Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-22 / 17. szám

4 I KÜLFÖLD 2018. január 22. | www.ujszo.com Megindultak a török tankok az észak-szíriai kurdok ellen (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Végeztek a támadókkal Kabul. A korábban közölt hattal szemben 14 külföldi vesztette életét Kabulban, ahol a tálib szélsőségesek szombat éjjel megtámadták a Intercontinental szállodát - jelentette be tegnap az afgán belügyminisztérium szó­vivője. A 14 külföldi között 9 ukrán, egy német, egy görög, egy kazah és két eddig még nem azonosított személy van - mondta a szóvivő. Az áldozatok közül 9-en a Kam Air afgán ma­gán légitársaság alkalmazottai voltak. A légitársaság, amely felfüggesztette több járatát, úgy tudja, két venezuelai is meghalt. A szálloda afgán vendégei vagy alkalmazottai közül négyen vesztették életüket. Lelőttek há­rom támadót is. A hotelből több mint 150 embert, köztük 41 kül­földit menekítettek ki. (MTI) Német nőt ítéltek halálra Bagdadban Bagdad. Halálra ítélt tegnap a bagdadi büntetőbíróság egy marokkói származású német nőt, aki csatlakozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez. A bíróság szóvivője szerint a pontosabban nem azonosított német nőre azért szabott ki ha­lálos ítéletet a bíróság, mert lo­gisztikai támogatást és segítsé­get nyújtott a terrorszervezetnek bűnei elkövetéséhez. A szóvivő elmondta azt is, hogy kihallga­tása során a nő elismerte, Né­metországból Szíriába, majd Irakba utazott két lányával, aki­ket feleségül adott a terrorszer­vezet két tagjához. (MTI) Tüntetések Bukarestben Bukarest. Az igazságszolgál­tatás függetlenségének védel­mében, a bírói hatalom politikai befolyás alá helyezése ellen kez­dődött ellenzéki tüntetés szom­baton Bukarestben és Románia más városaiban. Az 1989-1990- es kommunista-ellenes meg­mozdulások történelmi helyszí­nén, az Egyetem téren gyüle­keztek a bukaresti tüntetők. Ro­mániában immár egy éve szer­veznek kisebb-nagyobb tünte­téseket a Szociáldemokrata Párt ellen azok a civilek, akik szerint a kormánypárt a korrupt politi­kusok megmentése érdekében akarja átszervezni az igazság­szolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Kilis. Miután Törökor­szág tegnap megkezdte szárazföldi hadműveleteit az ószaknyugat-szíriai Afrín térségében, az Ankarával szövetséges, mérsékelt ellenzéki Szabad Szíriái Hadsereg (SZSZH) fegyveresei is megkezdték az előrenyomulást - számolt be tegnap az Anadolu török állami hírügynökség. Az SZSZH fegyvereseinek hala­dását a háttérből a harckocsik köz­vetlenül segítik. Katonai források szerint a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia tagjai a kör­nyék falvaiba húzódtak vissza, lakott területen kívül nem mutattak határo­zott ellenállást. Törökország pénteken tüzérségi tűz alá vonta az Ankara által terror­szervezetnek tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) által ellenőrzött Afrín környékét, majd szombaton légi csapásokat mért a környező falvakra, tegnap pedig a szárazföldi invázió is megindult. Törökország hagyományosan tart attól, hogy a környező országokban élő kurd kisebbség megerősödik vagy önállósodik, mert ez felbátorít­hatja az autonómiatörekvéseket dé­delgető, több mint tízmilliós török­­országi kurd közösséget. Az Afrín­­nál lévő kurd fegyveresek azonban az Egyesült Államok vezette nemzet­közi koalíció támogatását élvezik az Iszlám Állam elleni harcban. A török haderő tegnapi közleményben tudat­ta: a beavatkozás eddig 153 célpontra mért csapást, köztük fegyverraktá­rakra és óvóhelyekre. Binali Yildirm török miniszterel-A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociá­lis Unió (CSU) szövetségével folytatandó hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett döntött tegnap Bonnban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa. Berlin. A 642 küldött közül 362 a tárgyalás megkezdésére, 279 pedig ellene szavazott, 1 küldött tartózko­dott. Az SPD és a CDU/CSU várha­tóan holnap kezdi meg a tárgyaláso­kat, amelyek nagyjából két hétig tart-Török harckocsik a szfriai határnál nők tegnap Isztambulban sajtóorgá­numok vezetői előtt közölte: a szá­razföldi hadművelet a határ menti Ki­­lis tartomány Gülbaba nevű falujá­nak külterületéről indult. Hozzátette: a beavatkozásnak 4 fázisa lesz, ame­lyek által 30 kilométeres sávban „biztonságos terület” jön majd létre. Hozzátette: a hadműveletnek eddig nincs török sebesültje. Kurd források szerint az Afrín térségére mért török légi csapásokban szombaton hat civil és három fegyveres vesztette életét. Egy fegyveres az YPG tagja volt, míg a másik kettő annak női alakulatában, az YPJ-ben harcolt. A bombázásban 13 civil megsebesült. Tegnapra vir­radóra Szíriából kilőtt rakéták csa­pódtak be a dél-törökországi Kilis tartomány területére. A rakéták lakott területeket értek, a csapások során egy ember könnyebben megsérült. Az Anadolu biztonsági körökre hivat­kozva közölte, hogy több épület is megrongálódott. A damaszkuszi külügyminisztéri­hatnak. Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU- val. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány, amelyet Angela Merkel, a CDU elnöke vezet. A szavazást heves konfrontációs vita előzte meg, Martin Schulz pedig harcias hangú felszólalásaiban sorol­ta fel érveit a nagykoalíció mellett. Közvetlenül a szavazás előtt az SPD kulcsfontosságú pillanatáról beszélt. um elítélte Afrín bombázását, és cá­folta, hogy Ankara előre értesítette volna a támadásról - írta a SANA Szí­riái állami hírügynökség. A külügyi tárca Szíria szuverenitásának meg­sértéseként értékelte a lépést, és fel­szólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg a török támadást. Eközben az orosz külügyminiszté­rium közleményében aggályát fejez­te ki a fejlemények miatt, és jelezte: lankadatlan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. A támadást köve­tően Szergej Lavrov orosz és Rex Til­­lerson amerikai külügyminiszter te­lefonon egyeztetett a stabilitás bizto­sításához szükséges intézkedésekről, és a szíriai válság békés rendezésé­nek előmozdításáról. Az orosz védel­mi minisztérium közölte: visszavonta katonáit Afrín közeléből. Ankara azért indított hadműveletet a kurdok ellen Szíriában, mert Wa­shington bejelentette, hogy 30 ezer fős új határvédelmi alakulat létreho­zásán dolgozik a Szíriai Demokrati-Az SPD több tartományi szerve­zete, számos befolyásos politikusa és országos ifjúsági szervezete ellenzi a kormányzás folytatását, legfőbb ér­vük szerint a szociáldemokratáknak ellenzékbe kell vonulniuk, hogy a párt megújuljon és megerősödjék. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy a megújulás és a kormányzás nem zátja ki egymást, az SPD a kormány­zati felelősség vállalása mellett is el­érheti, hogy ismét „a modem társa­dalom motoija” legyen, és ellenzék­ben is kudarcot vallhat a megújulás­ban. Hozzátette: a párt a kormányzás folytatásával fordulatot hajtana végre kus Erők (SDF) nevű milíciaszövet­ség parancsnoksága alatt. Az YPG jelentős szerepet játszik a katonai ko­alícióban. Recep Tayyip Erdogan török ál­lamfő tegnap egy rendezvényén ki­jelentette: Törökország „nagyon rö­vid időn belül” befejezi az északnyugat-szíriai Afrín térségben indított hadműveletet a kurd Népvé­­delmi Egységek (YPG) nevű milícia ellen. Erdogan emlékeztetett, hogy Afrín kerület lakosságának az 55 százalékát arabok alkotják, a 35 szá­zaléknyi kurdot csak utólag telepí­tették oda. A fennmaradó hányadot türkmének teszik ki. Az YPG 2012- ben szerezte meg Afrínt a szíriai kor­mányerők visszavonulásával. Erdo­gan kiemelte: Afrín ügye arról szól, hogy Törökország visszaadja a terü­letet „valódi tulajdonosainak”. A távlati cél pedig az, hogy hazaküld­­jék azt a 3,5 millió szíriai menekül­tet, aki Törökországban él - tette hozzá. a politizálás stílusában, így a többi között csak olyan kormány alakítá­sába egyezne bele, amelyben a mi­niszterek fele nő. Az SPD nem akart feltétlenül is­mét kormányra lépni a CDU/CSU- val, hajlandó lett volna egy CDU/CSU-s kisebbségi kormányt támogatni, de a CDU és a CSU csak a nagykoalícióról hajlandó tárgyal­ni. így az SPD-nek csak két válasz­tása maradt: a hivatalos koalíciós tárgyalás, vagy az előrehozott vá­lasztás, amely azonban „nem jó út” a szociáldemokratáknak - mondta Schulz. (MTI, TASR) Igent mondott az SPD a koalíciós tárgyalásokra Egyeztetés az amerikai kormány működésének finanszírozásáról Élánk egyeztetések indultak szombaton az amerikai törvényhozók között a kormányzat működésének finanszírozását átmenetileg biztosító törvényről, Washington. Ez a törvény elbu­kott a szenátusi szavazáson, így rész­legesen leállnak a kormányzati hiva­talok és ügynökségek. A nem létfon­tosságú hivatalok dolgozóit átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldhetik, a létfontosságúnak ítélt in­tézményeknél szolgálatot teljesítők azonban - például a közrendet fenn­tartók vagy a nemzetbiztonsági szer­veknél dolgozók - továbbra is dol­goznak. A szenátusnak péntek éjfélig kellett volna megszavaznia a tör­vényt a kormányzati leállás elkerü­léséhez, de végül 50:49 arányban el­utasította a javaslatot. A képviselőházban - amely csü­törtökön jóváhagyta a kormányzat működését .február 16-ig biztosító jogszabályt - szombaton már az új törvényjavaslatot készítették elő. Sajtóértesülések szerint a szenátus­ban Mitch McConnell, a republiká­nus frakció vezetője ma teijeszt elő újabb javaslatot, de ebben csupán a kormányhivatalok átmeneti időre, február 8-ig való finanszírozásáról esik szó, e 3 hét alatt próbálnának megállapodni a demokratákkal a be­vándorlási politika vitás kérdéseiben. A The Wall Street Journal infor­mációi szerint Paul Ryan házelnök a republikánus törvényhozókkal tar­tott, zártkörű konferencián arról be­szélt politikustársainak, hogy a mé­diának nyilatkozva egyedül a de­mokrata párti szenátorokat okolják a kudarcért. Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök is a demokratákat okolta. „A demokraták sokkal jobban aggódnak az illegális bevándorlók, mint a veszélyes déli határainkon lévő nagyszerű katoná­ink vagy biztonságunk miatt” - fo­galmazott az elnök, aki a Washington Examiner szombati számában vezér­cikket írt, amelyben egyéves elnök­sége eredményeit sorolta. A két párt között a bevándorlási politika képezi a legfőbb vitakérdést. Az igenlő voksok fejében a demok­raták ragaszkodtak ahhoz, hogy az il­legális bevándorló szüleikkel gyer­mekként az USA-ba érkezett és itt fel­nőtt, 700-800 ezer fiatalnak védel­met nyújtó, úgynevezett DACA- program folytatódjék, a republikánu­sok azonban elutasították ezt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents