Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-27 / 22. szám
KOZELET www.ujszo.com | 2018. január 27. 3 represszió ellen Sok roma telepen nincs villany, víz és gáz (A szerző felvétele) Kiska a NÉMETI RÓBERT Eperjes. Andrej Kiska köztársasági elnök szakértők társaságában tartott szakmai beszélgetést csütörtökön s romák társadalmi helyzetéről. A köztársasági elnök szerint a modern kori Szlovákia egyik szégyenfoltját jelenleg a romák kirekesztése jelenti. Andrej Kiska többször is hangsúlyozta, Szlovákia lakosságának mintegy tíz százalékát romák alkotják, de vannak olyan települések is, ahol már több mint 50 százalékos az arányuk. „Vannak olyan roma telepek, ahol ma is áram és meleg víz nélkül, nagyon rossz körülmények között élnek. Ezek a tényezők elsősorban a szegénységnek köszönhetők, de párhuzamosan kapcsolódik hozzá a bűnözés, a rossz egészségügyi állapot, a munkanélküliség, valamint az emberek közti kapcsolatok problémája is. A kirekesztett roma közösségek a modem kori Szlovákia egyik szégyenfoltját jelképezik” - mondta az államfő. A sajtó és a politika A vitában többször is elhangzott, hogy egy jól működő társadalomban a vezető politikusoké a főszerepet, de ezek az emberek Kiska szerint inkább a represszív megoldásokat keresik. „Az ilyen módszereket csak a tehetetlen politikusok és a szélsőségesek alkalmaznak. Ez csak a feszültséget növeli. Az igaz, hogy a törvények mindenkire egyformán kell hogy vonatkozzanak, de a represszió nem oldja meg a problémát” - mondta Kiska. Alexander Musinka romaügyi szakértő szerint nem létezik olcsó, gyors és univerzális megoldás a romaproblémákra. „A jelenlegi helyzet egy nagyon hosszú folyamat során jött létre, és még sokáig fog tartani. A romákról kialakult sztereotip, negatív vélemény általában fiktív állításokon alapszik. Ilyen például az is, hogy az országban rengeteg roma van, holott csak 7,5 százalékát alkotják a lakosságnak” - magyarázta a Roma Közösségek Atlasza című kiadvány társszerzője. Közös problémamegoldás Vladimír Ledecky szerint azok az emberek állítanak negatív dolgokat a romákról, akik sohasem találkoztak vagy beszéltek velük. „A falusi cégünkben kilencven százalékban romák dolgoznak. Figyelembe kell venni képességeiket, de tisztában kell lenni a nehézségeikkel is. Egy jól működő, vegyes társadalomhoz rengeteg idő és türelem kell. A falunkban működő cégek jó példák erre, hisz évente 10-től 50 ezer euróig terjedő nyereséggel dolgoznak. Persze néha könnyebb azt mondani, hogy a romákkal nem lehet együttműködni” - mondta Görgő (Spissky Hrhov) polgármestere. Simon a legnagyobb „földbirtokos” FINTA MÁRK A verejne.digital platform listái és profiljai érdekes böngósznivalót jelentenek. Megtudhatjuk például, hogy messze a legkomolyabb ingatlanvagyonnal Simon Zsolt független képviselő, a Híd korábbi alelnöke rendelkezik. A Híd képviselői egyébként is „erősek földvagyonban”, de Simon Zsoltot nehéz utolérni, magasan az övé a legtöbb ingatlan. Parcelláinak száma 2011-ben és 2012-ben, földművelésügyi minisztersége idején szaporodott meg a leginkább az adatok szerint. A honlap szerint 477 tulajdonlapon szerepel a neve. Simon ezt a TASR hírügynökségnek azzal magyarázta, hogy épp ezekben az években változtak meg a vagyonbevallások benyújtásának szabályai. , Azóta a parcellák számát is fel kell tüntetni, nem csak a tulajdonlapok számát. Minden tulajdonlapon több parcella is lehet” - magyarázta a független képviselő. Első helyével kapcsolatban megjegyezte, földművesnek tartja magát, és mezőgazdasági földterületeket vásárol saját régiójában. „Ezt jó befektetésnek tartom hosszú távon is, bár tudom, hogy Balogpádáron, ahonnan származom, nem lesznek ipari parkok” - mondta. Az ingatlanok számában a másodikhely Branislav Bacíké, a Smer volt képviselőjéé, aki az MH Manazment korábbi főnöke volt. Az első ötben még helyet foglal Ivan Miklós volt SDKU-s pénzügyminiszter és Dusán Jaijabek, a Smer képviselője is. Összességében azonban a földdel a Híd képviselői ápolják a legszorosabb kapcsolatot: a nagyráskai Jakab Elemérnek faluja környékén hatvan szántóföldje és kertje van, Sárközi Irénnek a Csallóközben van 54 ilyen parcellája, és Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkár is rendelkezik 24 parcellával a régióban. A képviselők és politikusok vagyonbevallása nem túl beszédes, a korrupcióellenes civil szervezetek már régóta figyelmeztetnek, hogy bővíteni kell a megadott adatok körét. Most ugyanis a törvény csak általános információk közzétételére kötelezi a köztisztviselőket, nem kell részletezniük például azt, hogy fizetésük mellett honnan volt még bevételük - Robert Kalinák belügyminiszteri fizetése például 2016-ban 41 ezer euró volt, más bevételei azonban csaknem 270 ezer eurót tettek ki. A vagyonbevallások szigorítását az SNS tűzte ki célul tavaly ősszel, Andrej Danko szerint 2018 első negyedévében várható előrelépés. Az összeférhetetlenségről szóló alkotmánytörvényt kell módosítani, ehhez pedig 90 szavazat kell majd, tehát az ellenzékkel kell majd egyeztetni. A legerősebb ellenzéki párt, az SaS az év elején jelezte is, hogy szaván fogja Dankót, és elválja, hogy az új törvény megkövetelje, hogy a képviselők releváns dokumentumokkal bizonyítsák, honnan érkeznek nem közfeladat ellátásából származó bevételeik. Emellett szükség lenne a politikusok vállalkozásokban való tulajdonrészeik alaposabb vizsgálatára is. A verejne.digital egy korábbi projektje azért egy kis fényt visz az éjszakába ezen a területen is. Altlátható formában térképre vitték ugyanis a szlovák cégjegyzékben bejegyzett összes vállalkozást, és azt is, hogy a vállalatnak van-e valamilyen kapcsolata a politikával, és kapott-e állami megrendelést. Simon Zsolt neve 477 tulajdonlapon szerepel (TASR-feivétei) Fico Budapesten is a muszlÍrnoktól óvott ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az illegális migráció elutasításában, az európai uniós integráció felgyorsításában és a visegrádi együttműködés sikerességében is egyetértettek a visegrádi országok miniszterelnökei a pénteki budapesti csúcstalálkozójukon. Négy sikeres állam, négy sikeres történet, egy Európa-párti projektjelentette ki Robert Fico a V4-es együttműködésről. A szlovák miniszterelnök visszautasította azokat a kritikákat, amelyek abból fakadnak, hogy a V4-eknek időnként más a véleményük, például a kötelező kvótákról. „Emiatt nem állíthatnak minket vakvágányra, nem vagyunk fekete bárányok” - fogalmazott, hangsúlyozva: a visegrádi országok mindig Európáért fognak harcolni, reggeltől estig, de elváljak azt is, hogy Európa meghallgassa őket. Fico újra a moszlimoktól óvta az országokat. „Kiabáljanak csak amennyit akarnak a fiúk a pozsonyi kávéházakban, elutasítom kompakt muszlim közösségek létrejöttét Szlovákiában” - üzente Fico. A kormányfő arra reagált, hogy több szlovák értelmiségi nyílt levelet írt neki, mivel egyik rádiós műsorban nyílt veszélynek nevezte a muszlimokat. Az aláírók azt kifogásolták, hogy ezzel a békés muszlimokat bélyegzi meg, akik alig 3 ezren élnek az országban. Fico a menekültkvótákkal kapcsolatban azt is kifogásolta, hogy a döntéshozatalkor az Európai Unióban a belügyminiszterek tanácsán keresztül „megkerülték” az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot. „Európának újratervezésre van szüksége, mert a korábban kitűzött célok nem teljesültek” - mondta Orbán Viktor a budapesti csúcstalálkozón. A miniszterelnök hozzátette:,,Európa-párti politikusok vagyunk”. (MTI, TASR) VISEGRAD GROUP KKA: megjelent az idei utolsó magyar felhívás LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Már pályázhatnak a Kisebbségi Kulturális Alapnál a közművelődési projekteket megvalósító szervezetek, az alap tegnap nyilvánosságra hozta 3. pályázati felhívását. A közművelődés és a tudomány szakterület egyes alprogramjaira már a KKA első felhívása alapján lehet pályázni, ám az csak a kisebbségi jogi, illetve kisebbségi identitás kutatásának területére vonatkozott, vagyis egyfajta kutatási és tudományos területre. A most kiadott felhívás már a közművelődés egészére vonatkozik, vagyis ebben a csomagban nyílik lehetőség az amatőr művészeti tevékenység, a művelődési táborok, alkotóműhelyek támogatására. A támogatás összege ebben az esetben is 500 euró és 66 ezer euró között mozoghat. A pályázók egy hónap időt kapnak a pályázatok benyújtására, a határidő február 26. A pályázatokat az elektronikus pályázati rendszerben kell elkészíteni, de le kell adni kinyomtatva is a megadott határidőig. A magyar programok esetében így már megjelent az összes pályázati felhívás, a pályázatok leadására minden esetben egy hónapot kaptak az intézmények. Mivel az első felhívás még december végén jelent meg, a leadási határidő ebben az esetben február 5-én jár le. A második felhívás esetében, amely a kiadói, irodalmi és a képzőművészeti területen aktív szervezeteket, egyéneket segíti, a leadási határidő február 19. Az alap nyilvánosságra hozta a pályázatok kiértékelésének várható határidejét is, amely a leadási határidőhöz kapcsolódik: az ígéret alapján két hónapon belül elbírálják a pályázatokat, és nyilvánosságra hozzák a döntést. Az első felhívás esetében április 4-re, a másodiknál április lóra, a harmadiknál pedig április 25- re ígérik a döntést. A magyar kultúra esetében három szakterület van - az A terület a közművelődés és tudomány, a B az írott kultúra, sajtó és könyvkiadás területe, a C pedig a művészeti tevékenységek támogatása. Az egyes területek között a magyar koordinációs tanács egyenlő arányban osztotta fel a 4,07 millió eurós keretet, vagyis minden szakterület mintegy 1,36 millió euróval gazdálkodhat. A koordinációs tanács döntése értelmében a többlépcsős művészeti versenyek is a C szakterülethez tartoznak, vagyis ide kell benyújtani a pályázatokat például a Jókai Napokra vagy a Tompa Mihály szavalóversenyre is. Az alap február 9-én még egy pályázati felhívást tesz közzé, a negyedik programra, vagyis az interkulturális párbeszéd és a szlovákiai nemzetiségek közti kapcsolattartás szakterületére vonatkozóan. Fico és Orbán egyetértett * (MTi-fotó)
