Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-17 / 13. szám
4 KÜLFÖLD 2018. január 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lemond Mihai Tudósé román kormányfő Venezuela: több felkelővel végeztek Caracas. A venezuelai hatóságok szerint a rendőrségi helikopterpilótából lett felkelő, Oscar Pérez „terrorsejtjének” öt tagját vették őrizetbe, míg ötöt megöltek egy lövöldözésben Caracas közelében. A volt rendőrségi pilótát azzal vádolják, hogy tavaly júniusban ellopott egy helikoptert, amellyel Caracas belvárosa fölé repült, ahol gránátokat dobott a bíróság székházára és lövéseket adott le a belügyminisztérium épületére is. A latinamerikai ország történetének legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli az olajárak zuhanása miatt. (MTI) Koszovói szerb politikust lőttek le Pristina/Brüsszel. Lelőtték Oliver Ivanovic vezető koszovói szerb politikust az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában. A férfit hasba lőtték, kórházba szállítása után meghalt. A 64 éves Ivanovicot 2016-ban az Európai Unió igazságügyi miszsziójának (EULEXj bírósága háborús bűnök, egyebek mellett gyilkosság miatt 9 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az Európai Unió azt várja a koszovói hatóságoktól, hogy fáradságot nem kímélve tegyenek meg mindent a politikus gyilkosainak felkutatása és-haladéktalan bíróság elé állítása érdekében - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. (MTI) Hazatelepülnek a rohingja menekültek Dakka/Rangun. Banglades és Mianmar megállapodott abban, hogy két év alatt elvégzik a mianmari Arakán államból Bangladesbe menekült muszlim rohingják hazatelepítését - közölte tegnap a dakkai külügyminisztérium, miután a két ország által decemberben létrehozott közös munkacsoport megtartotta első ülését. A közleményben nem szerepel, hogy mikor kezdenék el a folyamatot. Banglades öt tranzittábort létesítene a területén a hazatelepítendők számára. Arakánból 650 ezer rohingja menekült augusztus óta Bangladesbe a mianmari hadsereg „tisztogató” műveletei miatt. (MTI) Japán: a tóvó adott ki téves riasztást Toki6. Japánban pár percre téves riadót hirdetett az NHK közszolgálati televízió honlapja, azt állítva, hogy Észak-Korea rakétát lőtt ki, s ezért az emberek keressenek menedéket. „Úgy tűnik, hogy Észak-Korea rakétát lőtt ki. Keressenek menedéket az épületekben vagy a metróban” - állt az üzenetben. Öt perccel később a csatorna közölte, hogy téves információt tettek közzé. Pár napja Hawaiin adtak ki téves riasztást arról, hogy ballisztikus rakéta tart a szigetek felé, mert egy alkalmazott rossz gombra kattintott a számítógépen. (MTI) Mihai Tudose. A szociáldemokraták megbuktatták kormányfőjüket. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Pártja nyomására benyújtja lemondását Mihai Tudósé román miniszterelnök. Az államfő a védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. A szociáldemokraták nőszervezetük vezetőjét jelölik végleges kormányfőnek. Bukarest. A végrehajtó bizottságban 59-en szavaztak Tudósé leváltásra, amit csak négyen elleneztek és négyen tartózkodtak. Távozáskor Mihai Tudósé azt mondta: fegyelmezett tagja a szociáldemokrata PSD-nek: a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást. Elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan Tudósé a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A pártvezető priusza miatt nem lehetett miniszterelnök, ezért engedelmes helyetteseket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával. A Dragnea és Tudósé közti feszültség régebbi keletű: a kormányfő egyik legfőbb „bűne” az volt, hogy nem vállalta fel az igazságügyi reformot. A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a szociáldemokrata párt,' de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz. A miniszterelnök lemondása a PSD politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Iohannis államfőt hozza helyzetbe, akit az alkotmány nem kötelez arra, hogy harmadszor is a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Az államfő tegnap tudomásul vette Mihai Tudósé miniszterelnök lemondását, helyére pedig Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. Tudósé csak tegnap értesítette hivatalosan az államfőt lemondásáról: az erről szóló iratot személyesen vitte az elnöki palotába. A Szociáldemokrata Párt eredetileg Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította. A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is kudarcot vallott. Iohannis szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége. Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja Románia következő kormányát. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, a jobboldali államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Viorica Dancila európai parlamenti képviselőt jelöli a PSD a miniszterelnöki posztra - erről a kormányzó párt végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén döntött. A mérnöki végzettségű, 54 éves Dancila európai elkötelezettségű. 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek. Andrej BabiS elsőre elbukott Első körben nem szavaztak bizalmat tegnap Babis kisebbségi kormányának Prágában ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Nem kapott tegnap bizalmat a ceeh parlament alsóházában Andrej BabiS kisebbségi kor-mánya. A kormányfő előtte bejelentette: kéri a parlament alsóházát, vonja meg mentel-mi jogát, és adja ki a rendőr-sógnek, amely eljárást indított ellene, mert visszaélhetett az uniós támogatásokkal. A bizalmi szavazás eredménye várható volt, mert a kormányzó ANO mozgalmon kívül a további nyolc parlamenti párt már korábban bejelentette, nem fogja támogatni a kabinetet. A 200 tagú testületben a szavazáson részt vevő 195 képviselő közül 78-an támogatták a kormány programnyilatkozatát, míg 117-en ellene szavaztak. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a kabinetnek le kell mondania. Andrej Babis kormányfő már a múlt héten közölte: amennyiben a kabinet nem kap bizalmat szerdán, január 17-én benyújtja lemondását. Csehországban eddig három kabinet nem kapott bizalmat: 2006-ban Mirek Topolánek, 2013-ban pedig Jiri Rusnok kabineté. Milos Zeman köztársasági elnök már a múlt héten bejelentette, hogy a második kormányalakítási kísérlettel is Babist fogja megbízni. Ezúttal azonban kormányfővé csak azután nevezi ki, hogy Babis biztosítja kormánya számára a parlamenti alsóház többségének támogatását. A hatályos szabályok szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség. A miniszterelnök a képviselőház mandátumvizsgáló bizottságának ülése előtt közölte, kérni fogja az alsóházat, hogy vonja meg mentelmi jogát, amit a mandátumvizsgáló bizottság azonnal jóváhagyott. A politikus ismét politikai ügynek nevezte az eljárást, amelyet szerinte azzal a céllal szerveztek meg, hogy eltávolítsák őt a politikából. „Ezt az összeesküvést a maffia szervezte meg, amely milliárdokat lopott el hosszú éveken át” - szögezte le Babis. Úgy vélte, hogy a rendőrségnek nincsenek konkrét bizonyítékai arról, hogy törvénysértés történt volna. Sőt, tendenciózusnak nevezte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentését is, amelyik megállapította, hogy a beruházás jogtalanul jutott az európai uniós támogatáshoz. A Gólyafészek nevű szabadidőközpontről van szó, amelynek építésekor a tulajdonos nagy valószínűséggel jogtalanul jutott mintegy 50 millió koronás európai uniós támogatáshoz. A Gólyafészek építésének éveiben, 2007-ben és 2008-ban a cseh sajtó szerint az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. Ezután a cég ismeretlen tulajdonba került, és kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. A Gólyafészek ügyében a rendőrség 11 ember ellen indított büntetőjogi eljárást, köztük van Babis felesége, sógora és első házasságából származó gyermekei is. Az ügyben Jaroslav Faltynek képviselő, Babis pártja, az ANO első alelnöke is érintett, ő is kérte a parlamenttől kiadatását. Az ellenük folyó eljárást éppen képviselői mentelmi joguk miatt függesztették fel. (MTI, CT24.cz) Könnygázt és villanógránátokat vetettek be a rendőrök a görög parlament épülete előtt, mert a tüntetők tízezres tömegéből mintegy száz radikális baloldali vált ki, és Molotov-koktélokkal, festékkel töltött zacskókkal és kövekkel dobálta meg őket. Görögországban a sztrájktörvénytervezett szigorítása ellen vonultak az utcákra az emberek. Athénban egész napra leállt a tömegközlekedés, és részben a belföldi légi forgalom. A törvényhozás időközben elfogadta a válságellenes program keretében az újabb megszorításokat tartalmazó törvénymódosítást, amelynek értelmében a sztrájkjogot is korlátoznák. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerint ez volt az utolsó ilyen jellegű intézkedés. (tasr/ap) Kevesebb menedékkérő Berlin. Tavaly 186,6 ezer menedékkérőt regisztráltak Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) tegnap ismertetett kimutatása szerint. A Németországra nehezedő migrációs nyomás így tavaly is jelentősen csökkent. Egy évvel korábban még 280 ezer embert regisztráltak, a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben pedig 890 ezret. A legnagyobb csoportokat tavaly is a szíriai, az iraki és afganisztáni állampolgárok alkották, nagyjából 50 ezer, 20 ezer, illetve 12 ezer fővel. A menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem valamely más formáját a kérelmezők 57,3%-a kapta meg. A menedékkérők számának csökkenése ellenére nincs vége a nemzetközi menekültválságnak, és a migráció a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, amelyre európai választ kell adni - mondta a német szövetségi belügyminiszter. Thomas de Maiziere a BAMF 2017-es jelentését bemutató tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy még mindig „túl sok” menedékkérő érkezik Németországba, és továbbra is a „bűnöző embercsempészek” döntenek arról, hogy kijöhet, ami a lehető legembertelenebb kiválasztási mód. Kiemelte: azt kell elérni, hogy „Európa döntsön arról, kijöhet Európába és Németországba”, és csak védelemre szoruló emberek érkezzenek. A hazatoloncoltak száma 26 ezer főt tett ki, és sikerült 56 terrorveszélyes menedékkérőt is eltávolítani az országból, további bő 30 ezer menedékkérő pedig önként távozott - ismertette a miniszter. (MTI)
