Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-24 / 19. szám
I R É G I Ó : Kelet- és Közép-Szlovákia 2018. január 24., szerda, 16-17. oldal Ajnácskő várhegye egy körülbelül két és fél millió éve kihunyt vulkán krátercsatornájának preparálódott része, amely vulkáni bazaltos-breccsás anyagból áll, és részben az évmilliók eróziója, részben pedig az emberi tevékenység alakította ki jelenlegi formáját. Ma ez a vidék a Nógrádi Geopark része, ahol tanösvény mutatja be az egykori vulkanikus tevékenység emlékeit, valamint a középkorban épített vártörténetét, a vidék állat- és növényvilágát. A Várhegy csúcsa 335 méter magasan van, a fotó az egykori hatalmas vulkáni kráter külső gyűrűjéről, a keményebb bazaltból és andezitből álló Pogányvár irányából készült. Az év minden szakában érdemes ellátogatni ide, a vidéket formáló Gortva-patak völgyére, a környék legmagasabb csúcsára, egy szintén régen kialudt vulkánra, a Ragácsra, és további érdekes vulkáni csúcsokra, a Zabodára, a Szárkőre, a Bucsonyra nyílik kilátás déli irányból. A vár alapításának idejét a tatárjárás előtti időre teszik a kutatók, de egy romantikus mese máig él a helyiek emlékezetében, amely bizonyos Gedő vitéz és Huba vezér lánya, Hajnácska szerelmének állít emléket. Ezt a mesét Mikszáth Kálmán is megörökítette a várregéket leíró gyűjteményében. (MTi-feivétei) Bodolló elfeledett történetét kutatja Vasárnapi iskola, kiállítások, termelői piac a magyar házban LECZO ZOLTÁN Egósz óvben gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket az Ung-vidék központjában működő magyar közösségi ház. 2018-ban új kezdeményezések is megvalósításra várnak. NAGYKAPOS Gabri Rudolf, az intézmény vezetője elmondta, a szövőműhely, az Erdélyi János Emlékmúzeum, a Nagykapos 800 éves történelmét, a Csemadok 60 éves múltját bemutató tárlat, valamint az 1956-os emlékszoba továbbra is látogatható, s az óvodai és iskolai beiratkozási programot is folytatják. A házban működő Mécs László Könyvtár is várja a látogatókat, és idén is kiadják a Magyarház címet viselő kulturális-közéleti lapot. A hagyományos Mécs László Emléknapok és az Erdélyi János Napok rendezvényeit szintén megszervezik, a magyar nemzeti ünnepekről is megemlékeznek. Tavaly magyarországi támogatásból kistermelői piac nyílt a ház hátsó részében, a régióbeli kiskereskedők kínálhatják itt termékeiket. A ház működtetői azt szeretnék, ha lenne folytatása a 2017 végén megtartott első kistermelői piacnapnak, havonta legalább egy alkalommal háztáji piacnapot tarthatnának. A szlovák-magyar nyelvhatáron élő gyerekek számára indított vasárnapi iskolában idén is rendszeresen tartanak foglalkozásokat, de a kisgyermekes magyar családoknak is indítanak programot. A Gólyahír klub eseménysor a Rákóczi Szövetség Gólyahír Programjára kapcsolódik, érdekes és hasznos foglalkozásokkal várj ák a szülőket és a gyerekeket. Bél Mátyás Notitia Hungáriáé novae historico-geographica című, latinul írt országleíró művének az Ung-vidékkel foglalkozó részét néhány évvel ezelőtt Herczegh Gézáné Petneházy Melinda közreműködésének köszönhetően sikerült magyarra fordítani. A művet Benei Bernadett és Tóth Gergely, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa fordította le. A szöveget a magyarországi kutatók nemcsak fordították és szerkesztették, hanem magyarázó szövegrészekkel és lábjegyzetekkel is ellátták. A nagykaposi magyar házban most azt tervezik, idén e-könyv formájában is hozzáférhetővé teszik a könyvet. Az intézményvezető tájékoztatása szerint dolgoznak a gyógynövénypiac kelet-szlovákiai helyzetének feltérképezésén is. NÉMETI RÓBERT Kováő Imre amatőr helytörténész négy éve kutatja a Szépeihez tartozó Bodolló városrész történelmét. A húszéves fiatalember december elején előadás keretében mutatta be kutatásainak eredményét, és tervezi, hogy az összegyűjtött információkat kötet formájában is megjelenteti. A fiatal történész négy évvel ezelőtt, még középiskolás korában kezdte a kutatásokat. „2014-ben kezdtem foglalkozni Bodolló történelmével. Weboldalt szerettem volna létrehozni, de közben érdekes történelmi adatokra bukkantam, és újabbnál újabb dolgokat akartam megtudni. Ikrényi Imre önkormányzati képviselő megmutatta a település egyik régi pecsétjét, és ez nagy lökést adott” - magyarázta Kovác. Kutatásait Kassán, az Állami Archivumban kezdte, a későbbiekben Egerben, a Heves Megyei Levéltárban, majd Budapesten, a ma már nem létező bodollói kastély utolsó tulajdonosainál kereste a válaszokat kérdéseire. „Az elmúlt négy évben egyebek mellett Kis- és Nagybodolló templomairól, temetőiről, címereiről vagy az egykori bodollói kastély tulajdonosairól találtam érdekes információkat, de egy olyan dokumentumot is felfedeztem, amely a település első írásos említését tartalmazza” - magyarázta a fiatal történész. Kovác kutatásaiból kiderül, Bodolló akkor élte a virágkorát, amikor még két különálló községként működött, vagyis az 1400-as évektől az 1800-as évek végéig. A település igazi kulturális fellendülése a 19. század második felére tehető. „Miután 1986-ban Bodollót Szepsihez csatolták, a község múltja feledésbe merült. Sajnos a város 28 éven át nem helyezett kellő hangsúlyt a városrész fejlődésére és kultúrájának ápolására, ezért a bodollói közösség lassacskán széthullott. Úgy gondolom, ha a lakosokat újra megismertetem múltjukkal, visszaadhatom nekik az elveszett identitásukat. Véleményem szerint az javíthatna a városrész helyzetén, ha a városvezetés egyenrangú partnerként kezelné Bodollót. Annak viszont nagyon örülök, hogy településünkbe végre újra élet költözött” - nyilatkozta lapunknak Kovác Imre. Hozzátette, decemberi előadása a visszajelzések szerint annyira jól sikerült, hogy akár szlovák nyelven is megismételné. „Nagyon jó lenne, ha a környező községek követnék Bodolló példáját és kutatnák múltjukat. Néhány település már megtette az első lépéseket, például Csécs már kiadott egy kötetet a település történelméről” - zárta Kovác. A fiatal történész elmondta, reméli, hogy a helyi turizmus fejlesztése céljából a környékbeli települések is hasonló kutatásba fognak (A szerző felvétele)
