Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-26 / 21. szám
Cserépben sült csirkecomb, almás, aszaltszilvás zöldségágyon 28. oldal 2018. január 26., péntek, 19. évfolyam, 4. szám Egykor bűn volt, ma életstílus: a vegetarianizmus A statisztikák szerint a vegetáriánusok a világ népességének nagyjából 5 százalékát teszik ki, a vegánok az emberiség 2 százalékát. A Földön ma Indiában él a legtöbb vegetáriánus, ott a lakosság 30 százaléka nem eszik húst. ' Állatvédők vagy eretnekek? A vegetarianizmus a latin eredetű vegetabilis, azaz növényi szóból származik. A vegetáriánusok olyan emberek, akik növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, elutasítják az állatok megöléséből származó termékek fogyasztását. Az emberiség írott történelmében leginkább a vallások (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység és zsidó hit) és különféle közösségek (pl. pithagoreánusok) tanításaiból tudhatjuk, hogy a vegetarianizmus már évezredekkel ezelőtt létező gyakorlat volt. Ismeretes, hogy az ókori Egyiptom papjai nem fogyasztottak húst. Az ókori Görögországban is voltak olyan filozófusok, mint Püthagorasz, Diogenész és Plutarkhosz, akik mellőzték a húsevést. A rómaiaknál Seneca követte a példájukat, de a költő Ovidius is azt írta: „Az a letűnt kor, amelyet aranykornak nevezünk, megelégedett a fák gyümölcsével és azzal, amit a fold adott, és nem szennyezte be a száját vérrel.” Az ókori vegetáriánusok közül sokan úgy tartották, hogy a húsfogyasztás gátolja őket aszketikus és filozófiai elmélyülésükben. A korai keresztények között sokan megvetették a húst, közöttük például Jeromos egyházatya. Ő az „ártatlan ételeket” részesítette előnyben, amelyekhez nem volt szükség vérontásra. Mohamed próféta ugyancsak forrásvízen, árpakenyéren és datolyán élt, és fennmaradt egy mondása: ,A has ne váljon állatok temetőjévé.” A középkori kereszténység ideje alatt a vegetarianizmus csaknem teljesen eltűnt Európából. Az aszkétikus életmódot folytató remeték és szerzetesek ugyan korlátozták vagy tiltották a húsfogyasztást, főként a böjti időszakban, a halevéssel azonban nem hagytak fel, tehát mai értelmezésünk szerint nem voltak vegetáriánusok. A keresztény egyház által eretneknek kikiáltott több mozgalomban - például a bogumilok vagy a katarok körében - a húsevésről való lemondás az aszkézis lényegi része volt. Ennek hatására még a reneszánsz idején is eretnekgyanúsak voltak a nem Szinte elcsépelt felemlegetni, kik azok a hírességek, közéleti személyek, akik elvetik a húsevést, és vegetáriánusnak vallják magukat. A növényevés nem új találmány: Püthagorasz, „a számok atyja”, Platón, az ókori filozófus, a koszi Hippokratész, az orvostudomány megalapozója, Leonardo da Vinci, a reneszánsz polihisztor, Percy Bysshe Shelley angol költő, Bemard Shaw ír drámaíró, Lev Tolsztoj orosz író, Albert Einstein matematikus, Nicola Tesla fizikus vagy Mohandász Karamcsand Gandhi éppen olyan elveket vallott, mint ma Danny de Vito, Brad Pitt, Woody Harrelson, Katie Holmes, Tom Cruise amerikai színész, Katona Klári énekesnő, Martina Navrátilová teniszező és sokan mások. húsevők, mint például Leonardo da Vinci. A híres feltaláló és művész, aki tisztelte az élet minden formáját, etikai okokból lett vegetáriánus. Azt írta: ,A testem nem lesz más teremtmények sírja.” Az első szervezett vegetáriánus mozgalom a 19. században jött létre Angliában: a Vegetarian Societyt 1847-ben alapították meg. Németországban 1867- ben hívták életre az első ilyen társaságokat. 1908-ban alakult meg a Nemzetközi Vegetáriánus Unió, és még ugyanebben az évben megrendezték Drezdában (az egykori nagy vágóhídon) az első vegetáriánus világkongreszszust, nagyjából egytucatnyi résztvevővel. Magyarországon az 1920-as években (Bicsérdy Béla nyomán) bicsérdizmus néven vált ismertté ez a fajta életmód. Az 1940-es évekig folyóiratokat is adtak ki. Az 1930-as évek elején Antolik Arnold nyugalmazott polgármester vezetésével a Szentendréhez tartozó ízbégen létrejött az első magyar „vegetár telep”, „vegetár közösség”. Ennek 1935-ben 24 családdal 90 tagja volt. Az 1948-as fordulat után, a személyi kultusz éveiben csírájában elfojtottak minden ilyen jellegű tevékenységet, megszüntették a Vegetárius Egyesületet is, minden hasznos létesítményével együtt. A modern vegetarianizmus csak az 1989-es változások után terjedt el igazán a középeurópai térségben: eleinte divatos életstílusként, majd fokozatosan tudatos elgondolásból. Miért zöldséget? És mit mellé? A vegetarianizmus előnyei közé tartozik, hogy a húsmentes ételek új dimenziókat nyitnak a gasztronómiában - ezekből a fogásokból a változatos táplálkozás jegyében mindenkinek érdemes lenne a lehető legtöbbet megismerni. Tudományosan is bizonyították, hogy a feldolgozott hústermékek és hentesáruk rendszeres fogyasztása növelheti a vastagbélrák kockázatát. Azt is sikerült már alátámasztani, hogy a vegetáriánus étrendet követők körében kevesebb a 2-es típusú diabeteszes vagy magas koleszterinszinttel élő ember. Viszont azt sem szabad elhallgatni, hogy a vegetáriánus vagy vegán étkezés hívei általában tudatosabb életmódot folytatnak, így az egészségi állapotuk nem kizárólag a húsevés elhagyásának tulajdonítható. A testsúly és a mozgás például sokkal inkább közveden összefüggést mutat a betegségmegelőzési rátákkal. A vegetarianizmusnál megkülönböztetnek változatokat, attól függően, hogy az adott étrend mit enged meg a követője számára. Aki tojást és tejterméket is fogyaszt, azt ovo-laktovegetáriánusnak nevezzük. Ha tojást nem, de tejterméket fogyaszt, akkor lakto-vegetáriánusnak hívjuk. Egyesek megkülönböztetnek más kategóriákat is, amelyeket szintén a vegetáriánus étrendhez sorolnak. A peszketáriánusok a növények, a tojás és a tejtermékek mellett halakat és más tengeri lényeket is fogyasztanak. A szemivegetáriánusok vagy flexitáriánusok alapvetően növényeket fogyasztanak, a tejtermékek és a tojás is szerepelhet az étrendjükben, emellett alkalmanként szárnyast és vörös húst is esznek. Nemrég bukkant fel a redukcitáriánus étrend fogalma. Ennek követői fokozatosan csökkentik az elfogyasztott hús arányát a növényi alapanyagok javára. (Ez utóbbiakat valójában nem is tekinthetjük igazán vegetáriánusnak.) A szigorú vegetáriánus étrend követői, a vegánok egyáltalán nem fogyasztanak állati eredetű ételeket, beleértve a tejtermékeket, a tojást, sőt, például a mézet is. Viszont a minőségi húsban olyan tápanyagok vannak, amelyeknek a bevitelére különösen figyelni kell, és más forrásokat kell találniuk mindazoknak, akik nem akarnak húst enni. Ezeket vesszük most sorra. Fehérje. A tófű, a szójabab, a hüvelyesek, a magvak, a quinoa és az amaránt viszonylag sok proteint tartalmaz. A zsírszegény tejtermékek és a tojás pedig kiváló azoknak, akiknek ennyi állati eredetű élelmiszer még belefér az étrendjükbe. Vas. A vér oxigénszállító-képességének megőrzéséhez a tojás, a vassal dúsított reggelizőpelyhek és kenyerek, a szójaalapú ételek, az asztalt gyümölcsök, a magvak és a hüvelyesek jelentenek megoldást. Kalcium. A csontok és a fogak egészségéért érdemes minél több leveles zöldséget, például spenótot fogyasztani a tejtermékek és a kalciummal dúsított élelmiszerek mellett. Cink. Az immunrendszer, a haj, a bőr és a körmök épségéhez a nem génmódosított szója, a tojás, a sajt, a joghurt, a magvak, a gomba, a lencse, a bab és a teljes gabonafélék képesek hozzájárulni. B-12-vitamin. Természetes körülmények között csakis állati eredetű élelmiszerekben található meg. Hiánya vérszegénységet, izomgyengeséget, idegrendszeri zavarokat és látásproblémákat okozhat. Húsmentes életmódot folytatóknak táplálékkiegészítőkkel vagy dúsított ételekkel kell pótolniuk. B-2-vitamin. A riboflavin a vérképzésben és az immunrendszer működésében játszik kulcsszerepet, de a pajzsmirigy hormonális egyensúlyához is elengedhetetlen. Legjobb húsmentes forrása a tehéntej, a szójatej, a joghurt és a gomba. Omega-3 zsírsavak. A szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer egészségének megőrzéséért lenmag, lenmagolaj, dió, dióolaj, különböző egyéb magolajok formájában vehetjük magunkhoz, és persze a halak is tekintélyes mennyiséget tartalmaznak belőle. Mint látjuk, van arra lehetőség, hogy a húst teljes mértékben kihagyjuk az étrendünkből, vagy legalábbis korlátozzuk a fogyasztását egészségünk védelmében. Viszont modern világunkban a növényevésnek is akadnak rejtett veszélyei - de erről majd a következő számban. Kossár Lajos Luigi
