Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-26 / 21. szám

Jegyzet UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Nyáron egy kicsit lazább a programod? Nem igazán, az ötnapos írótábor és a fiatalokat megcélzó Textúra szerve­zéséből, lebonyolításából is kiveszem a részem. Föl­veszem a kapcsolatot az írókkal, előadókkal, dátu­mokat egyeztetek, ami nem mindig egyszerű, hiszen az irodalmárok elfoglalt emberek. „Becserkészem" azokat, akiket szívesen lát­nánk előadásra, biztosítom a helyszínt, az étkezést, a szállást. Ez utóbbi olykor elég sok logisztikát igényel. A műhelymunkába is be­kapcsolódom, élvezem am fiatalok társaságát, és per­sze azért is vagyok ott, hogy ha valamire szükségük van, tudjanak kihez fordulni. Én vagyok a tábor tyúkanyója. Feliinger Karcsi nevezett el így, bár múltkor Vilcsek Béla azt mondta: „Erika, én in­kább angyalkának nevezlek, mert a tyúkanyó nem hang­zik olyan szépen." Az SZMÍT tagjai számára is biztos pont vagy. Természetesen a 123 ta­gunkkal is tartom a kap­csolatot. Ha valamilyen in­formációra, segítségre van szükségük, bármivel meg­­' kereshetnek. Nálam nincs hétvége, ünnep, szabadság. A telefonom mindig nálam van, és tudják, hogy bármi­kor hívhatnak. Több mint 120 ember igényeit, kívánsá­gait nem mindig könnyű tel­jesíteni, és nem is mindig le­het azonnal, mert időt vagy utánajárást igényel, de azért vagyok itt, hogy segítsek. Soha nem láttalak ide­geskedni. Bármilyen meg­oldandó kérdés, helyzet adódik, a legnagyobb nyu­galommal intézed. Ez természetes adottság nálam. Alapjában vévé op­timista ember vagyok, és ez sok dolgon átsegít. Mindig azt mondom: miért, ki van a másik felén? írótársak, emberek, barátok. És nem szeretem túljátszani magam, próbálom magamat adni. Azért bevallom, gyakran va­gyok stresszes, néha hisztis is, erről Gyula tudna mesélni. E sokrétű munkából mi a kedvenced? A könyvbemutatókat és a nyári táborokat nagyon Nagyszalontán, az Arany-szobornál említettem a többi dolgot, amivel foglalkozom: Nyá­­rasdon, a falumban a helyi Csemadok elnöke vagyok, nagyon tevékeny a szerve­zetünk, és önkormányzati képviselőként is dolgozom, a kulturális bizottság alel­­nöke vagyok. Mindemel­lett van három gyönyörű unokám, nagyon szeretek együtt lenni velük. Az írás­ra így csak éjjel jut időm. Szerencsére nem nagy az alvásigényem. Mostanában novella vagy rövidpróza he­lyett főként interjúkat, port­rékat szeretek írni. Olyan emberek érdekelnek, akik talán nem annyira ismertek, de a maguk területén gyö­nyörű dolgokat alkotnak. Értük hajlandó vagyok az éjszakáimat is feláldozni. Mit ad neked ez a mun­ka? Amikor felvettek dolgozni, minden reggel egy lelkes „Sziasztok!"-kal léptem be az irodába. Az egyik kol­léganőm csodálkozott is, hogy lehet ilyen jókedv­vel munkába jönni? Ha az ismerőseim kérdezték, hol dolgozom, boldogan mondtam, hogy egy olyan munkahelyen, amit nekem találtak ki. Gyerekorom­tól imádtam a könyveket, rengeteget olvastam, sze­rettem írni. Az első perctől kezdve azt éreztem a Szlo­vákiai Magyar írók Társasá­gában, hogy hazajöttem. Crecsó Krisztiánnal Ipolyságon, a fiatal írók táborában Tíz év után is olyan bol­dogan érkezel reggelente az irodádba, mint az első hetekben, hónapokban? Ma is nagyon szeretem a munkámat. Nézz körül a fa­lon! Belepik a hazai íróink, költőink portréi. Valaki meg is kérdezte egyszer: hogy le­het ennyi kép között dolgoz­ni? Amikor ideköltöztünk, és még hiányoztak a képek a falról, bele voltam beteged­ve. Minél hamarabb fel kel­lett raknom őket. így érzem jól magam, hogy itt vannak körülöttem. Mindegyiküket személyesen ismerem, sok­sok emlék, élmény fűz hoz­zájuk. Mislay Edit Póda Erzsébettel Sugár András társaságában szeretem, vagyis amikor tartalmas beszélgetések folynak, érdekes emberek jönnek össze. Nagyon élve­zem az iskolákba szervezett író-olvasó találkozókat is, mert azt bizonyítják, hogy a fiatalokat igenis érdekli az irodalom, és örülök, hogy személyesen is találkozhat­nak a művelőivel. Te magad is írsz, több kö­teted is megjelent. Ennyi munka mellett mikor van rá időd? Jó kérdés. Mert még nem Új helyen, új köntösben Talán akadnak olyan rendszeres olvasóink, akik megszokták, hogy minden hónap utolsó péntekén a Nők magazint kapják kézhez a +7 nap műsormelléklettel. így volt ez ugyanis bő egy évtizeden keresztül. Az élethez azon­ban hozzátartozik a változás is. Szerkesztőségünk életébe is válto­zást hozott az új esztendő. Kiadót váltottunk, és új székhelyre költöz­tünk: a városköz­ponttól némileg távolabbra, egy új, modern irodaház­ba. Úgy gon­doltuk, ha ennyi változást hozott számunkra az élet, női mellékletünket is megújítjuk. Lecseréltük a régi „ruhatárát", új köntösben, különálló ma­gazin helyett ezúttal a napilap szerves része­ként, nagyobb formátumban fog megjelenni, és a megújuló külsővel a neve is módosul: ezentúl Női szemmel néven találhatják meg az Új Szóban. Természetesen azért korántsem dobunk el mindent régi, megunt kacatként abból, amit az évek során a Nőkben kínáltunk. Szeretnénk a hagyományokból valamit meg­őrizni. Továbbra is szeretnénk olyan nőket bemutatni mellékletünkben, akiket érdemes megismerni, akik inspirálhatnak bennünket, és ezentúl is igyekszünk olyan témákkal foglal­kozni, amelyek számot tarthatnak érdeklődé­sükre. A Nők a Női szemmel mellékletünkben él tovább, ezért sem kezdjük ezt a lapszámot az első évfolyammal. S ami szintén nem változik: 2018-ban is minden hónap utolsó péntekén találkozunk. Tartsanak velünk továbbra is! SZERKESZTŐSÉG ÉS LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Női szemmel, - Bajkalská 19B, 821 01 Bratislava 3 E-MAIL: ujszo@ujszo.com SZERKESZTŐ: Mislay Edit REKIÁMMENEDZSER: Turza Kata, tel.: 0918/631 884 FOTÓK: Shutterstock, képarchívum NŐI SZEMMEL 2018.Január 3

Next

/
Thumbnails
Contents