Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-04 / 3. szám

KÖZÉLET 2018. január 4.1 www.ujszo.com Az Oktatáspolitikai Intézetet felszámolták IBOS EMESE Az új év első napjaiban Martina Lubyová azzal kavarta fel az álló vizet, hogy az oktatási tárca belső szerkezeti felépítésének módosí­tásával jelentős változtatásokat eszközölt. Peter Krajnák (Híd) és Ol’ga Nachtmanová (Smer) ál­lamtitkárok hatásköreit jelentősen megnyirbálta. A Híd közölte, ál­lamtitkáruk egyeztetni fog a mi­niszterrel a hatásköröket illetően, és a nemzetiségi oktatást nem érinti a módosítás. Egyelőre nem tudni, hogy Kraj nák és Lubyová mikor ülnek le tárgyalni a hatáskörökkel kapcso­latban. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a szerkezeti felépítés átala­kítása Lukás Machala, a miniszter korábbi hivatalvezetőjének volt a vesszőparipája. Machala távozá­sát követően lecsengeni látszott az átalakítás gondolata. Martina Lubyová a saját pozí­ciójának megerősítése mellett gyakorlatilag megszüntette az Oktatáspolitikai Intézetet (IVP). A független elemzőkből álló intézet rendszeresen készített elemzése­ket és az oktatási tárca irányításá­val kapcsolatos tanulmányokat. Martina Lubyová (TASR-fotó) RÖVIDEN Tilos az ingyenes műanyag táska Pozsony. Januártól hatályos a hulladéktörvény módosítása, amely megtiltja, hogy az üzletek ingyen adják a vevőknek a könnyű műanyag táskákat, az úgynevezett reklámtáskákat. Egy szlovák állampolgár átlag 466 darab ilyen táskát használ el évente. A kereskedők kötelesek pénzt kérni a táskákért, illetve egy alternatív környezetbarát, egyszer felhasználható vagy többszöri felhasználásra alkal­mas táskát kínálni. A környezet­védelmi minisztérium a válto­zástól azt várja, hogy kevesebb műanyag táska kerül forgalomba. A törvény megszegéséért 500-tól 50 ezer euróig terjedő pénzbírság róható ki - figyelmeztetett a mi­nisztérium. A módosítás azonban nem vonatkozik a gyümölcs­vagy pékáru csomagolására használt műanyag zacskókra, ezek ugyanis higiéniai okokból vannak az üzletekben. (dp) Martina Lubyová azt állítja, hogy a tárca hatékonyabb működése, az elemzői csapat megerősítése és az adminisztratív munkaerő számá­nak csökkentése vezérelte, amikor az OVP munkatársait és az élet­hosszig tartó tanulás osztályát összevonva egy új osztályt alakí­tott ki. Az intézet eddigi vezetője azonban távozott a tárcától. Ezt a lépést nemcsak Peter Krajnák ál­lamtitkár, hanem Peter Kazimir (Smer) pénzügyminiszter, az el­lenzék és a pedagógus szakma is élesen bírálta. Veronika Remisová, az OEaNO parlamenti képviselője óriási hibának tartja az intézet megszüntetését. „A nem rendszerszintű intézkedésnek negatív hatásai lesznek a tárca döntéshozatalára, és semmilyen megtakarítást nem hoz majd, ilyen eredményt hozott a közlekedési minisztérium hasonló lépése is” - mondta Remisová, aki a parla­ment oktatási bizottságában kér magyarázatot a minisztertől. Az OEaNO emlékeztet arra is, hogy a Pénzpolitikai Intézet és a hozzá hasonló elemző intézetek már százmillió eurós összegeket ta­karítottak meg az országnak. Peter Kazimir (Smer) pénzügy­­miniszter szerint Lubyová bizto­sította arról, hogy az intézet elem­zőinek száma nem csökken sőt, növekszik. Beszélt arról is, hogy a Pénzpolitikai Intézet tevékenysé­ge bekerült a kormányprogramba, és az általuk javasolt intézkedések teljesítését a kormányhivatal és a miniszterelnök-helyettes hivatala ellenőrzi. A Szlovák Pedagógusok Kez­deményezését (I§U) sokkolta a tárca nem demokratikus lépése. „Az optimalizáció jelszava alatt megszüntette azt az intézetet, mely a minisztériumnak és a nyilvános­ságnak készített elemzéseket, és figyelmeztetett a tárca alapvető problémáira, beleértve a miniszté­rium gazdálkodását, az iskolák adminisztratív leterhelését, a tan­­könyypolitika problémáit” - állít­ja az ISU. Zitnanská kiállt Kiska mellett Pozsony. Nekiment tegnap Lucia Zitnanská (Híd) igazságügyi mi­niszter azoknak a smeres képvi­selőknek, akik bírálták Andrej Kiska államfőt a Szlovákia meg­alakulásának 25. évfordulója al­kalmából kitüntetett 25 közéleti személyiségért. Többen kifogá­solták, hogy az államfő olyan személyiségeknek adott kitünte­tést, akik nem járultak hozzá az önálló Szlovákia megalakulásá­hoz. A díjazottak között volt Szi­geti László, a Kalligram könyvki­adó alapítója, Fedor Gál szocio­lógus, a rendszerváltó Nyilvános­ság az Erőszak Ellen (VPN) moz­galom egyik alapítója. „Hatalmas visszalépés aszerint értékelni a díjazott személyeket, hogy akarták-e az önálló Szlovákia megalakulását vagy sem, s kicsit a tavalyira emlékeztet ez a hozzáál­lás, amikor néhány díjazottat a származása miatt bíráltak”— üzente meg tegnap Zitnanská. (dp) Krajnák: nálam marad a nemzetiségi oktatás IBOS EMESE Peter Krajflákot, a Híd okta­tásügyi államtitkárát arról kérdeztük, mit jelent a minieztérium szerkezeti felépítésének átalakítása, és milyen hatással lesz az ő tevékenységére. Államtitkárként tudott arról, hogy Martina Lubyová oktatás­ügyi miniszter módosítani akarja a minisztérium szerkezeti felépíté­sét, vagy váratlanul érte az új fel­állás? A minisztériumban tudni lehetett, hogy vannak elképzelések egy új szerkezeti felépítésről. December elejétől tárgyalások témája volt a mó­dosítás, végül azonban végső egyez­tetés nélkül december 29-én került aláírásra az új szerkezeti felépítés, mely január elsejével lépett hatályba. Tud arról, hogy a koalíciós pár­tok egyeztettek volna erről a jelen­tős módosításról? Valamilyen kommunikáció volt a partnerek között, azonban a szerke­zeti felépítés végleges változatát sen­ki nem látta, csak a szabadságos idő­szakban, miután hatályba lépett is­merkedtünk meg vele. Milyen terültért felel a módosí­tás után? Továbbra is nálam maradnak a ki­sebbségi oktatási intézményekkel kapcsolatos hatáskörök, ehhez tár­sul még néhány hatáskör az inkluzív oktatással kapcsolatban, de koránt­sem a teljes feladatkör. A változá­sok keretében a regionális oktatás­ügyi főosztályon belül egy új osz­tály létesült: a speciális oktatásügyi osztály. Ha nem módosul az új szer­kezeti felépítés, akkor én a nemze­tiségi oktatásüggyel fogok foglal­kozni. Itt látok bizonyos kockázatot, mert ha nem globálisan állunk a re­gionális iskolahálózat irányításá­Peter Krajöák hoz, akkor bizonyos folyamatok szempontjából ez nem a legoptimá­lisabb állapot. Mi lesz az új osztály feladata? A regionális nemzetiségi oktatás­sal kapcsolatban minden marad a ré­giben. Bővítették a drogellenes meg­előzéssel kapcsolatos hatásköröket, a gyerekekkel való foglalkozás hatás­köreit és az inkluzív oktatás aspek­tusainak hatásköreit, itt nem látok gondot abban, hogy a nemzetiségi oktatásügyre továbbra is hatásunk legyen. Ha minden így marad, akkor nekem nem lesz befolyásom például az iskolahálózatból való ki- és beso­rolásra, sem az alap- és a középisko­lákra. Ez mindenképpen az általános hatáskör korlátozását jelenti. Mit jelent a változás a kisebbségi főosztály és vezetője, Prékop Má­ria számára? Az ő pozícióját nem kellene, hogy bármi fenyegesse, továbbra is igaz­(Somogyi Tibor felvétele) gatója maradna az új, összevont osz­tálynak. A tárca szerkezeti felépítésének módosítása következtében meg­szűnik az Oktatáspolitikai Intézet (TVP). Hogyan értékeli ezt a lé­pést? Ez a tárca egyik önálló egysége volt, mely prognózisokat és terveket dolgozott ki az oktatásügy irányítá­sával kapcsolatban. A 2013-tól működő intézetet most összevonják az élethosszig tartó tanulás osztályá­val, és ezt követően az élethosszig tartó tanulás és oktatáspolitikai elem­zések osztálya néven működik to­vább. Vagyis, veszít a függetlensé­géből. Azt gondolom, hogy az inté­zettel kapcsolatos módosítást át kell értékelni, és továbbra is önállóan és független egységként kellene működnie a miniszter alatt. Bár nem volt döntéshozó helyzetben az inté­zet, a minisztérium szempontjából fontos munkát végzett. lakosok többsége A lakosok 40 százaléka szerint 2018 jobb lesz az előző évnél (Ján KroSiák felvétele) Optimista a ÖSSZEFOGLALÓ Nagyon optimistán tekintünk az új évre, derül ki a GfK közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. Az emberek csaknem 50 százaléka gondolja úgy, hogy körülbelül ugyanolyan, 40 százalék pedig, hogy jobb lesz 2018, mint a tavalyi év volt. Pozsony. Rosszabb évet csak az emberek körülbelül 10 százaléka vár. Az emberek csaknem fele jobb pénzügyi helyzetet remél 2018-tól, 37 százalék magánéletében, ugyan­­ennyien pedig munkahelyükön vár­nak javulást. 28 százalék — elsősor­ban a 60 év felettiek - jobb egész­ségben reménykednek. Az emberek azonban sok dologtól félnek is. Elsősorban anyagi hely­zetük romlásától - ettől 46 száza­léknyi válaszadó tart azok közül, akik negatívan tekintenek 2018-ra. A politikai helyzet romlásától 38 szá­zalékuk fél, a válaszadók harmada pedig a gazdasági helyzet, illetve a társadalomban uralkodó általános légkör romlásától is tart. A felmérésben a GfK rákérdezett arra is, milyennek látják Szlovákiát a válaszadók 10 év múlva. A lakosság harmada szerint hasonló lesz az élet­színvonal, mint most, 37 százalék szerint pedig jobb hely lesz az ország. Csak a válaszadók negyede véli úgy, hogy rosszabb lesz a helyzet, mint 2018-ban volt. A felmérést a GfK 2017 novemberében végezte 1000 válaszadó megkérdezésével. (fm) 2 1__

Next

/
Thumbnails
Contents