Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-04 / 3. szám
www.ujszo.com | 2018. január 4. KOZELET I 3 Idén egyszerűbb lesz a vállalkozók élete A munkanélkülieknek is jó hfr, hogy idén az eddiginél többen igényelhetnek munkanélküli segélyt (Ján Kroäläk felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az idei adóbevallásnál érzik meg először az egyáni vállalkozók a magasabb leírható átalányköltség hatását. A márciusi adóbevalláskor a bevételeik 60 százalékát írhatják le az eddigi 40 helyett. Több száz vagy akár ezer eurót is megspórolhatnak idén azok az egyéni vállalkozók, akik a tételes költségleírás helyett az átalányköltséget számolják le bevételeikből. 40 helyett 60% Az adóalapból leírható átalányköltség mértéke a tavalyi 40 százalékról 60 százalékra emelkedik, de még nagyobb ugrás lesz a maximálisan leírható összegben. Tavaly ugyanis a 40 százalékos átalányt is csak maximálisan 5040 euró határig lehetett igénybe venni, vagyis havi 420 eurót lehetett leírni az adóalapból. Akinek az éves bevétele nagyobb volt 12 600 eurónál, az már beleüközött a „plafonba”, vagyis nem írhatta le bevételeinek teljes 40 százalékát. Jövőre amellett, hogy már 60 százalék lesz a leírható összeg, a plafon is jelentősen emelkedik: évente akár 20 ezer euróval is csökkenthető lesz az adóalap. 20 ezer euróval az csökkentheti adóalapját, akinek 33 333 euró éves bevétele volt. A leírható átalányköltségek emelését a kormánykoalíció a Híd javaslatára már az első évben elfogadta, de mivel csak a 2017-es adóévre vonatkoznak, idén lehet először igénybe vermi ezt az adóbevalláskor. Nincs havi plafon Az átalányköltség emelkedése mellett komoly engedmény az is, hogy megszűnik a havi korlát. Eddig ugyanis havonta legfeljebb 420 eurót lehetett leírni, vagyis aki például 7 hónapot vállalkozott, csak 2940 (7x420) euró költséget írhatott le adóalapjából. Idén már nincs havi korlát, vagyis akinek például 15 ezer euró bevétele volt 7 hónap alatt, az is leírhat teljes 60 százalékot, tehát 9 ezer eurót. Kinek óri meg? Az átalányköltség igénybevétele továbbra is azon vállalkozók számára a legelőnyösebb, akik alacsony költségekkel dolgoznak, így nem tudnak az átalányköltségnél nagyobb költségeket kimutatni. Megéri azonban azoknak is, akik nem akarnak könyvelést vezetni, mert például nem akarnak könyvelőt alkalmazni. Az átalányköltséget ugyanis nem kell számlákkal alátámasztani, elég csak százalékosan kivonni az adóalapból. 18 helyett 24 hónap A szociális biztosításról szóló új törvény is több változást tartalmaz, amelyek a vállalkozókat is érintik. Az egyik fontos módosítás a Szociális Biztosító adósait érinti, nekik januártól több idejük lesz a tartozásaik rendezésére. Az év elejétől 18-ról 24 hónapra hosszabbodik a határidő, ameddig engedélyezhetik az elmaradt biztosítási díjak részletekben való törlesztését, ráadásul ezzel a lehetőséggel az összes adós élhet. 2017 végéig ugyanis csak azoknak lehetett törlesztési naptáruk, akik az aktuális járulékukat már befizették. 2018 januárjától többé nincs ilyen korlátozás. Munkanélküli-segély Január 1-jétől - ugyancsak a szociális biztosításról szóló új törvény alapján - nagyobb az esélye, hogy valaki munkanélküli-segélyt kaphasson. Tavaly év végéig annak hagyhatták jóvá a segélyt, akinek az utóbbi 3 évben legkevesebb 2 év társadalombiztosítási időszaka volt. 2018-tól már nem a munkaviszony megszűnését és a nyilvántartásba vételt megelőző 3, hanem 4 évet veszik alapul. Ez a módosítás azonnal legalább 3900 munkanélkülinek segít, akiknek meghatározatlan időre szóló szerződésük volt, és a feltételek enyhítésének köszönhetően szintén kaphatnak segélyt. Jobban járnak azok is, akik az állásuk elvesztése előtt meghatározott időre szóló szerződésre dolgoztak. Ok korábban csak 4 hónapig kaphattak segélyt, januártól már nekik is 6 hónapig folyósíthatják az állami támogatást. (ipj, sza) 2018: a kevesebb hosszú hétvége éve Aki ügyesen összekombinálja a szabadságokat az ünnepnapokkal és a munkaszüneti napokkal, az jócskán meghosszabbíthatja üdülését (Ján Kroáiák felvétele) Furcsa tendert nyertek a Híd-közeli vállalkozók DEMECS PÉTER 2018-ban alóg lesz 21 nap szabadságot kivenni ahhoz, hogy összesen 54 nap szabadnapunk legyen. Az ünnepnapokvagy munkaszüneti napok többsége ugyanis munkanapra esik. Aki jól betervezi szabadságát, az a vártnál jóval tovább pihenhet. Pozsony. Szlovákiában egy évben 15 ünnepnap és munkaszüneti nap van, ebből idén 11 esik munkanapra. Ez ugyan két nappal kevesebb, mint tavaly, megfelelő tervezéssel viszont így is jelentősen meghosszabbíthatjuk szabadságunkat. Mikor lesz erre legközelebb lehetőség? A húsvéti ünnepek után. Tervezés Aki április 3-6. között kivesz négy nap szabadot, az összesen tíz napig otthon maradhat. Kilenc nap pihenés jár annak, aki az április 30- ával kezdődő héten vesz ki négy napot, s ha ugyanezt megteszi a következő héten is, akkor összesen 16 napig maradhat otthon nyolc munkanap fejében. Négy napig nem dolgozik az, aki július 6-ára vagy november 2-ára vesz ki szabadságot. Augusztus végén és szeptember elején is nagy harc lesz az alkalmazottak közt a szabadságokért. Mivel a szlovák nemzeti felkelés ünnepnapja (augusztus 29.) szerdára esik, aki a munkahét első és második felében is kivesz szabadságot, tehát négy napot, az a hétvégékkel együtt kilenc napig maradhat otthon. Az év vége is aránylag izgalmas lesz a szabadnapok szempontjából, ugyanis aki december 27-e és 31-e között ír ki szabadságot, tehát három napot, annak 11 napig nem kell dolgoznia. Mindezt összeadva 2018-ban 15 nap szabadság elég ahhoz, hogy 46 napig otthon maradjunk. Aki a hosszú hétvégékre vár, az idén csalódott lesz, ugyanis nem lesz belőlük túl sok. Az első, január 1-je már ráadásul mögöttünk van, a következő március végén lesz, az utolsó pedig csak karácsonykor, december 24-én. Az összehasonlítás kedvéért: tavaly hat hosszú hétvége volt, ráadásul csak két ünnepnap esett vasárnapra. Túl sok ünnepnap? Aki kevesli az ünnepnapokat, annak nem árt tudnia, hogy a szomszéd országokban jóval kevesebb napon maradhatnak otthon az emberek. Például Csehországban és Lengyelországban 12 ünnep- vagy munkaszüneti nap van, Magyarországon csak kilenc. Szlovákiában már többször kezdeményezték az ünnepnapok számának csökkentését, ám mind ez ideig egyik sem volt eredményes. Legutóbb a Smer vezette gazdasági minisztérium javasolta ezt 2016-ban, ám nem pontosította a tárca, mely ünnepnapokat vagy munkaszüneti napokat törölné, így ez a próbálkozás eredménytelen volt. FINTAMÁRK Pozsony. Érdekes módon jutott hozzá állami megrendeléshez egy dél-szlovákiai cég, melynek élén két Híd-közeli vállalkozó áll. A parlamenti konyha felújításának projektjét készíthették elő, és úgy tűnik, különösen jó érzékkel csaptak le a megrendelésre. Az esetről a Zastavme korupciu (Állítsuk meg a korrupciót) nevű civil szervezet számolt be a Denník N-en vezetett blogjában. A szervezet munkatársa, Marek Turcan szerint a konyha felújításának projektjére piackutatással keresett cégeket a parlamenti hivatal - ebbe csak a megszólított cégek kapcsolódhatnak be. A három cégből kettő Dunaszerdahelyen székel, egy pedig ugyan Pozsonyban, de Dél-Szlovákiában tevékenykedik. A megrendelés 19 990 eurós volt, csak 10 euróval alacsonyabb annál az értékhatárnál, mely felett már nem lehetett volna piackutatással megoldani a megrendelést. A két dunaszerdahelyi cég magasabb árajánlatot tett a megrendelés feltételezett értékénél, a harmadik vállalat, az Eco 3 Energy így 19 950 eurós ajánlattal győzött. A cég napelemeket, hőszivattyúkat és klímaberendezéseket szállít, tulajdonosa Kovács Krisztián, a Híd felsőpatonyi helyi szervezetének vezetője,' aki rajta volt a párt 2016-os parlamenti listáján, valamint Szabó Teodor olgyai vállalkozó, akinek szintén volt köze Bugárék pártjához. A Zastavme korupciu szerint az Eco 3 Energy vezetői különös piacismeretről tettek tanúbizonyságot, ugyanis a tevékenységi kör, mely alapján megpályázhatták a felújítási projektet, csak 2016 decemberében, néhány nappal a piackutatás kiértékelése előtt bukkant fel a cégjegyzékben vállalatuk adatlapján - ha a parlament referenciákat is feltételül szabott volna, nem nyerhettek volna. Az Eco 3 Energy a projektet végül két beszállító cégre bízta, az egyik a NABRO vállalat, mely végül elkészítette. A cég vezetője a somorjai Orbán Béla és Orbán Laura, akik a Zastavme korupciu szerint Érsek Árpád közlekedési miniszter házának szomszédságában laknak. Orbán Béla a szervezetnek azt mondta, nem ismerik egymást Érsekkel. Az Eco 3 Energy vezetői nem sokat mondtak a Zastavme korupciu szervezet megkeresésére. Kovács Krisztián Szabó Teodorhoz irányította őket, aki letette a telefont, mikor Orbánékra terelődött a szó. Szabó az Új Szó megkeresésére sem volt közlékenyebb, mondván, az egész ügy rég letudott, és nem nyilatkozik róla. A Zastavme korupciu cikkét „csak egy véleménynek” tartja. „Az, hogy kivel dolgozom együtt, és kiben bízom meg, az én ügyem” — mondta arra a kérdésre, miért épp a NABRO céget bízták meg a projekt elkészítésével. Hozzátette, tudomása szerint a NABRO tulajdonosai nem ismerik egymást Érsekkel, a vállalattal pedig több közös projektjük is volt már. Arra a kérdésre, milyen szerepet játszhatott ő és üzlettársa, Kovács Krisztián politikai szerepvállalása az ügyben, Szabó azt mondta, ő már régen nem politizál, 4-6 évvel ezelőtt rövid ideig érdekelte csak a dolog, azóta apolitikus. Kovács politikai szerepvállalása hidegen hagyja, szerinte nem játszott közre abban, hogy megszerezték a megrendelést.
