Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-18 / 14. szám
Zöldségeskert WWV.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM tűnőket azonvegyükki, és semmisítsük meg, mielőtt a rothadás átterjed az egészséges gumókra is. Remek tárolási mód, ha a hagymákat, gumókat régi, rossz harisnyákba tesszük, és szellős . helyre felakasztjuk. Akár szín szerint is csoportosíthatjuk őket. Ellenőrizzük a tárolókat (alma, burgonya, hagyma gyökérzöldségek, káposztafélék stb...), és a romlásnak indulókat távolítsuk el, mielőtt a többi is megbetegszik. Ha enyhe az idő, szellőztessük a pincét. MILYEN VÉDŐSZEREKET, MŰTRÁGYÁKAT VÁSÁROLJUNK? Gondoljuk át, mire is lesz szükségünk feltétlenül, hogy ne akkor kezdjünk futkosni az anyagok után, amikor már dolgozni lehetne. Anövényvédő szerszükséges rossz, ám a nélkülözhetetleneket mégis be kell szerezni. Vásároljunk: * kétféle gombaölő szert (az egyiket a peronoszpóra, a másikat a lisztharmat jellegű betegségek ellen); egy rovarölő és egy atkairtó permetező szert; talajfertőtlenítőt. Ezek kombinálásával szinte minden kártevőt és betegséget kordában tarthatunk. Tavasszal föltétlenül szükség lesz műtrágyára. A fejlődő növények legfontosabb tápanyaga a nitrogén, ezért nitrogéntartalmú műtrágyát is szerezzünk be. Ilyen a mészammonsalétrom (pétisó), amely jelentékeny mésztartalma révén elsősorban a savanyú talajokon kedvező hatású. A lúgos talajokra használjunk inkább ammóniumnitrátot, ammóniumszulfátot vagy karbamidot. Ne felejtsük el, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyák gyorsan és könnyen oldódnak, ezért kiszórásuk után azonnal sekélyen be kell munkálni őket. Feltétlenül szerezzünk be lombtrágyát is, mert aszályos körülmények között a növények a talajba juttatott tápanyagokat képtelenek felvenni, ilyenkor sikeresen táplálhatjuk őket a lombjukon keresztül. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK TÉLI MUSTRA A RAKTÁRBAN Az ősszel kiszedett virághagymákat és gumókat ellenőrizzük. A betegnek A hónapok váltakozása nem mindig esik egybe a természet jelenségeinek változásával. A természetnek saját ritmusa van, amelyet meg kell ismernünk ahhoz, hogy sikeresen kertészkedhessünk. ^ ———— ISMERKEDÉS A FENOLÓGIÁVAL A fenológiai naptár évszázados tapasztalatok alapján figyelembe veszi az időjárás változásait. Az évszakok pontosabb beosztása a növények megfigyelése alapján valósítható meg, tulajdonképpen ezzel foglalkozik a fenológia, vagyis jelenségtan. Igaz, hogy mindenki a hagyományos naptárt ismeri és használja, de ezt fenntartásokkal tesszük, hiszen a gyakorlathoz a fenológiát is figyelembe kell vennünk. Az adott helynek mi vagyunk a legjobb ismerői, és ez által saját megfigyeléseink fontosságát előtérbe helyezzük. A fenológiai tavaszelő a hó olvadásával és a természet feléledésével kezdődik. A hóvirág virágzik, kivirágzik a mogyoró, éger, kecskefűz (ezek csak virágzás után lombosodnak), megkezdődnek a kora tavaszi szántóföldi munkák. A fenológiai kora tavaszt az aranyeső virágzása jelzi ekkor vetjük el a tavaszi virágokat. A késő tavasz az almafa, orgona, vadgesztenye virágzásával kezdődik. A fenológiai kora nyárban virágzik az őszi rozs, a nyárközépen a kislevelű hárs, és ez az őszi rozs aratásának ideje is. A nyárutó jellemzői a korai szilva és a vadgesztenye beérése. A fenológiai kora őszt az őszi kikerics virágzása jellemzi, az őszközépet pedig a tölgy makkhullatása és a madarak elköltözése; a napi középhőmérséklet ekkor 10°C alá süllyed, felszedjük a kései burgonyát, répát, szüreteljük a szőlőt és más gyümölcsfajtákat. A késő őszt a lombhullást jelzi. A fenológiai tél a tenyésznyugalom időszaka, ez a virágzó növények hiánya. A természet megfigyeléséből is látható, hogy mindennek megvan a maga ideje. Ha az időjárás is együttműködik velünk, akkor szépen, sorjában végezni is tudunk az összes e havi tennivalóval. Készítsünk kertünk számára ültetési tervet, vegyük figyelembe az elmúlt év tapasztalatait. Azokból a zöldségfélékből, amelyek túlzott bőséggel láttak el bennünket, kevesebbet tervezzünk, és fordítva. Nézzük át a szerszámokat, és szükség esetén javítsuk meg, illetve pótoljuk azokat. A kerti eszközöket tisztítsuk meg, és dörzsöljük át olajos ronggyal. A metsző- és ágvágó ollókat élezzük meg, illetve vásároljunk újakat. A szerszámnyelek kicserélésének is most van itt az ideje. Nézzük át a kerítést is. Ha sérült, most javítsuk ki, ne várjunk vele tavaszig, amikor egyébként is összesűrűsödnek a kerti munkák. A cserepes metélőhagymát állítsuk az ablak közelébe, és kezdjük el öntözni, hogy friss, új hajtásokat hozzon. Kis vetőládába szórjunk zsázsát vagy más csírázásra előkészített magokat. Fűtött fóliasátorba vethetünk hónapos retket 5 cm sor- és tőtávolságra. Korai fűtött hajtatásra paprikamagvak vetését is elkezdhetjük. A paprikát magvetéstől egészen kelésig legalább 25°C-on tartsuk. Szik-leveles állapotában 17-19°C-ot igényel. Alacsony ládába vethetünk paradicsomot is. Az ősszel vetett hajtatásra szánt fejes saláta palántáinak kiültetését is megkezdhetjük. Szórva vethetünk szaporítóládába salátamagokat, ha fűtetlen fóliasátorba szánjuk. Karalábémagokat is vethetünk szaporítóládákba, de a magokat kelésig 18- 22°C közötti hőmérsékleten tartsuk. Szabadföldi igen korai termesztésre megkezdhetjük a fejeskáposzta-palánták nevelését is. Kelésig 16-19°C- on tartsuk. Hasonlóan nevelhetünk vörös- és kelkáposztapalántákat is. KERTesUDVAR 2018.január
