Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-04 / 3. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. január 4.1 www.ujszo.com Fico nem mondott le az áramtermelőről Pozsony. A szlovák kormány továbbra sem tett le arról a tervéről, hogy megszerezze a Szlovák Villamos Művek (SE) 17 százalékos részvénycsomagját, és így többségi, 51 százalékos tulajdonrészre tegyen szert az energiatermelő társaságban - nyilatkozta Peter Ziga gazdasági miniszter. Az olasz Énei 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek 66 százalékos részvénycsomagjához, 2015-ben azonban az olaszok a részvénycsomag felét eladták a cseh Energeticky a prűmyslovy holding (EPH) társaságnak. A Csehek így a szlovák áramtermelő részvényeinek a 33 százalékához jutottak hozzá, 33 százalék maradt az Énei, 34 százalék pedig az állam tulajdonában. Az Énei fennmaradó csomagjáról a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az átadását követően döntenek, a Fico-kabinet ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az építést az Énei fejezze be. Robert Fico kormányfő már korábban jelezte, hogy élni szeretnének az elővételi jogukkal, aminek köszönhetően többségi tulajdonrészt szerezhetnének az áramtermelőben. Ziga szerint azonban sok függ attól is, hogy az államnak lesz-e elég pénze a részvénycsomag megvásárlására. (SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Máris érezhető az áfacsökkentés Budapest. Magyarországon az év elejétől 27-ről 5%-ra csökkent a fogyasztási célú halakra vonatkozó áfakülcs, amit a Pénzcentrum.hu portál felmérése szerint az üzletek egy része már be is épített az áraiba. A Lidi diszkontlánc például már az e heti reklámújságjában jelzi, hogy az áfacsökkentést érvényesítik áraikban. Az 1 kilogrammos Ocean Sea egész sprotni 17 százalékkal olcsóbb, most 495 forint. A fél kilós Alaszkai tőkehalfilé pedig 949 forint helyett 739 forintba kerül. A Spar üzletek akciós újságja is hirdeti, hogy reagálnak az áfacsökkentésre, és a 800 grammos, Classic alaszkai tőkehalfiiét 46 százalékkal adják e héten olcsóbban. így 799 forintért kaphatják meg a vevők. (pénzcentrum.hu) Drágább lesz az építkezés Pozsony. „Idén az építőanyagok további drágulására számíthatunk Szlovákiában, ami rányomja bélyegét az építkezések árára is” - nyilatkozta Peter Steigauf, a Szlovák Építőipari Vállalkozók Szövetségének (ZSPS) a szóvivője. Az ágazatban azonban már az elmúlt hónapokban beindult a drágulás. A statisztikai hivatal szerint tavaly novemberben csaknem 5%-kal nőtt az építőanyagok ára az egy évvel korábbihoz képest, és nagyjából ugyanennyivel többet számláztak az építőipari cégek is az elvégzett munkákért. (TASR) Angol font 0,8864 Bi Lengyel zloty 4,1652 Cseh korona 25,545 Bi Magyar forint 309,29 Horvát kuna 7,4410 Bi Román lej 4,6355 Japán jen 134,97 Q Svájci frank 1,1736 Kanadai dollár 1,5047 H USA-dollár 1,2023 VÉTEL - ELADÁS Privatbank. 1,23-1,17 26,16-24,88 OTP Bank 1,26-1,15 26,64-24,40 322,17-295,02 Postabank 1,24-1,17 26,29-24,76 321,22-296,52 Szí. Takarákpánztár 1,25-1,16 26,22-24,76 322,72-294,93 Tatra banka 1,24-1,17 26,35-24,71 321,52-295,90 CSOB 1,24-1,17 26,18-24,88 Általános HMbank 1,24-1,17 26,28-24,75 322,68-294,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Sikerült befoltozni a lyukat az állami költségvetésen Robert Fico kormányfő és Peter Kazimir pénzügyminiszter szerint a kormány érdeme, hogy sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt (TASR-feivétei) Pozsony. Szlovákia az elmúlt kilenc óv második legkisebb hiányával zárta a tavalyi gazdálkodását. A költségvetési deficit december végén 1,22 milliárd euró volt, 773 millió euróval kevesebb a tervezettnél. A kormány az alacsonyabb hiányt a saját sikerének tartja, a közzétett adatok szerint azonban a deficit csökkenése nem feltétlenül az ő érdeme. „Örülök, hogy Szlovákia gazdasági sikereit és a kormány gazdálkodását már külföldön is észrevették” - reagált tegnap Robert Fico kormányfő arra a hírre, hogy a világ több mint 180 országában jelenlévő The Banker brit havilap, a bankszektor egyik legrangosabb nemzetközi pénzügyi folyóirata a szlovák pénzügyminisztert, Peter Kazimírt választotta az idei év legjobb európai pénzügyi tárcavezetőjének. Fico szerint az elismerés annak köszönhető, hogy Szlovákia úgy volt képes javítani a költségvetési gazdálkodásán, hogy közben sikerült fenntartani a dinamikus gazdasági növekedést. A kormányfő szerint a pénzügyminiszter sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tavaly a tervezettnél 773 millió euróval kisebb, 1,22 milliárd eurós költségvetési hiányt sikerült elérni. Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője szerint azonban ez nem teljes mértékben a kormány érdeme. A kiadásokat például valóban sikerült a tervezett 17,38 milliárdról 15,23 milliárd euróra, vagyis nagyjából az egy évvel korábbihoz hasonlóra csökkenteni, ez azonban korántsem annak köszönhető, hogy a kormány visszafogta volna a kiadásait. A kiadáscsökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy Szlovákia tavaly is a vártnál kisebb összeget hívott le az uniós támogatásokból, az ezekre fordított társfinanszírozás esetében így a tervezett 528 millió euró helyett csak 227 milliót költött. A felével kevesebb pénz ment azonban az uniós tagságunkkal kapcsolatos kiadásokra, és az alacsonyabb kamatok miatt olcsóbban úsztuk meg az államadósság visszafizetését is. Csökkentek a bevételek is. A tervezett 15,39 milliárd euró helyett az államnak csupán 14,01 milliárd eurót sikerült behajtania. Az állami tulajdonban levő cégekről osztalék formájában ugyan a vártnál több pénzt sajtoltak ki, az adóbevételek azonban nem úgy alakultak, ahogy azt a kormány eredetileg elképzelte. A várt 11,53 milliárd helyett csak 11,15 milliárd euró folyt be, a társasági adóból származó bevételek ugyanis jóval alacsonyabbak voltak, mint azt eredetileg várták. Hogy az adóbevételek nem estek vissza ennél is nagyobb mértékben, az elsősorban a növekvő lakossági fogyasztásnak köszönhető, hiszen emiatt az áfabevételek 174 millió euróval voltak nagyobbak a vártnál, (mi, TASR, SITA) Megnehezítik a cégek elvándorlását Az idei évtől megnehezítik a Szlovákiában működő cégek külföldre települését. A jövedelemadó-törvény módosításénak köszönhetően mostantól a jogi személyeknek a vagyonuk külföldre viteléért és a vállalkozásuk áthelyezéséért is adót kell fizetniük. Pozsony. „Ha egy cég úgy dönt, hogy a gyártását külföldre helyezi át, fel kell majd becsültetnie a vagyonát, és adóznia kell az itt megtermelt tőke után” - nyilatkozta Silvia Hallóvá, a Grant Thornton Slovensko tanácsadó társaság adószakértője. Ez a kötelezettség szerinte azokra a szlovákiai cégekre lesz érvényes, amelyek külföldre viszik a gyártásukat, ugyanez érvényes azonban azokra a Szlovákiában működő külföldi cégekre is, amelyek a vagyonukat kiviszik az országból. „Az ilyen esetekre úgy tekintenek majd, mint ha a vagyon eladásáról lenne szó, és ennek megfelelően kell majd adózni is” - mondta Janka Farkaséivá, a Deloitte adótanácsadója. Példaként egy olyan cég említhető, amely a számítógépeit az itteni üzeméből egy külföldi leányvállalatához viszi át. Az adóalap ez esetben a számítógépek valós piaci értéke és az adóbevallásban megadott értéke közötti különbözet, amire 21 százalékos adót vetnének ki. Adót kell majd fizetniük azonban azoknak a cégeknek is, amelyek a gyártásukat egy másik országba viszik át, ami a jövőben megnehezítheti, hogy a cégek az olcsóbb munkaerő miatt külföldre meneküljenek. Az új szabályozás azonban újabb akadályokat gördít azon vállalkozók elé is, akik az alacsonyabb adóterhek miatt szeretnék külföldre menekíteni a cégüket. (SITA, mi) A kínai kereslet miatt egyre drágább lesz az orosz kőolaj Egyre több kőolajat exportál Oroszorezág Kínába, ennek érdekében január elsejétől egy új orosz-kínai olajvezetéket is üzembe állítottak. A növekvő kínai kereslet miatt azonban csökkenhetnek az Európába irányuló szállítások, és tovább drágulhat az orosz olaj. Moszkva/Peking. Oroszország már jelenleg is Kína legnagyobb olajszállítója, idén azonban várhatóan napi 200 ezer hordóval tovább emelkedhet az ellátás az FGE tanácsadó cég szerint. A Bloomberg hírügynökség szerint Kína tengeri szállítmányok formájában és csővezetéken egyaránt vásárol orosz olajat, január elsején pedig egy új vezetéket is üzembe állítottak a két ország között, ezáltal megduplázva Kína keletszibériai-csendes-óceáni csővezetéken (Eastern Siberia-Pacific Ocean oil pipeline, ESPO) érkező olajimportját, amely így eléri az évi 30 millió tonnát, napi 600 ezer hordót. Oroszország az elmúlt években fokozatosan vette át a legnagyobb kínai olajszállító szerepét Szaúd-Arábiától, miközben az elmúlt év elejétől mindkét ország kitermelése visszafogásával igyekezett megtámogatni a szempontjukból veszélyesen alacsony szintre került olajárakat. Oroszország gyakorlatilag már el is kezdte nyersolajexportja átirányítását Európából Kína felé, és miután az ország teljes olajtermelése 2018-ban várhatóan szinten marad az előző évihez képest, könnyen előre jelezhető, hogy a kínálat átcsatomázása árfelhajtó tényező lesz az orosz Ural olajfajta számára. Az FGE szerint a kínálat visszaesése különösen az európai ellátás fontos részét képező balti Primorszk olajkikötőjében lesz majd érzékelhető, az év elején mintegy napi 160 ezer hordó kiesésével. Mindez az orosz olajexportban máris érzékelhető emelkedést okozott az Ural árfolyamában. Ugyancsak bevételei fokozása érdekében januártól Oroszország megemelte a kivitelre szánt kőolaj vámját is; az exportvám így havi összevetésben 6,4 dollárral, tonnánként 111,4 dollárra nőtt az egy hónappal korábbi 105 dollárról. Tekintettel arra, hogy a szén szerepe csökken a kínai energiaellátásban, valamint nukleáris technológiából is önellátónak tekinthető az ázsiai óriás, az olaj mellett a földgázpiac kínálhat további lehetőségeket Oroszországnak. Az oroszországi gázszállítások a terv szerint 2019 decemberében indulnak meg Kína felé a Power of Siberia nevű gázvezetéken keresztül. (TASR, MTI) (Képarchívum)
