Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-07 / 31. szám

www.ujszo.com | 2018. február 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Viharfelhők a kriptovaluták felett Nem sokjót hozott eddig az új év a kriptovaluták­­nak. Nem túlzás azt állí­tani, hogy szinte minden fontosabb kriptovaluta árfolyama összeomlott az elmúlt néhány hétben. Míg a bitcoin árfolyama december­ben még a 20 000 dolláros álomhatárt ostromolta, ma már 8000 dollárt sem ér a világ legismertebb kriptovalutá­­ja. Az elemzők nagy része ráadásul további értékvesztésre számít a kö­vetkező hetekben. Miért ért véget ilyen drámaian a kriptovaluták szárnyalása? A leg­egyszerűbben talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a kriptovalu­ták saját sikerük áldozatai lettek. A kivételes árfolyam-növekedés ugyanis nemcsak a befektetők fi­gyelmét vonzotta, hanem a politiku­sokét is. Ok nem nézik jó szemmel a kriptovalutákat, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a feketegaz­daságban is komoly szerepet játsza­nak. Az utóbbi hetekben több kulcs­­fontosságú ország kormánya jelen­tette be, hogy szabályozni fogja a kriptovalutákat. Kína, India, Japán és Dél-Korea már megkezdte a szabá­lyozások bevezetését, és az Európai Unióból is egyre gyakrabban hallani hasonló lépések bevezetését sürgető hangokat. A téma aktualitását az is jól jelzi, hogy már Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter is a krip­tovaluták adóztatását tervezgeti. A kriptovaluták imázsának az sem tesz jót, hogy a növekvő bizonyta­lanság miatt egyre több fontos válla­lat fordul el tőlük. A Facebook a na­pokban jelentette be, hogy ajövőben nem jelenteti meg a kriptovaluták vásárlására buzdító hirdetéseket, az utóbbi időben ugyanis elszaporodtak a félrevezető, vagy egyenesen csaló hirdetések. A bizalmat csökkenti az is, hogy az USA több vezető bankja betiltotta a hitelkártyával történő kriptovaluta-vásárlást, és egyre sza­porodnak a kriptovaluták ellen indí­tott hackertámadások is. Január vé­gén ismeretlen hackerek a japán Co­­incheck kriptovaluta-börzéről több mint 500 millió dollár értékben tu­lajdonítottak el kriptovalutát. Bár a börze tulajdonosai a befektetők teljes kárpótlását ígérik, az ilyen esetek alapjaikban rengetik meg a kriptova­­lutákba vetett bizalmat. A legfontosabb kérdés persze az, hogy van-e a kriptovalutáknak jövő­jük a világgazdaságban. A 2008-as nagy pénzügyi világválságot előre­jelző Nouriel Roubini amerikai köz­gazdász úgy tekint a kriptovalutákra, mint minden idők legnagyobb pénz­ügyi buborékára, és megkérdőjelezi valós értéküket. Hasonlóan véleke­dik Robert ShillerNobel-díjas köz­gazdász is, aki szerint a bitcoin a be­fektetési buborékok iskolapéldája. Más közgazdászok ezzel persze vi­tába szállnak, de az elmúlt hetek ese­ményei mindenképpen óvatosságra intenek. A kriptovalutákat ma túl sok bizonytalanság övezi, és úgy hiszem, jó ideig eltart, amíg a piacok megta­lálják valódi értéküket. Minden idők legnagyobb pénzügyi buboréka a virtuális valuta? hatáskörükön kívül virágzó anonim TRUMP WORLD MAP SHITHOLE NOTASHITHOLE Trump szerint a világ Keresse fel ezt a sz*rfészket! A turisztika fellendítésére és saját maguk látta fására hasz­nálják fel az afrikai országok, hogy Donald Trump pöcegö­­dörnek nevezte a kontinenst. Már legalább tizenkét afrikai or­szág idegenforgalmi ügynöksége vagy magán utazási irodája indított olyan reklámkampányt, amely vala­milyen módon kötődik Trump sza­vaihoz. Az amerikai elnök a képviselőkkel vitatkozott néhány hete a bevándor­lásról egy nem nyilvános találkozón, több demokrata párti és néhány re­publikánus képviselő is megerősítet­te, hogy „pöcegödör országoknak” nevezte Haitit, Salvadort és az afrikai országokat. Azt a „költői” kérdést tette fel (magának), hogy „Miért a szarfészek országokból jön hozzánk mindenki?”. Trump egyébként ké­sőbb letagadta, hogy ilyet mondott. „A mi tromfunk (trump card) a lé­legzetelállítóan gyönyörű természet. Keresse fel ezt a sz*rfészket! Zam­biában csak az égen lát csillagokat, sávokat pedig a zebrákon”. Ez a Zambia Tourism új szlogenje, mely­ben a csillagok és a sávok az amerikai zászlóra utalnak. „Trump sértő szavaiból tőkét ko­vácsolnak az afrikai országok” - írta a The Wall Street Journal. A bots­­. wanai kormány egy természeti rezer­vátumát reklámozza úgy, hogy a pö­­cegödröt (shithole) itatóhelyre (wa­­terhole) változtatta, a plakáton pedig egy vízgyűjtőből ivó állatokat látni. Aztán még hozzátették, hogy Bots­wanában olyan gödrök is vannak, amelyekből időnként milliókat érő gyémántok szoktak előkerülni. A Gondwana Collection Namíbia egy kis reklámfilmet tett közzé a vi­lághálón, amely Trumpot teszi nevet­ségessé és az ország természeti szép­ségeit mutatja be. A filmet már több mint félmillióan nézték meg. „Az afrikai országok az Atlanti­óceántól az Indiai-óceánig ironikus gerillakampányra használják ki Trump szavait, hogy odacsábítsák a turistákat” - írta a The Wall Street Journal, hozzátéve, ki gondolta vol­na, hogy az amerikai elnök becs­mérlő mondata a végén még reklá­mot fog jelenteni a fekete kontinens­nek. (ú, TASR) Korhatáron innen és túl LAJOS P. JÁNOS Egyre erősebb azoknak a hangja, akik egy fix nyugdíjkorhatár bevezetését követelik. Tegnap a szakszervezetek adtak le több mint 126 ezer aláírással megtámogatott petíciót a parlament­ben, amelyben azt követelik, hogy 64 évnél húzzák meg azt a határt, amikor mindenki elmehet nyugdíjba. Andrej Danko már kijelen­tette, hogy számára és az egész SNS-frakció számára is elfogadható a 64 éves korhatár. A Smer korábban 65 évet emlegetett, a Híd pedig nem ezt tartja a nyugdíjrendszer legnagyobb problémájának. Miért hálás és egyben viszonylag veszélytelen politikai téma a nyugdíj­­korhatár felső határának megszabása? A korhatár jelenleg évente változik - egységesen a férfiak és a nők esetében is. Most 62 év és 139 nap. 2017- ben 76 nappal, idén januárban pedig további 63 nappal tolódott ki. Felső plafon egyelőre nincs, évente átlagosan 2 hónappal nő a korhatár. Ha ez így folytatódik - egyes elemzők szerint kicsit lassulni fog - akkor a 65 éves határt mintegy 17 év múlva éljük el. A 64 év eléréséhez is kell legalább 11 év kell, vagyis 2030 tájékán várható. Politikai szempontból a 65 éves plafon beállítása közel 5 választási cik­lust jelent, de a 64 éves is csaknem 3-at. Ez olyan távoli idő, hogy egy po­litikus könnyen vállalhatja ennek teljesítését, nagyon nagy ugyanis az esé­lye annak, hogy mire odáig eljutunk, ő már nem lesz hivatalban. Miért kell emelkednie a korhatárnak? Az egyik ok, hogy a lakosság át­lagéletkora, és ezzel a nyugdíjban eltöltött idő is, egyre hosszabb lesz. Ez azt jelenti, hogy egyre hosszabb ideig kell fizetnie nyugdíjat az államnak. Ez még megoldható lenne, ha a nyugdíjba vonulók után meglenne a ter­mészetes „pótlás”, vagyis legalább annyi fiatal lépne a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugállományba vonulnak. Sajnos az előrejelzések szerint a mérleg egyre jobban a nyugdíjba vonulók irányába billen, egyre népesebb korosztályok vonulnak nyugdíjba. Vagyis egyre több lesz a nyugdíjas, miközben kevesebben dolgoznak majd, tehát kevesebb lesz a járulékfize­tő, aki befizeti a nyugdíjak fedezetét, amit aztán az állam szétoszt a jára­dékra jogosultak között. Emellett a nyugdíjasok természetesen azt szeret­nék, ha egyre magasabb nyugdíjat kapnának - nagyobb lenne például az éves valorizáció -, a járulékfizetők érdeke pedig az, hogy a lehető legke­vesebbet fizessék be erre a közös kasszába. A kettő együtt azonban nem kivitelezhető, ez a felosztó-kirovó rendszer hátránya - csak annyit lehet kiosztani, amennyit befizetnek. A bemeneti oldalon tehát egyre csökkenő járulékfizető lesz, akik ráadásul - szemszögükből érthetően - nem akarnak egyre hosszabb ideig járulékot fizetni, ezért kérik a korhatárplafont. A másik oldalon viszont egyre több nyugdíjas áll, akik egyre hosszabb ideig élnek, és ráadásul szeremének minél magasabb nyugdíjat kapni. Az egyenletnek ezt a két oldalát kell egyensúlyba hozni, és ezt nem oldja meg - hosszú távon biztosan nem - a korhatárplafon elfogadása. A 65 éves határ bevezetése nem okoz azonnali problémát, de még a 64 éves sem, és politikailag jól eladható. Hogy aztán majd 10-20 év múlva, vagyis éppen akkor, amikor mutatkozik a hatása, módosítani kell, amiatt a mai politikusoknak már nem fáj a feje. FIGYELŐ BabiS mégis kormányozni fog? A cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS) eddig elutasította a kor­mánykoalíciós együttműködést az ANO mozgalommal, tegnap azon­banjelezte: módosíthatja állás­pontját, ha „komoly és exkluzív” ajánlatot kap Andrej Babiától. Alexandra Udzenija, az ODS alel­­nöke egy inteijúban azt sem zárta már ki, hogy Babiá is elfogadható lenne a kormányban. Andrej Babis ellen a rendőrség eljárást indított uniós támogatásokkal való vissza­élés gyanúja miatt, ezért kormány­zati szerepét a pártok többsége ed­dig elutasította. „Nem mondom, hogy a részünkről száz százalékra ki van zárva Babiá kormányzati szerepvállalása”-jelentette ki a jobboldali párt második embere a Mladá ffonta dnesnek. A tárgyalá­sok megkezdésének feltétele az ODS részéről az, hogy Babis nyíl­tan felvállaljon egy jobboldali kor­mányprogramot és szakítsa meg tárgyalásait a baloldali pártokkal - jelentette ki Udzenija. „Nem fogunk tárgyalni a kor­mányról, s ha azt mondom, hogy nem, akkor az mindenféle tárgya­lásra érvényes” - ezt korábban Petr Fiala, az ODS elnöke jelentette ki többször is. Babiá viszont mindig is azt nyilatkozta, hogy legszíveseb­ben az ODS-szel kormányozna. Szombaton egy inteijúban azt mondta: ha második kormánya sem kap bizalmat, az előrehozott választásokban látja a patthelyzet megoldását. Elemzők szerint azonban ez inkább az ANO-nak, semmint a többi pártnak kedvezne, így azok szeretnék elkerülni, ezért van változóban a Babiásal szem­beni merev elutasító álláspont. (MTI) A miniszter és a „szemtelen" robot Többször megszakította a török távközlési miniszter beszédét, ezért kivitték a Sanbot nevű mes­terséges intelligenciájú robotot Ankarában a biztonságos interne­tezésről tartott rendezvényről. „Beszélj lassabban, nem értem, mit mondasz!’’-mondta váratla­nul a robot Ahmet Arslan minisz­ternek, aki először mosolyogva fogadta a kritikát a 90 centis ro­botról, de az ismét közbeszólt. „Mit beszélsz?”-kérdezte. Egy tévé közvetítette, ahogy a szemte­len robotot eltávolították, s az in­terneten hamar elterjedt a komikus jelenet. Egy ellenzéki párt foto­­montázst közölt, melyen a Csilla­gok háborújából ismert R2D2 ro­botot vezetteti el a miniszter. (MTI) DUDÁS TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents