Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-24 / 19. szám
www.ujszo.com | 2018. január 24. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Román kori templom a kereszteződésnél A templom lőrésszerű, kőkeretes ablakában Szent Damján képe díszeleg (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Sokan átutaznak ezen a forgalmas Hont megyei községen, amelynek központjában, az utak kereszteződése fölé magasodó dombon igen érdekes történetű templom áll. ND/PEMANDICE A szomszédos Százd község góti- ; kus temploma, Szete ma már romja- j iban sem látható román kori rotun- ; dája, Ipolyság katedrálisnyi gótikus ; temploma és a ma már átalakított, barokkosított deméndi gótikus templom igen gazdag múltú vidékre utal. Királygyógyítók vidóke Ami még érdekesebb, Honinak ezt a részét az Anjou magyar királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának idején a királyi család egészségével foglalkozó jeles urak, az uralkodók bizalmát élvező gyógyítók kapták birtokba. Deménd falut például a Deméndi család őse, bizonyos László kapta, aki Nagy Lajos király udvari sebészorvosa volt, s minden bizonnyal érdemei elismerésének jutalmaként igen magas egyházi méltóságokat is betöltött közel két évtizeden át, ami busás jövedelemmel járt. Azt írják róla a források, hogy kalocsai prépost, majd nyitrai püspök, veszprémi püspök és nagyváradi püspök is volt, miközben papi rendfokozata csupán szubdiakónus, azaz alszerpap volt. László nem egyszerű, alacsony rangú udvari ember volt. 1372-ben Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek, más néven Piast Erzsébet magyar királyné, Károly Róbert király özvegyének kancellárja lett, aki a végakaratának teljesítésével is őt bízta meg. A Cegközeíebb az afsószikíási bányákat mulatjuk be Tájoló Deménd község temploma a Losonc és Érsekújvár közti 75-ös és a Párkányt Lévával összekötő 564-es út kereszteződéséhez közel, a 48,126/18,782 GPS- koordinátáknál található. családi birtokon mint donátor nemesi kegytemplomot építtetett, a ma látható Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templomot. Stílusok, korok, átépítések Feltételezhető az is, hogy Deménden, a 14. század második felében épített román kori templom előtt már volt valamilyen templom, de valószínű, hogy ez a román kori építmény a településnek első kőtemploma. Stratégiailag jól megválasztott helyen, a falu közepén, egy tíz-tizenöt méter magas kiemelkedésen áll, az sem kizárható, hogy egykor erődítésszerű fal is körbevette. A tájolása a korai építésű római katolikus templomok szerinti kelet-nyugati tájolás, kelet felé szentéllyel, nyugat felé toronnyal, északi oldalról sekrestyével. Ma a régi templomépítkezésnek már csak néhány egyértelmű és a renoválásokkor jó érzékkel kiemelt jele látható. Maga a régi templom alaprajza a mai épület falait a fold felszínén rajzolja körbe. A mai templom az ötödik átalakítás, átépítés eredménye, a 14. századi nyomok főleg a hajó nyugati részén maradtak meg, a déli oldalon egyszerű, mégis mívesen megfaragott kőboltíves kora gótikus bejárat és egy lőrésszerű, kőkeretes ablak, amelyben most Szent Damján képe díszeleg. Ez sem véletlen, nagy valószínűséggel még az alapítóra, az első patrónusra, Deméndi Lászlóra, a királyi sebészorvosra utalhat, ugyanis az orvosok védőszentjei Szent Damján és Kozma, a magyar szent koronán is ábrázolt szentek, akik 303-ban, Diocletianus császár idején szenvedtek vértanúhalált. Deménd templomának tornya valamikor a 15. és 16. század fordulóján épülhetett, ekkor minden bizonnyal védelmi feladatokat is ellátott, innen figyelhették a helyiek a bányavárosok, illetvea Léva felé Esztergom felől kitámadó oszmán hadak és portyázó csapatok mozgását. A 18. század újabb átépítést hozott, ekkor a belső tér a barokk jegyében alakult át, szép díszített, faragott oszlopfőkre támaszkodnak a templombelső boltívei, a mostani szentély is ekkor kapta meg formáját. A huszadik század építkezéseinek eredménye a ma látható sekrestye és a külső festés, valamint a restaurálások és a gótika nyomainak bemutatása. Arról sajnos nem maradt fenn megbízható adat, hogy az alapító itt temetkezette el, de ha a templomalapító élni kívánt ezzel a patrónusi joggal, valószínűleg ide temették. A számos átépítéskor azonban nem említenek kriptát, és az 1779-es vizitációs templomleírás sem utal erre. De nem kizárt, hogy egy újabb átépítéskor, renováláskor megtalálják Nagy Lajos király kegyeltjének, a templomalapító, falunak nevet adó Deméndiek maradványait. Anyanyelvi vetélkedő Királyhelmecen LECZO ZOLTÁN Másodszor rendeztók meg a Bodrogköz legnagyobb magyar alapiskolájában a Helmeczy Mihály Anyanyelvi Vetálkedőt ós Rajzversenyt. Szabó Ferdinánd iskolaigazgató elmondta, a rajzversenyre a bodrogközi és az Ung-vidéki iskolák mindegyikéből vártak pályaműveket, végül 30 alkotást rangsorolt a zsűri. A gyerekeknek a Helmeczy Mihály alkotta cukrász, pezsgő, vigalom, zene, műterem, vázlat, emlékszobor és műkedvelő szavak alapján kellett elkészíteniük a kompozíciót. Az anyanyelvi vetélkedőn a házigazdákon kívül a Királyhelmeci Gimnázium, a nagyszelmenci, a bélyi és a nagygéresi alapiskola vett részt, illetve két távolabbról érkezett csapat is: a komáromi Feszty Árpád Általános Iskola, valamint az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda. A rendezvény résztvevői a királyhelmeci alapiskola volt diákjával, a város jelenlegi alpolgármesterével, Nádasdi Péter színművésszel is beszélgethettek. Az anyanyelvi vetélkedőt a királyhelmeci magyar alapiskola csapata nyerte. Az igazgató tájékoztatása szerint az iskola szeptember 27-én, a nyelvújítás kiemelkedő alakja születésének 230. évfordulójára tervezett ün-A vendéglátó iskola csapata nyerte a vetélkedőt Nádasdi Péter az iskola színjátszó csoportjában „debütált". A színművész ezer szállal kötődik az iskolához, bátyja, János is idejárt, a szülei itt tanítottak. (Dobos András felvételei) népség keretében felveszi Helmeczy Mihály nevét. Helmeczy Mihály író, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és pénztámoka, a nyelvújítás jelentős alakja Királyhelmecen született 1788. szeptember 27-én. Családi neve Bierbrauer volt, ám a gimnáziumban már Serföző néven ismerték. Kazinczy Ferenc javaslatára vette fel a Helmeczy nevet. A Sátoraljaújhelyi Piarista Gimnáziumban és Pesten tanult. 1804-ben, tizenhat évesen jelentkezett a piarista rendbe, de még a fogadalom letétele és a pappá szentelés előtt kilépett. Később a pesti egyetemen jogtudományokat hallgatott. 1817-ben ügyvédi oklevelet szerzett, de az irodalom, különösen a nyelvújítás terén kezdett dolgozni. Helmeczy Mihály 1852. december 1-jén Pesten halt meg, ideiglenesen ott, a ferences atyák sírboltjában helyezték el, később pedig - végakarata szerint - Törteire szállították földi maradványait. Neki köszönhetjük a merényletet A magyar nyelvben Helmeczy Mihálynak köszönhetjük például az átalány, ámulat, bankjegy, becsvágy, belügyminiszter, benső, bitorolni, biztosító, bohózat, botbüntetés, buzgalom, csatatér, csendőr, célszerű, célzat, cukrász, dac, díszlet, egyenruha, életveszély, ellenhatás, értelmiség, esküdtszék, étlap, fogadalom, főnök, gyár, hallgatag, hangverseny, hasbeszélő, hasonmás, helyiség, hírlap, honleány, idomár, igény, illatszer, intézkedni, ipar, izom, kátyú, kedvezmény, kényelem, kérelmezni, kisajátítani, korelnök, korszak, korszerű, körmenet, következetes, közlemény, közvélemény, külhoni, különc, laktanya, léghajó, lény, lényeg, lőszer, magaslat, merénylet, mérleg, műszerész, műterem, népszerű, növényzet, nyegle, óvatos, őrség, páholy, pályatárs, parancsnok, párbeszéd, pártfogolni, pénzügy, pezsgő, rendszabály, röpke, rugalmas, sebész, semleges, sétány, sorsjegy, szabadalom, szabatos, szelvény, szembesíteni, szenvedély, szerkeszteni, szertár, szigor, színművész, szívszorongva, taglejtés, talány, tárca, térkép, testület, torlasz, tőkésíteni, törleszteni, vállalat, vázlat, védenc, végrendelet, vérpad, vigalom, záradék, zene szót.
