajzi jellegű írásokat közöl. Lampl Zsu­zsanna kötete, A szlovákiai magya­rok szociológiája I. - Szlovákiai és magyar hat évvel ezelőtt jelent meg, azóta hiába keresik az olvasók, ezért adja ki újra a Fórum. Lanstyák István Nyelvalakítás és nyelvi problémák című tanulmánykötetében a címben jelzett kérdéseken kívül a nyelvi problémák kezelésének lehetőségei­vel és a szlovákiai magyar beszélő­közösség nyelvi problémáival is fog­lalkozik. Simon Attila összeállításá­ban jelenik meg a „Csak álltunk és sírtunk” - Az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével című reprezen­tatív album. Vaskos tanulmánykötet­tel jelentkezik L. Juhász Ilona, a címe Komárom emlékjelei az államfordu­latok és rendszerváltások tükrében. Madách Egyesület Hat kiadványt tervez 2018-ban a Madách Egyesület. Zsemle 2. cím­mel folytatódik az Irodalmi Szemle online változatából összeállított an­tológiasorozat, ezúttal kortárs vers­válogatást nyújtva. Forgács Péter már több díjat is kapott kisprózáiért, eze­ket gyűjti egybe első kötetében, Szu­perhold címmel. Megjelenik Doba­­iné Kiss Ilonka posztumusz kötete, a Gyökerek és élmények, amely sze­mélyes emlékek mentén fejti fel a szlovákiai magyarok történetét. Újra megjelenik Lampl Zsuzsanna 2002- es népszerű gyermekkönyve, a Móki meséi. Minden tekintetben szép és rangos könyv lesz Szászi Zoltán műve, a Séta vidéken című, gazda­gon illusztrált foldrajzi-helytörténeti­­müvészettörténeti album. Ismét megjelenik Novák Mezőlaky Mar­garéta sokak által keresett Léva­­monográfiája, amely nemcsak kitűnő városleírás, hanem élvezetes útikala­uz is. SZMÍT A Szlovákiai Magyar írók Társa­ságának gondozásában készül egy ta­nulmánykötet Tóth László költő, műfordító, irodalomtörténész 70. születésnapjára. A Szlovákiai ma­gyar szép irodalom 2018 című anto­lógia hazai szerzőink különböző la­pokban, folyóiratokban megjelent műveiből áll össze, a válogató és szerkesztő Hizsnyai Zoltán és H. Nagy Péter. Quk) A világörökség része lehet Kelemantia és Gerulata Szlovákia és Magyarország - Ausztriával ás Németország­gal közösen - benyújtotta nevezését az Egyesült Nemze­tek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez a Római Birodalom egykori határainak, a dunai limesnek a világöröksógi helyszínné nyilvánítására. A négy ország UNESCO-hoz be­nyújtott nevezését Magyarország koordinálja. A január 31-én beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, és a Dunának mintegy 1500 kilomé­teres szakaszát érinti, a bajorországi Bad Göggingtől a magyar-horvát határon fekvő Kölkedig. Magyaror­szágon 65 világörökségi helyszín várható, Szlovákia pedig két egykori Kelemantia - az egykori római tábor alaprajza (Képarchívum) római katonai tábor maradványait, a Pozsony-Oroszvár területén fekvő Gerulatát, valamint a Komárom kö­zelében, Izsán feltárt Kelemantiát ír­ta fel a listára. Gerulata az ókori Pan­nónia provincia fővárosából, Car­­nuntumból (Németóvár, Ausztria) Ad Flexum (azaz a mai Mosonma­gyaróvár) felé vezető út egyik fontos védelmi állomása volt, míg Kele­mantiát valószínűleg Marcus Aure­lius császár uralkodása idején, a 2. század második felében, a marko­­mann háborúk idején alapították meg a Duna túlpartján, Brigetióban szé­kelő légió előretolt táboraként. A Római Birodalom határvidéke egyes részeinek világörökségi védel­me közel két évtizede kezdődött. 1987-ben önálló helyszínként az Egyesült Királyságban a Hadrianus­falat vették fel a listára. Ezek után több országban is felmerült az igény, hogy hasonló témájú helyszínei is legye­nek védettek. Hosszas vita után az a koncepció született meg, hogy a vé­dettséget élvező Hadrianus-fal bőví­tését kell kezdeményezni. 2004 óta már „A Római birodalom határai, a limes” elnevezéssel lehet találkozni a világörökségi listán, melynek részét képezi a már említett Hadrianus-fal mellett a 2005-ben világörökségi helyszínné nyilvánított felső-germá­­niai és raetiai limes Németországban, továbbá 2008 óta az Antoninus-fal Skóciában. Magyarország, Szlovákia, Auszt­ria és Németország közös nevezé­séről szavazással dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 jú­niusában. (TASR, as)

Next

/
Thumbnails
Contents