Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-20 / 16. szám

SZALON ■ 2018. JANUAR 20. www.ujszo.com A HÉT ESEMENYE ’ Úgy tűnt, Milos Zeman már a zsebében tudhatja a győzelmet az államfőválasztá­son, s vele együtt a következő ötéves beutalót a prágai várba. Bár az elnök egészségi álla­potát nézve arról szólt a vita, hogy kihasználja-e az ötéves mandátumot. Az első kör után azonban minden máshogy van. Zeman vetélytársa, Jifí Drahos ugyan 26%-kal jócskán lemaradt az elnök 38%-ához képest, ám a regnáló államfőre leadott kétmillió szavazat mellett ott van hárommillió, amit más jelöltekre adtak le a választók. Tehát Drahosra vagy másokra (Fischer, Horácek, Hilser), akik tiszteletre méltó 28%-ot kaptak együtt. Mintha még egy ellenfél, még egy Drahos állna Zemannal szemben. A kardinális kérdés úgy hang­zik, sikerül-e szavazatokra váltani ezt a potenciált, mert közismert, hogy a választá­sokon az egyszerű aritme­tika nem mindig érvényes. A további szavazatszerzés céljából Zemannak be kellene keményítenie a migráns- és Brüsszel-ellenes retorikában. De az is lehet, hogy pont az ellenkező taktika érné meg jobban Zemannak. Ha meg­fogadná Andrej Babis váratlan tanácsát, és Európa-pártibbra váltaná a szótárát, az ellenfelei táborával talán elhitetné, hogy a demokrácia és Csehország nyugati orientáltsága nincs akkora veszélyben, s ezért nem kell az urnákhoz fáradni, és Drahosra szvazni. A gond csak az, hogy Zeman talán még vissza is tudná fog­ni magát, de a rajongói nem. S így a cseh hálókon már köröznek az ijesztő szlogenek, melyek szerint Drahosra szavazni egyenlő a polgárhá­borúval, hogy Drahos az Stb­­nek dolgozott, s ráadásul még pedofil is. A dezinformáció­­háború zsoldosai egyszerűen nem tudnak fegyvert váltani, még ha kérdés is, mekkora szerepet játszik Zeman támo­gatásában Moszkva. Minden­esetre a cseh államfőválasztás második fordulója nemcsak Zemanról, hanem az általa képviselt, a politikában jelen lévő gyűlöletről és durvaságról szóló referendummá fejlődött. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája-ßL A hét legérdekesebb magyar belpolitikai fejleményére mondhatnánk, hogy Orbán Viktor rálépett az általa kitett gereblyére, avagy a migránsfa­­gyi visszanyal: külügyi hivatal­nok kotyogta ki, Magyarország tavaly 1300 menekültet befogadott, ohó! A nemzetközi jog alapján oltalomba vettek természetesen nem migránsok, kiknek kötelező EU-kvótabete­­lepítése ellen vannak a visegrá­diak, ám a politika természete ilyen: nem a különbségeket, a finomságokat, a tűpontos igazságot magyarázza, ellenben maga felé hajlítja a tényeket saját narratívája érdekében minden oldal. És helyben is vagyunk: a Soros-stopra hangszerelt magyar kormány­propaganda ennen maga ásta csapdájába eshet a van ám többféle menekült is jogos ér­velése ellenére. Amikor ugyanis egy magyar kisvárosban már riadalmat kelt a sötétebb bőrű turista, akkor az a bizonyos kampány csodafegyver kiötlője kezében is felrobbanhat, így hát a ridegen idegenellenes Fidesz után a toleráns Fidesz képére is készülhetünk minden eshetőség gyanánt. A hét kiemelkedő nemzetközi eseménye a kelet-európai régió román miniszterelnökcseréje és a nagyobb téttel bíró cseh államfőválasztás. Mihai Tudósé román kormányfő leváltása furcsán esett egybe magyarel­lenes kijelentésével: a székely zászló kitűzőinek fellógatását helyezte kilátásba, ám a román kormánypárt nagy hatalmú , vezetője, Liviu Dragnea saját kamarillája okán dobta ki második kesztyűbábját is, hogy helyére Románia első női miniszterelnökét, újabb bizal­masát ültesse, EU-konform arculattal. Ehhez képest Cseh­ország államfőt választ: Babis kormányfő taktikai okokból ideiglenesen leköszönt, Milos Zeman elnök 11 százalékkal vezet a semleges habitusú korábbi akadémiai ember, Jifí Drahos előtt. Az átszavazások mértéke megmutatja majd, Zeman borókás jókedve mel­lett mandátumát is konzervál­ja-e a maligán. SZOMBATHY PÁL publicista 1957. január 18. A Kis kezwsno c„„„Ko M . «•"«»«■ letedtk osztályos tanútól». Hordla » oldalán, biciklilén a vár0Ska.“ ' Táská Iában Prav­­izét az újságok hétvégi ^L’lda"yS| á)á‘ k ezért Pistinek, iSÄ Si'SÄ- szombaton is megkapják. Győri Sarolta 1972. január 16. ____ ____ Csou En-laj Budapesten A magyar forradalmi munkás-pa­­rasztkormány — mondotta többek kö­zölt Kádár János — a jövőben is visz­­szautasítja a nyugati hatalmak minden próbálkozását, amely Magyarország belügyeibe való beavatkozásra irányúi. Az E.\5Z-nek inkább olyan sürgős kér­désekkel kellene foglalkoznia, mint a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSZ-be, az USA felforgató tevékeny­sége a népi demokratikus országokban, a leszerelés, az Egyiptom elleni agresszió kérdése, nem pedig a Ma­gyar Népköztársaság belügyeibe v* beavatkozással. Kádár János beszéde további rész ben Magyarország belpolitikai kérd seivel foglalkozott. Utána Csou En-laj, a Kínai NépkÖ társaság Államtanácsának elnö emelkedett szólásra hatalmas taps k zepette. Hangsúlyozta, hogy a magya országi októberi ellenforradalmi es mények és a reakció próbálkozás hogy visszafordítsa a történelem m netét, nem sikerültek. Ezzel kapcsola ban Csou En-laj értékelte a szovj egységek Magyarországnak a magy kormány kérésére nyújtott segítség« A magyar nép győzelmét nagy hozzáj rulásnak tekinti a béke megőrzésébe Ezért van, hogy a magyar népnek s gítséget nyújtanak a világ összes sz badságszeretó és haladó erői. Beszéde további részében hanj súlyozta, hogy a szocialista országoi nak tanulságot kell levonniok a mi gyár eseményekből. Ojból bebizonyi a marxizmus-leninizmus az osztói: harcról szóló alapvető tanításán«’ helyessége. A kínai magyar barátság manifes; tációja egyszersmind az új erő man fe5ztációjává vált, amellyel a pá újból az ország és a munkásosztá élére lép. A budapesti ünnepi gyűlést az Intői nacionáléval fejezték be. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Oliver Ivanovics A mérsékelt koszovói szerb politikus ellen elkövetett merénylet sokkolta egész Európát, s egyben újra rávilágított a lassan elfele­dett, ám mindvégig lappangó etnikai feszültségekre a Balkánon. A gyilkosságnak már megvan az első gyümölcse: megszakadtak a brüsszeli tárgyalások Koszovó és Szerbia között, amely még mindig nem ismeri el volt tartománya függetlenségét. Továbbra sem ismeretes, ki végzett a politikussal, elemzők szerint mind ko­szovói, mind pedig szerb nacionalista körök is érdekeltek lehettek a halálában, mivel Ivanovics a párbeszéd és az együttműködés elvét képviselte, (ú) ÍGY ÍRTUNK MI (Új Szó-tudósítás) - A köz­társasági elnök pozitívan ér­tékelte, hogy a komáromi nagygyűlés nyugodt légkör- ■ ben zajlott, s hogy résztvevői kifejezték az állammal szem­beni lojalitásukat. Ezt Anton Bódis elnöki szóvivő közölte azután, hogy a Csallóközi Régió és a magyar parlamenti koalíció képviselői átadták Michal Kováénak a január nyolcadikai komáromi nagy­gyűlésen elfogadott doku­mentumokat. A dél-szlová­kiai polgármesterek és képvi­selők állásfoglalását Pásztor István, a Csallóközi Városok és Községek Társulása, Du­­ray Miklós, az Együttélés és Bugár Béla, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom elnöke, valamint Duka Zólyomi Árpád és Csáky Pál frakcióvezetők adták át az államfőnek. A küldöttség az elnöki hivatal­ból a parlamentbe ment, hogy a nemzeti tanács elnökének is átadja a dokumentumokat. A parlament és az Együttélés irodáinak előzetes megbeszélése ellenére azonban Ivan Gasparo­­vic a kitűzött időpontban nem volt jelen hivatalában. Helyette Augustin Marián Húska alelnök fogadta volna a küldötteket, ők azonban ezt elutasították. Mint elmondták, inkább megváljak, amíg Gasparovic hajlandó őket fogadni, mert úgy tartják he­lyénvalónak, hogy a törvényho­zó testület legfelsőbb szintű kép­viselőjének adják át a dokumen­tumokat. 1994. januar 15.

Next

/
Thumbnails
Contents