Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-26 / 21. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. január 26.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Trump kórósé a török óllamfőtől Elnököt választanak a csehek Holnap délután kiderül, marad-e posztján Milos Zeman, vagy örökébe léphet Jirí Drahos Washington. Donald Trump amerikai elnök a katonai hadműveletek korlátozására szólította fel Recep Tayyip Erdogan török államfőt. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök telefonon beszélt a török államfővel, s arra intette őt, hogy az amerikai erőkkel szembeni konfliktus kockázatának elkerülése érdekében korlátoznia kell, vissza kell fognia a török hadműveleteket Eszak-Szíriában. Szíriábanjelenleg mintegy 2000 amerikai katona tartózkodik. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy Ankarának lehetnek , jogos aggodalmai” biztonságpolitikai téren. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai és a török elnök egyaránt egy egységes Szíria stabilizálásának szükségességét hangsúlyozta. (MTI) Trump átvette a show-t Davosban Davos. A palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztésével fenyegetett Donald Trump amerikai elnök a svájci Davosban, ha nem folytatják a béketárgyalásokat Izraellel. Trump Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott megbeszélése után kijelentette: a palesztinok semmibe vették az USA-t, amikor nem találkoztak Mike Pence alelnökkel ez utóbbi minapi közel-keleti látogatásán. Trump tegnapi beszédét nagy várakozás előzte meg Davosban: ő az első amerikai elnök, aki Bili Clinton óta részt vesz a Világgazdasági Fórumon, ráadásul az idei felszólalók többsége nyíltan vagy burkoltan, de bírálta az elnök sokat hangoztatott antiglobalista nézeteit. (MTI) Foglyokat végeztek ki Bengáziban Bengázi. Aggodalmát fejezte ki az ENSZ líbiai missziója, miután felvételek láttak napvilágot arról, hogy a hét eleji bengázi kettős pokolgépes merénylet helyszínén brutális kivégzéseket hajtottak végre. A képekből ítélve legalább 9 foglyot végeztek ki annál a bengázi mecsetnél, ahol a robbantásokban 35-en meghaltak, 60-an megsebesültek. A gyilkosságokat végrehajtó fegyveres nagyon hasonlít Mahmúd al- Verfalli líbiai osztagparancsnokra, akit több, csoportos kivégzés miatt köröz a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. (MTI) Madrid üldözi a katalán exelnököt Madrid. A spanyol kormány az alkotmánybíróságon támadná meg a döntést, miszerint Carles Puigdemont leváltott katalán elnök hivatalosan ismét jelölt a posztra - jelentette be a spanyol miniszterelnök-helyettes. „Letartóztatási parancs van érvényben ellene, amely összeegyeztethetetlen jelenlétével a parlamentben” - érvelt Soraya Sáenz de Santamaría, hangsúlyozva, a politikus elmenekült Brüsszelbe az igazságszolgáltatás elől. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Újraválasztják-e Miloá Zeman jelenlegi cseh elnököt vagy Jifí Drahoö, a Cseh Tudományos Akadémia volt vezetője lesz az új államfő - ez a tétje a cseh elnökválasztás mai ás holnapi 2. fordulójának. A választóhelyiségek ma délután két órától este tízig, szombaton pedig 8 órától délután kettőig lesznek nyitva. Az eredményt a cseh statisztikai hivatal holnap késő délutánra ígéri. A két hete lezajlott első fordulóban kilencen versengtek a cseh elnöki tisztségért, közülük a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jutott be a második fordulóba. Milos Zeman a szavazatok 38,6 százalékát (kétmillió voks), Jirí Drahos 26,6 százalékát (1,4 millió voks) kapta. Ez az eredmény azonban a második fordulót nem befolyásolja. A végső győztes az lesz, aki a második fordulóban megkapja a szavazatok Szél elfújta egyszerű többségét. A legutóbbi országos felmérések és a prágai sajtó kommentárjai alapján nagyon szoros küzdelem várható, és mindkét jelölt győzelmi esélyei nagyjából egyformák. Általános vélemény, hogy az fog nyerni, akinek jobban sikerül megszólítani és mozgósítani a bizonytalan szavazók mintegy 10 százalékos táborát. Erre utoljára tegnap este a közszolgálati televízió által közvetített nyilvános vitában volt esélye a két jelöltnek. Milos Zeman kampányrendezvényeket sem az első, sem a második forduló előtt nem tartott, mondván, hogy ő és nézetei közismertek. Jirí Drahos a 2. forduló előtt döntően Morvaországban kampányolt. A jelenlegi államfő eredetileg a tévévitákat is elutasította, de végül elfogadta Drahos kihívását és leült a kamerák elé. A két jelöltet három kereskedelmi és a közszolgálati televízió hívta meg vitára. Drahos csak a Príma és a közszolgálati televízió meghívását fogadta el, így Zeman a Nova és a Barrandov televíziókban egymaga szerepelt. Kiemelten kezelt kampánytémáról nem nagyon lehet beszélni. Zeman tábora azt bírálja, hogy szerinte Drahos megengedőbben kezeli a migránskérdést, mint ahogy azt Csehország érdekei kívánnák. Drahos tábora elsősorban Zeman Moszkva-, illetve Peking-barátságát bírálja, s elfogadhatatlannak, gyakran faragatlannak minősíti Zeman nyilvános, közéleti viselkedését is. A nyilvánosságra hozott adatok szerint Zeman 27 milliót, Drahos pedig 50 millió koronát költött a kampányra. a sorosozó fideszeseket Moszkva kemény fellépést ígér A magyar nemzetbiztonsági bizottság tegnapi iilásáről kivonult Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke, mondván, nem fog olyan ülésen részt venni, amin Szél Bernadett (LMP) jelen van, aki a Soros-hálózat része. Budapest. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke megismételte: az LMP-s Szél Bernadett jelenléte egy olyan ülésen, ahol a Soros-tervről, a Soros-hálózatról van szó, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért nem járulnak hozzá a bizottság munkájához. Kockázat a képviselőnő A kormánypárti politikus szerint ha az ülésen olyan emberek vannak jelen, akik Soros György szervezeteiben vállaltak munkát, köztük ráadásul egy olyan migránsokkal foglalkozó szervezetben, amelynek vezetője „különbnek gondolja a migránsokat a magyar embereknél”, az nemzetbiztonsági kockázat. Ezt követően a többi kormánypárti képviselővel egyetemben távozott a teremből. Szél korábban valóban dolgozott a menekülteket segítő Menedék egyesületnél (2002-ben), amit Soros György támogat. Csavar a történetben, hogy A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület többször is pályázott a kormány 2014—2020 közötti Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiájának pályázatain, és ötször nyert, összesen 200 millió forint értékben. Tehát a Fidesz szerint egy olyan szervezetben végzett munkája jelent problémát az LMP-s képviselő esetében, amit a kormány maga is támogatott. Az ülés összehívását az MSZP kezdeményezte azután, hogy Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár a Times of Máltának azt mondta: tavaly titokban 1294 menekültet kellett befogadni az országba, de ezzel a kormány nem állt ki a nyilvánosság elé. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke elmondta, még a parlamenti ülésszak kezdete előtt újra kezdeményezni fogja a testület összehívását. A jobbikos Mirkóczki Ádám javasolta, hívják meg Pintér Sándor belügyminisztert és Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkárt. Molnár támogatásáról biztosította a javaslatot, és közölte, Orbán Viktor kormányfő is kap „még egy esélyt, hogy válaszoljon a közéletet tematizáló” kérdésekben, mint az országba befogadott 1300 menekült ügye és az úgynevezett Soros-terv. Levői megy Sorosnak Egyben levélben kér Soros Györgytől tájékoztatást az úgynevezett Soros-tervről, s az üzletember válaszát a teljes közélet megkapja majd. Mirkóczki szerint a kormány 3 évig milliárdokat költött egy olyan propagandára, amivel kapcsolatban egyre inkább hazugságspirálba keveredik. Szél Bernadett arról beszélt, az elmúlt 8 év egyik legabszurdabb napja volt a csütörtöki. Azt mondta, nem érti, hogy egy nyílt ülésen, ahol ott lehet a teljes magyar és nemzetközi sajtó, bárki, miért éppen ő a probléma, hogy ott van, pedig rendelkezik átvilágítással. Szél úgy véli, a kormánypárti politikusok „megpuccsolták” a testület munkáját. (MTI, Index, 444 hu) Moszkva. Kemény fellépést helyezett kilátásba a tömegtüntetésekre és gyűlésekre vonatkozó törvény megsértése esetére az orosz elnökválasztás közeledtével az orosz belügyminisztérium. Alekszandr Gorovoj, a belügyminiszter első helyettese kijelentette: a minisztérium támogatja ugyan az alkotmány és a szövetségi törvények által szavatolt gyülekezési szabadságot, ám „abszolút kemény módon” kell kezelnie és megakadályoznia ezen jogszabályok megsértését. Az elnökválasztási küzdelemből kizárt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus és követői egyébként vasárnapra „választói sztrájkot” hirdettek meg Moszkvába, Szentpétervárra és más orosz nagyvárosokba. Az államfői tisztségre márciusban újra pályázó Vlagyimir Puty in hivatalban lévő elnökre az oroszok 73,8%-a szavazna, Pavel Grugyinyin, a kommunisták elnökjelöltje a szavazatok 7,2 százalékát kapná. (MTI) alatt vallana ném...” - fogadkozott Trump. Nyilatkozatával az elnök a jó ideje tartó találgatásoknak vetett véget. A Robert Mueller vezette különleges bij zottság Trumpot valószínűsíthetően arról kérdezné, hogy az elő; ző FBI-igazgató, James Comey ta; valy májusi leváltásával mi volt a : célja, nem akadályozni akarta-e ez: zel az igazságszolgáltatást. „Nem volt semmilyen összejátszás, nem volt semmilyen akadályoztatás. Alig várom már a találkozót Muel• lerrel”- mondta Trump. Az elnök nyilatkozott a beván: dorlást feszegető kérdésekre is. ; Késznek mondta magát arra, hogy : az illegális bevándorló szüleikkel : gyermekként az USA-ba érkezett és : ott felnőtt fiataloknak megadják az amerikai állampolgárságot, de csak : 10-12 éven belül. (MTI) A görög Szalonikiben azért tüntettek, hogy a szomszédos Macedónia változtassa meg a nevét. A macedón-görög névvita elsimítása érdekében Macedónia átnevezi a szkopjei Nagy Sándor repülőteret, és más hasonló engedményekre is hajlandó - erről egyeztetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. A macedón miniszterelnök szerint amint rendeződik a névvita, megnyílik az út Szkopje euroatlanti integrációja előtt. Emlékeztetett arra is, hogy egyelőre nincs megállapodás Macedónia új nevéről. (tasr/ap) Trump eskü Washington. Donald Trump amerikai elnök hajlandó találkozni Robert Muellerrel, és eskü alatt válaszolna a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt, vélelmezett orosz beavatkozást vizsgáló különbizottság vezetőjének a kérdéseire. Ezt maga _ az elnök mondta a Fehér Házban várakozó újságíróknak. Azt mondta, szívesen válaszolna Mueller kérdéseire, és alig várja, hogy megtegye, de még kikéri ügyvédjeinek tanácsát. Trump kifogásolta, hogy egykori vetélytársa, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt nem eskü alatt tett vallomást a Szövetségi Nyomozóirodának (FBI) a külügyminisztersége idején magánszerverről bonyolított elektronikus levelezésének ügyében. „O nem eskü alatt tette, de én eskü alatt ten-Miloé Zeman választási plakátjai kellően hangulatkeltőek (SITA/AP)
