Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-27 / 22. szám
2 KÖZÉLET 2018. január 27. lwww.ujszo.com Eleve kudarcra ítélték a diákokat Tanításkor és osztályozáskor is figyelembe kell venni a diák képességét (Somogyi Tibor felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Pedagógusok 6s más szakemberek is értetlenül állnak azelőtt, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tudásszintjét a standard teszteken keresztül méri a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete. Szakemberek szerint tesztelésüknek ilyen formában egyáltalán nincs értelme. A tavaly novemberben lebonyolított Tesztelés 5 tudásszintmérőn a sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményét gyakorlatilag az átlagos tanulóknak szánt teszteken keresztül mérte le a Szabványosított Nemzeti Mérések Intézete (NUCEM). Ezt állítja több általunk megszólított iskola. A Tesztelés 5 küldetése az lenne, hogy felmérjék a diákoknak az alsó tagozaton megszerzett tudását. A tesztelésbe az egészségkárosult és a sajátos nevelési igényű diákokat is be kell kapcsolni. Utóbbiakat általában integrált tanulmányi program alapján oktatják az átlagos diákokkal együtt. Szakemberek szerint tesztelésüket is hendikepjükhöz kellene igazítani. Állítólag tesztek vannak Romana Kanovská, a NUCEM igazgatója a teszteléssel kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta, hogy az intézetben külön tesztek készültek a tanulásban akadályozott diákok széles skálájának. Köztük a diszlexiás és diszgráftás tanulók számára is. „A feladatok másképpen vannak megfogalmazva, vagy más feladatokkal egészülnek ki, a tesztek nehézségi szintje megmarad” — közölte a NÚCEM vezetője. A feladatlapok azonban nem jutottak el az iskolákba. Jobban mondva eljutottak, csak tartalmilag azonosak voltak a standard tesztekkel. Papp Andrea, a szepsi alapiskola igazgatója értetlenül áll a NÚCEM állítása előtt. „Diszlexiás és diszgráfiás diákjaink feladatlapjai fehér papírra és nyolc A4-es oldalra voltak nyomtatva, míg a standard tesztek sárga papíron négy A4-es oldalra voltak nyomtatva. Ebben valóban különböztek, tartalmilag viszont semmiben” - szögezte le az igazgató. Sok diák érintett A NUCEM nem hozta nyilvánosságra a módosított teszteket, csak annyit lehet tudni, hogy az egészségkárosult diákokat is tesztelték és számuk az összes tesztelt ötödikes diák (45 080) 6,9%-át tette ki. Az oktatási minisztériumtól kapott statisztikai adatok alapján ebben a tanévben országszerte iskoláinkban - valamennyi évfolyamban összesen- 21 553 tanulási nehézséggel küzdő diák tanul. Értelmetlen a tesztelés Papp Andrea azért is értetlenül áll a tesztelés előtt, mert állítása szerint az Állami Tanfelügyelet ellenőrzései során kiemelten figyeli, hogy a pedagógusok a sajátos nevelési igényű tanulóknál a nekik szánt segédeszközök bevonásával tanítják-e a tanulókat. „Ehhez képest a diszlexiás és diszgráfiás tanulók semmilyen segédeszközt nem használhattak a tesztelés során” - mutatott rá Papp Andrea, aki arra is figyelmeztetett, hogy, ezeknek a zavaroknak három nehézségi fázisa van, nem egy diáknál kombinált formában van jelen. Számukra a nagyobb betűméret és a különböző betűtípus az egyik kapaszkodó a különböző segédeszközök, mint például az úgy nevezett képes ábécéés az olvasóablak használata mellett. „Ilyen formában értelmetlen a tanulók tesztelése, kudarcélmény a számukra, a NÚCEM részéről pedig szarvashiba, hiszen teljesen más formában kell mérni az ő tudásukat” - magyarázza az igazgató. Ennek tükrében nem meglepő, hogy diákjaik nagyon gyengén teljesítettek a tudásszintmérőn, hiszen gyakorlatilag feladták a tesztek megoldását. Az idő nem segít Melecski Júlia gyógypedagógus megerősítette, hogy ezeknél a gyerekeknél a pluszidő ritkán megoldás. „Ezen gyermekeknél gyakoriak a figyelmi problémák, ez azt jelenti, hogy 60 percig sem bírnak figyelni, nem még 75, pláne 95 percig. Ráadásul, ha nyilvánvalóan nem boldogul a többség számára előírt tananyaggal, akkor miért gondoljuk, hogy a tesztelésen máshogy fog teljesíteni?” - jegyzi meg a párkányi Artis Centrum szakembere, aki szerint ez a probléma csak a jéghegy csúcsa. „Nem tartom helyesnek, hogy a napi szinten amúgy is sok kudarcot megélő gyerekeket kitegyük még egy ilyen fölösleges összehasonlításnak. Minden gyereknek önmagához képest kell fejlődnie vagy teljesítenie, nem egy művileg meghatározott szintnek kellene megfeleltetni. Arra kellene összpontosítani, hogy mi az, amit tudnak, miben jók, nem százalékban kifejezni, mennyivel érnek kevesebbet” — hangsúlyozza Melecski Júlia. A kudarc árt a diáknak Szemet Edit pszichológus szerint a kudarc negatívan befolyásolhatja a tanulók jövőbeni fejlődését. „Ezt minden gyerek másként élheti meg, van akinél a kudarc odáig vezethet, hogy elveszítheti a tanulási motivációját, tehát azt a képességét, hogy a nehézségek ellenére kitartson és tovább képezze magát” - mondja a szakember. Szemet Edit szerint iskoláskorban megváltozik a gyerek önmagáról való gondolkodása: különösen fontossá válik a társak között elfoglalt helyük, önmagukat a társakhoz viszonyítva határozzák meg. „Ha iparkodónak, ügyesnek látják őket a felnőttek, akkor pozitív lesz az önértékelésük. Ha azonban nem tudják bebizonyítani, hogy képesek valamire, alsóbbrendűséget érezhetnek, és emiatt sérül az önértékelésük. Tehát az énképükre és önértékelésükre is hatással lehet a kudarc” - zárta a pszichológus. A lelki betegek is fegyverhez juthatnak ÖSSZEFOGLALÓ Nem számítanak ritkaságnak az országban azok a gyilkosságok, amelyeket pszichikai betegséggel küzdő személyek követnek el legálisan tartott lőfegyverrel. A szakértők egyetértenek abban, hogy a rendszer nem tudja kiszűrni őket, a rendőrség viszont állítja, évről évre több kérvényezőtől tagadják meg a fegyvertartási engedély kiadásét. Pozsony. Eubomír Harman Dévény-új falun, Ógyallán a városi rendőr - mindketten legálisan tartott fegyverekkel gyilkoltak, s mindkettőjüknél beigazolódott, hogy pszichés problémákkal küszködtek. Ez derült ki a 26 éves Martinról is, aki hétfőn meggyilkolta volt élettársát és önmagával is végzett. Nem kizárt, hasonló következtetésre jutnak annak a 68 éves férfinak az esetében is, aki csütörtökön éjjel lőtt le egy fővárosi lépcsőházban egy 75 éves férfit. Beteg gyilkosok Martin édesanyja a gyilkosságot követően elárulta az újságíróknak, hogy fiánál az autizmus egyik formáját, Asperger-szindrómát diagnosztizálták. A betegségben szenvedők közös vonása, hogy merev belső szabályrendszerükhöz görcsösen ragaszkodnak, a közösségi lét íratlan szabályaival folyamatosan összeütközésbe kerülnek, ami számos nehézséget okoz számukra a közösségben. Az aránylag visszafogott magatartásukat időről időre rendkívül agresszív viselkedés váltja, mely során komoly veszélyt jelenthetnek környezetükre, ilyenkor ugyanis kiszámíthatatlanok. Arra is Martin anyja utalt, hogy nagy valószínűséggel lefizetett egy pszichológust, hogy megkapja a fegyvertartási engedélyt. Lucia Miháliková, a fővárosi kerületi rendőrszóvivő szerint már vizsgálatot indítottak az állítólagos lefizetés kapcsán. „A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség vizsgálja azt a korrupciós ügyet, amely az érintett fegyvertartási engedély kiadása kapcsán merült fel” - közölte Miháliková. Hiányzó nyilvántartás Karol Kleinmann pszichológus szerint teljesen szokványos, hogy a pszichikailag labilis személyek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megkerüljék a kötelező pszichológiai vizsgálatot. Ha az engedélyt nem kapják meg az egyik orvostól, elmennek egy másikhoz, vagy egyszerűen meghamisítják azt. „Mivel nincs központi nyilvántartás, gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk. Sem a pszichológus, sem az orvos, sem a pszichiáter nem tud központilag információkat betáplálni a fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek nyilvántartásába, mert nem létezik ilyen elektronikus nyilvántartás” - nyilatkozta a közszolgálati rádiónak Kleinmann. így nem lehet kideríteni, hányszor voít már valaki pszichológiai kivizsgáláson, vagy milyen indoklás miatt nem ajánlotta az orvos a fegyvertartási engedély kiadását. A pszichológus arra is figyelmeztetett, hogy az elmúlt időszakban harminc százalékkal megugrott a fegyvertartási engedélyt kérvényezők száma. „A különböző terrortámadások után kezdett emelkedni ez a szám, mintha mindenki fegyvert akarna az országban és különösen azok, akik pszichikai betegségben szenvednek, mert ők a betegségük miatt még nagyobb veszélyben érzik magukat” - fűzte hozzá Kleinmann. Eubomír Ábel, az országos rendőrfőkapitány helyettese szerint viszont a környező országokkal összehasonlítva Szlovákiában vannak a legszigorúbb szabályok a fegyvertartási engedély kiadására. Ezt igazolja szerinte a már kiadott engedélyek megvonása. „Csak 2017-ben több mint 25 ezer fegyvertartási engedélyt adtunk ki, s 197 esetben bevontuk a már kiadott „Csak 2017-ben több mint 25 ezer fegyvertartási engedélyt adtunk ki, s 197-et bevontunk." LubomírÁbel, az országos rendőrfőkapitány helyettese engedélyeket” - állítja Ábel. Meggyőződése, hogy az egyén mulasztása és a rendszerhiba között különbség van, ám a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők központi elektronikus nyilvántartásának kialakításától nem határolódik el. Azt, hogy mikorra készülhetne el, nem tudta megmondani. (dem, tasr) Rövid időn belül két lövöldözés volt a fővárosban (TASR-feivétei)
